3 hely a kirándulás‑, túra bakancslistánkról

A tavasz és az ősz leg­in­kább a kirán­du­lá­sok, rövi­debb és hosszabb túrák idő­sza­ka nálunk. A Magas-Tátra len­gyel olda­lán több­ször jár­tunk már, Zako­pa­ne-ba szin­te haza­té­rünk, de a másik olda­lon, a Lomnici-csúcsot is meg­mász­tuk, illet­ve végig­jár­tuk a Pop­rád kör­nyéki helye­ket Szlo­vá­ki­á­ban. Olvas­hat­tok beszá­mo­lót és néze­get­het­tek képe­ket, vide­ó­kat ezek­ről a helyek­ről, a fenti lin­kek­re kattintva.

Van azon­ban még sok hely, viszony­lag közel hoz­zánk, ahova sze­ret­nénk eljut­ni. Muta­tok most nek­tek három olyat a bakancs­lis­tánk­ról, melyek kap­csán ti is talán ked­vet kap­tok és csak bíz­tat­ni tud­lak ben­ne­te­ket, indul­ja­tok el az ősszel, ki a ter­mé­szet­be, ami­kor csak tehetitek. 

Hernád-áttörés, Szlo­vák Para­di­csom (Szlo­vá­kia)

Mikor leg­utób­bi túránk­ról haza­tér­tünk meg­fo­gad­tuk, hogy most már aztán tény­leg ez lesz a követ­ke­ző, ami­vel meg­bir­kó­zunk. Hát meglátjuk… 

A Szlo­vák Para­di­csom Szlo­vá­kia kele­ti részén, a Tát­rá­tól és Pop­rád­tól dél­ke­let­re terül el. Észak­ról a Her­nád folyó, nyu­gat­ról az Alacsony-Tátra hatá­rol­ja a más­né­ven Káposztafalvi-karsztot, mely közel 20 ezer ha kiter­je­dé­sű védett terü­let. A vidé­ket 1988-ban nem­ze­ti park­ká is nyil­vá­ní­tot­ták a Hernád-áttörés lát­vá­nyos és izgal­mas szur­dok­völ­gye­i­vel, az azo­kat össze­kö­tő hágók­kal, vala­mint a Dosinai-jégbarlanggal. 
Szlo­vá­kia egyik leg­ked­vel­tebb kiránduló- és túrá­zó helye meg­annyi egye­dül­ál­ló ter­mé­sze­ti szép­ség­gel és néhol igen­is kihí­vást jelen­tő túra­út­vo­na­lak­kal. A néhány méter szé­les szur­do­kok­ban pata­kok és víz­esé­sek zubog­nak, ame­lyek mel­lett fém­lét­rá­kon vagy pal­ló­kon jut­ha­tunk egyre fel­jebb. A mohás szik­lák, a buja erdők és a köves patak­völ­gyek utunk során merő­ben varázslatosak. 
A Dobsinai-jégbarlang amel­lett, hogy védett, az UNESCO Világ­örök­sé­gek lis­tá­ján is sze­re­pel. A bar­lang hatal­mas jég­tömb­jei még nyá­ron sem olvad­nak el, s a bar­lang hőmér­sék­le­te is kiegyen­sú­lyo­zot­tan fagy­pont körüli. 
A leg­na­gyobb att­rak­ció és kaland a javá­ból két­ség­kí­vül a Hernád-áttörés. Ez tulaj­don­kép­pen a Her­nád által kivájt, 16 km hosszú­sá­got és helyen­ként 300 m magas­sá­got is elérő szur­dok­völgy, melyen képek alap­ján is nem min­den­na­pi lehet az átke­lés érzé­se. Ahhoz, hogy a szur­dok­völgy jár­ha­tó legyen a túrá­zók által, nagy sze­rep jutott a Magyar­or­szá­gi Kár­pát Egye­sü­let­nek. Elő­ször 1906-ban kelt át rajta Hajts Béla tutaj­jal, aki ezt köve­tő­en közöl­te, hogy ezt a gyö­nyö­rű vidé­ket min­den­ki­nek lát­nia kell, és ezál­tal elér­he­tő­vé kell tenni min­den­ki szá­má­ra. Röv­de­sen meg is kez­dőd­tek az épít­ke­zé­sek, azaz a szur­do­kot végig kiépí­tet­ték fém­pa­dok, fapal­lók és lán­cok elhe­lye­zé­sé­vel, hogy jár­ha­tó legyen a turis­ták számára. 

bi​.gaze​ta​.pl

koja​ro​.com

Vintgár-szurdok, Bled (Szlo­vé­nia)

Bled­től mint­egy 4 km-re talál­juk a fes­tői szép­sé­gű Vintgár-szurdokot, Szlo­vé­nia egyik leg­fon­to­sabb turisz­ti­kai lát­ni­va­ló­ját. A szur­do­kot a Radov­na folyó vájta ki, s egy külö­nö­sen ala­csony víz­ál­lás ide­jén, 1891. telén fedez­ték fel. Erde­ti­leg egy jár­ha­tat­lan rész volt, ame­lyet Bled turisz­ti­kai fej­lő­dé­sé­nek követ­kez­té­ben kezd­tek el rend­be tenni és ma már az egyik leg­lá­to­ga­tot­tabb ter­mé­sze­ti kin­cse a környéknek. 
A Vintgár-szurdok 1,6 km hosszan nyú­lik be a füg­gő­le­ges szik­la­fa­lak közé, ahol a Radov­na folyó víz­esé­sei, meden­céi teszik vad­re­gé­nyes­sé a túrát. A folyó felett fahi­da­kon át lehet köz­le­ked­ni és a szik­lák olda­lá­hoz erő­sí­tett fafo­lyo­só­kon vezet az út egé­szen a szur­dok végé­ben talál­ha­tó 13 m magas Sum-vízesésig. Az út maga, s végén a víz­esés egy­sze­rű­en lenyű­gö­ző lát­ványt ígér. Mivel egy bejá­ra­ta van, ezért a szur­dok­ban min­dig kell szá­mí­ta­ni szem­be­jö­vő for­ga­lom­ra, ezért időn­ként tor­ló­dás las­sít­hat­ja az utun­kat, de oda-vissza meg­szem­lél­het­jük a ter­mé­szet cso­dá­it, s fény­ké­pez­het­jük más szem­szög­ből is. 
Útköz­ben két ember alkot­ta lát­vá­nyos­ság­ban is részünk lesz. A bohinj‑i vas­út­vo­nal egy­íves kőhíd­ja 33 m maga­san halad át a szur­dok felett, vala­mint a gát, ahon­nan a víz kisebb erő­mű­höz vezet. 

bled​.si

kep​te​len​seg​.hu

Grü­ner See, Felső-Steierország (Auszt­ria)

Auszt­ria leg­szebb tavá­nak is meg­vá­lasz­tott Grü­ner See, avagy a Zöld-tó 776 méter­rel a ten­ger­szint felett talál­ha­tó. Érde­kes­sé­ge, hogy min­den évben újjá­szü­le­tik, sosem mutat­ja ugyan­azt az arcát, akár hetek eltel­té­vel is más élményt nyújt a látogatónak. 
Télen szin­te tel­je­sen eltű­nik a tó, majd a tava­szi hóol­va­dás ide­jén egyre növek­szik és emel­ke­dik a tó vize itt a völgy­ben, aztán ősszel újra apa­dás­nak indul. A tavat a Hoch­sch­wab és a Sonnschi­e­n­alm veszik körül, mely csú­csok­ra lenyű­gö­ző kilá­tás nyí­lik a tó part­já­ról, és a víz­után­pót­lást is tőlük kapja. 
A Grü­ner See színe gyö­nyö­rű zöl­des, néha tür­ki­zes árnya­la­tú, innen is szár­ma­zik a neve. A szín azon­ban min­dig attól függ, mennyi­re süt a nap vagy hogy milyen szög­ből figyel­jük. Érde­kes­ség még a szín­vi­lá­gá­val kap­cso­lat­ban, hogy azt tulaj­don­kép­pen az elárasz­tott völgy adja, ahogy az alpe­si rét helyén egy­szer­csak kiala­kul a tó. Hihe­tet­len­nek tűnik, de olyan, mint egy víz alat­ti külön világ létez­ne. Ezt a tényt a búvá­rok is kihasz­nál­ták, azon­ban tit­kos helyü­ket, egyre több figye­lem övez­te, egyre nagyobb a nem­zet­kö­zi érdek­lő­dés a tó és kör­nyé­ke iránt, így 2016-ban betil­tot­ták a búvár­ko­dást kör­nye­zet­vé­del­mi okokból. 
A pazar hát­té­rül szol­gá­ló csú­csok meg­hó­dí­tá­sá­ra kitű­nő kiin­du­ló­pont lehet a Hoch­sch­wab régió. A tavat tavasszal és ősszel a leg­könnyebb kör­be­jár­ni, ilyen­kor még a túra­út­vo­na­lak nin­cse­ne víz alatt. Aján­lott az egész csa­lád szá­má­ra, nin­cse­nek olyan nehe­zebb sza­ka­szok, inkább izgal­mas lehet, hogy min­den oldal­ról más arcát mutatja. 

droomp​lek​ken​.nl

stei​er​mark​.com

kuri​er​.at

Na jó, meg­mu­ta­tom azt is, milyen kaland volt az „elve­szett vil­gá­ban“ búvárkodni:

mein​heim​vor​te​il​.at

A meg­fe­le­lő, kényel­mes túra­ci­pő­ről és öltö­zet­ről ne feled­kez­zünk meg, és irány a természet! 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.

Kap­cso­ló­dó videó

Meg­hó­dít­juk a Lomnici-csúcsot

Zako­pa­ne – Gubałówka