Német­or­szág, két ten­ger part­vi­dé­ke

2017. július 18.

Nyá­ron az észa­ki orszá­go­kat haj­la­mo­sak vagyunk elfe­lej­te­ni, és az uta­zá­si ter­vek össze­ál­lí­tá­sá­nál nagy való­szí­nű­ség­gel sokak­nál hát­rébb kerül a lis­tán. Így vagyunk Német­or­szág­gal is, hiába van több ezer kilo­mé­ter hosszú ten­ger­part­ja, két ten­ger is mossa part­ja­it és meg­annyi lehe­tő­sé­get kínál a sza­bad­idő eltöl­té­sé­re.

Észak-nyugaton az Északi-tenger, észak-keleten pedig a Balti-tenger hatá­rol­ja az orszá­got Euór­pa gaz­da­sá­gi közép­pont­ján. A kele­ti rész inkább szik­lá­sabb és a zöld táj az ural­ko­dó, míg a nyu­ga­ti par­ton hosszú fehér homo­kos ten­ger­par­to­kat talá­lunk akár több kilo­mé­ter hosszan. Ez a rész kivá­ló­an alkal­mas egy hosszú sétá­ra, miköz­ben a hul­lá­mok csik­lan­doz­zák a lábun­kat. A Balti-tenger part­jai kife­je­zet­ten csa­lád­ba­rát stran­dok­kal ren­del­kez­nek és már-már medi­ter­rán ten­ger­par­to­kat idéz­nek fel ben­nünk. Ami szem­be­tű­nő, hogy itt élén­keb­bek a szí­nek, fűvel rit­kán benőtt homok­dű­nék tar­kít­ják a par­tot amed­dig csak ellá­tunk, mely szín­ka­val­kád iga­zán meg­ka­pó.

Fotók: wimdu​.com; meck​len​burg​-vor​pom​mern​-ost​see​-insel​.de

Az észa­ki par­to­kat kevés­bé láto­gat­ják kül­föl­di turis­ták, viszont a néme­tek így könnyen vehe­tik bir­to­kuk­ba egé­szen júni­us­tól szep­tem­ber végé­ig, vagy sokan jár­nak ide akár egy kel­le­mes hét­vé­gét eltöl­te­ni. Nyu­god­tabb, csen­de­sebb a vidék és ami nagy elő­nye, hogy rossz idő ese­tén is szám­ta­lan prog­ram­le­he­tő­ség közül lehet válasz­ta­ni. Leg­jobb, ha egy itt töl­tött nya­ra­lást vál­to­za­to­san ter­ve­zünk, egy nap pihe­nés a ten­ger­par­ton és egy nap város­né­zés, aktív kikap­cso­ló­dás.

Nagyobb és fon­to­sabb váro­sok a régi­ók­ban pél­dá­ul Ham­burg, amely a leg­for­gal­ma­sabb kikö­tő a Balti-tengeren; Ros­tock Mecklenburg-Előpomeránia tar­to­mány leg­na­gyobb váro­sa, ahol Észak-Európa leg­ré­geb­bi egye­te­me is talál­ha­tó; Lübeck, az egy­ko­ri Hanza keres­ke­dő­vá­ro­si liga köz­pont­ja ma az UNESCO világ­örök­ség része, illet­ve itt szü­le­tett Tho­mas Mann; Kiel, igazi pezs­gő kikö­tő­vá­ros, itt hor­gony­zik a német hadi­ten­ge­ré­sze­ti flot­ta és hát itt van Bréma, melyet min­den gye­rek ismer a Bré­mai muzsi­ku­sok nyo­mán.

Fotók: hajos​utak​.com; holi​day​check​.com; ros​tock​-guide​.com

A stran­dok meg­ha­tá­ro­zó lát­vá­nya a strand­ko­sár egy XIX. szá­za­di talál­mány, egy ros­to­cki kosár­fo­nó műhely­ből indult el a nép­sze­rű­ség útján, s ter­jedt el az angol és fran­cia üdü­lő­he­lye­ket is.

Fotó: moks​ha​.hu

Az egy­ko­ri NDK leg­ele­gán­sabb für­dő­he­lye War­ne­mün­de volt. Az aktív pihe­nés­re vágyók már ápri­lis­ban meg­száll­ják, mikor leg­in­kább kerék­pá­ro­zás­ra, túrá­zás­ra ide­á­lis, illet­ve kiadós sétá­kat tenni vagy az elő­buk­ka­nó nap­su­ga­rak alatt meg­pi­hen­ni.

Kelet- és Nyugat-Németország egye­sí­tés­re jót tett Wismar-nak, az újjá­épí­tés követ­kez­té­ben egy meg­ka­pó­an szép óvá­ro­sa és ren­de­zett kikö­tő­je lett, mellyel elnyer­te a világ­örök­sé­gi címet is, csak­úgy mint Strals­und, az első a ten­ger­par­ti váro­sok közül, amely kiér­de­mel­te a világ­örök­sé­gi ran­got.

Rész­ben euró­pai uniós pénz­ből épült meg a lát­vá­nyo­san merész híd Strals­und és a vele szem­ben fekvő Rügen szi­ge­te között, mely kon­ti­nen­sünk leg­hosszabb hídja. A szi­get lát­ni­va­lói közül ter­mé­sze­ti szép­sé­ge eme­len­dő ki, a fehér szik­lák­kal szab­dalt, erdők­kel és homo­kos part­tal tagolt vidék. Hosszú part­vo­na­lát fjor­dos öblök tar­kít­ják. Rügen-re für­de­ni, pihen­ni, kirán­dul­ni men­nek a kül­föl­di­ek és a helyi­ek is egy­aránt.

Fotók: sembo​.tra​vel; bal​ti​csa​i​ling​.de; bil​der​-hoch​la​den​.net

Uta­zá­si tip­pek

<

p style=„text-align: jus­ti­fy;“>Buda­pest – Ham­burg köz­vet­len repü­lő­já­ra­tot üze­mel­tet az Euro­wings, mely a hét min­den nap­ján köz­le­ke­dik a két város között.
Aki jól bírja a vona­to­zást, eset­leg vál­lal­ja a vona­ton való éjsza­ká­zást, az válo­gat­hat a MÁV nem­zet­kö­zi Bécsen vagy Ber­li­nen át hala­dó jára­ta közül is, viszont érde­mes meg­néz­ni mielőtt dön­tünk a repü­lő­jegy ára­kat, melyek sok­szor hason­ló áron vagy akár olcsób­ban elér­he­tő­ek, de keve­sebb az uta­zá­si idő, több jut a város­né­zés­re, pihe­nés­re. A vonat­jegy kivá­lasz­tá­sá­nál érde­mes elgon­dol­kod­ni, merre aka­runk tovább­ha­lad­ni és egyes jegy­tí­pus­nál ked­vez­mé­nyes áron lehe­tő­ség van csat­la­ko­zó jegy vásár­lá­sá­ra is, ami elju­tást biz­to­sít töb­bek közt Lübeck, Kiel, Bréma, Ros­tock, Cux­ha­ven, Wes­ter­land (Sylt) váro­sok­ba.
Busszal a ber­li­ni busz­pá­lya­ud­va­ron való átszál­lás­sal jut­ha­tunk el Buda­pest­ről Ham­burg­ba a Flix­Bus jára­ta­i­val 16 óra alatt. Ez a lehe­tő­ség a vonat­tal lehet össze­ha­son­lít­ha­tó mind idő­ben mind árban, viszont a busz menet­rend­jét is érde­mes figyel­ni, hiszen napi 5 járat van a két város között, min­den nap­szak­ban szin­te és a buszok magas szín­vo­na­lú­ak, kényel­me­sek, wifi elér­he­tő­ség­gel.

#kaland­lis­ta tipp

<

p style=„text-align: jus­ti­fy;“>Utazz egy­sze­rű­en, busszal. Mivel Német­or­szág­ról beszé­lünk és ismert a német pre­ci­zi­tás, így bát­ran vál­lal­koz­ha­tunk a német tulaj­do­nú nem­zet­kö­zi busz­tár­sa­ság, a Flix­Bus jára­ta­i­val való uta­zás­ra. A tár­sa­ság most már Magyar­or­szá­gon is egyre nagyobb teret hódít és ismert­sé­get sze­rez, árai való­ban igen ked­ve­ző­ek és busza­ik kényel­me­sek, moder­nek. Ahogy fel­jebb is olvas­hat­tá­tok, Buda­pest­ről egy átszál­lás­sal Ham­burg szin­te gyor­sab­ban meg­kö­ze­lít­he­tő, mint vonat­tal, köte­le­ző idő­kö­zön­kén­ti pihe­nő­ket tart­va, igé­nyes kör­nye­zet­ben. Saját busza­i­kon ingye­ne­sen elér­he­tő wifi áll ren­delk­zés­re, van ahol csat­la­ko­zó is és média­cen­ter film­jei, zenéi közül választ­hat az utazó. Unat­koz­ni én még akkor is rit­kán szok­tam, ha isme­rős terü­le­ten hala­dunk át, mivel egy táj min­dig más arcát mutat­ja, ha pedig még isme­ret­len, akkor pont ezért tapaszt az ablak­hoz.
Ham­burg­ból min­den nagy­vá­ros elér­he­tő, illet­ve kisebb ten­ger­par­ti tele­pü­lé­sek is mind az Északi-tenger mind a Balti-tenger part­ján. Jó tanács, hogy figye­lem­be véve az uta­zás­ra szánt napok szá­mát és a meg­néz­ni kívánt lát­ni­va­lók lis­tá­ját, keres­se­tek meg­fe­le­lő ár-érték ará­nyú szál­lást, mely­hez én a Booking-ot válasz­ta­nám. Nem szük­sé­ges csil­lag túra sze­rű­en, hanem akár egy kör­út­ként meg­ter­vez­he­tő.

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljus­sa­nak.

Hozzászólás

  • Goog­le Trans­la­te

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegy­zé­sek