Vasa­mus­e­et, egy kihagy­ha­tat­lan lát­ni­va­ló Stockholmban

Stock­holm leg­lá­to­ga­tot­tabb, leg­több turis­ta által fel­ke­re­sett neve­ze­tes­sé­ge a Vasa­mus­e­et, vagy­is a Vasa Múze­um, amely a Djur­gar­den szi­ge­ten helyez­ke­dik el, rög­tön a Djur­gar­den híd­tól jobbra. 

Hogy mi is ennek a múze­um­nak a sajá­tos­sá­ga? A világ egyet­len 17. szá­za­di épen maradt hajó­ron­csa ma a Vasa. A Vasa ugyan­is egy vezér csa­ta­ha­jó­nak készült, s 1628. augusz­tus 10-én indult el Stock­holm kikö­tő­jé­ből, azon­ban nem sok­kal később, mind­össze két kilo­mé­ter­nyi út meg­té­te­le után az idő­já­rá­si viszo­nyok miatt egy erős szél­lö­kés­től olda­lá­ra for­dult és az ágyú­nyí­lá­so­kon beöm­lő víz miatt elsüllyedt. A múze­u­mot kife­je­zet­ten ennek a hajó­roncs­nak, a tör­té­ne­té­nek bemu­ta­tá­sá­ra hoz­ták létre. A hajó tel­jes nagy­sá­gá­ban meg­cso­dál­ha­tó, kiál­lí­tás mutat­ja be az épí­té­sé­nek és meg­ta­lá­lá­sá­nak, kiál­lí­tá­sá­nak tör­té­ne­tét, illet­ve meg­néz­he­tünk erről egy kis mozi­te­rem­ben egy tel­jes doku­men­tum­fil­met is. 

Vasa hadi­ha­jó

A Vasa‑t II. Gusz­táv Adolf svéd király paran­csá­ra épí­tet­ték és a svéd hadi­ten­ge­ré­szet zász­lós­ha­jó­já­nak szán­ták. Elké­szí­té­se a híres hol­land hajó­épí­tő mes­ter, Hen­rik Hybert­s­son veze­té­sé­vel két évig tar­tott, és közel négy­száz ember mun­ká­ja volt benne köz­tük vitor­la­ké­szí­tő mes­te­re­ké, szob­rá­szo­ké, fes­tő­ké. Alap­ve­tő­en a világ leg­erő­sebb, leg­imp­zán­sabb hajó­ja volt a maga 52 méte­res magas­sá­gá­val, 69 méte­res hosszú­sá­gá­val. Fedél­ze­tén 64 ágyú kapott helyet, amely a leg­na­gyobb tűz­ere­jű lett így a svéd hadi­ha­jók között. Célja való­szí­nű­sí­te­he­tő­en Len­gyel­or­szág volt, de mint ismert csak a város hatá­rát érte el. Elsüllye­dé­se egy ter­ve­zé­si hiba miatt követ­kez­he­tett be, melyet a kiál­lí­tás is apró­lé­ko­san szemléltet.

Meg­ta­lá­lás­tól a múzeumig

Az elsüllyedt ron­csot egy meg­rög­zött kuta­tó, akit gye­rek­ko­ra óta von­zott az elsüllyedt világ, Anders Fran­zén fedez­te fel 1956-ban. Több éves elő­ké­szü­let után végül 1961. ápri­lis 24. lett a neves dátum, mikor újra meg­pil­lant­hat­ták a fel­szí­nen a Vasa‑t. A kieme­lést köve­tő­en rög­tön elkezd­ték kon­zer­vá­lá­sát, a fel­tá­rás és az állag­meg­őr­zés a mai napig folya­ma­to­san zaj­lik. A hajó­test­tel együtt több, mint 14.000 fatárgy is a fel­szín­re került, 7.000 a hajót díszí­tő szob­rok­ból, és ter­mé­sze­te­sen a hajó sze­mély­ze­té­nek embe­ri marad­vá­nya­it is meg­ta­lál­ták. A tár­gya­kat a kon­zer­vá­lá­su­kat köve­tő­en vissza­he­lyez­ték az ere­de­ti helyük­re, így ma szin­te ere­de­ti pom­pá­já­ban tekint­he­tő meg a hajó a köré épült múze­um­ban. A kieme­lés helyén hoz­ták létre 1990-ben a Stock­holm leg­nép­sze­rűbb látnivalóját. 

Min­den­képp érde­mes ide ellá­to­gat­nunk, ha csak egy sza­bad óránk is van, per­sze apró­lé­ko­san meg­szem­lél­ni és meg­is­mer­ni min­dent a három­szin­tes múze­um­ban inkább egy fél napos prog­ram, de sze­rin­tem min­den per­cért megéri. 

 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.