Gyö­nyö­rű kis­vá­ro­sok Olaszországban

Kinek mi jut eszé­be elő­ször Olasz­or­szág­ról? Tudom, tudom. Pizza, pasta, gela­to, ten­ger­part, Róma. Nagy­já­ból sze­rin­tem ugyan­úgy, mint én, eze­ket vág­já­tok rá ti is gon­dol­ko­dás nél­kül. Olasz­or­szág min­dig tar­to­gat azon­ban vala­mi újat, vala­mi szép­sé­get min­de­nütt talál­ni bár­me­lyik részé­re is uta­zunk. Van, akit a hegy­vi­dék csá­bít el, van, akit a tör­té­ne­le­mi és kul­tu­rá­lis örök­sé­gek­ben bővel­ke­dő váro­sok, és van, akit a ten­ger­part­ja­i­nak vala­me­lyi­ke mesés kis­vá­ro­sa­i­val. Úti­célt válasz­ta­ni min­den­eset­re nem könnyű, leg­in­kább azt mon­da­nám, szé­pen sor­já­ban min­den régi­ót fel kel­le­ne fedezni.

Kíván­csi­ak vagy­tok néhány olasz érde­kes­ség­re? Össze­gyűj­töt­tem egy koráb­bi bejegy­zés­ben párat, mely szá­mom­ra is meg­le­pő volt vagy egy­sze­rű­en, jó tudni az ola­szok­ról, Olaszországról.

Ebben a bejegy­zés­ben muta­tok olyan kis­vá­ro­so­kat, ame­lyek engem vala­mi­lyen belső indít­ta­tás­ból bizser­get­nek, fel­kel­tet­ték az érdek­lő­dé­se­met, és ha Olasz­or­szág­ban jár­tok, érde­mes meg­fon­tol­ni az úti­terv­be illesztését.

Kez­dem Tosz­ká­ná­val. A táj a vége­lát­ha­tat­lan sző­lő­bir­to­kok­kal, a zöld dom­bok közt meg­bú­vó tör­té­nel­mi váro­sok­kal, han­gu­la­tos és vonzó évről évre meg­annyi turis­ta szá­má­ra. Az egyik leg­ked­vel­tebb régió Olasz­or­szág­ban, melyet egy­ál­ta­lán nem cso­dá­lok. Ráadá­sul nem­csak az uta­zó­kat vará­zsol­ja el, hanem szám­ta­lan fil­mes pro­duk­ci­ót is meg­ih­le­tett vagy nem egy ked­venc köny­vünk hát­te­ré­ül is szol­gál. Nagy vágyam Tosz­ká­nát ille­tő­en egy lovas­tú­ra a sző­lő­ül­tet­vé­nyek közt, majd egy igazi tosz­kán kony­ha­vi­lág­ba is szí­ve­sen bepillantanék.
A város, amit pedig kiemel­nék mint meg­lá­to­ga­tan­dó, ha erre járunk, az Arez­zo. Tosz­ká­na köz­pont­ja Firen­ze, ahol önma­gá­ban napo­kat tölt el az ember, hogy meg­pró­bál­ja a lehe­tő leg­több cso­dát magá­ba szív­ni, de Arez­zo egy kirán­du­lást meg­ér­de­mel. Mind­össze egy óra vonat­tal, délre Firen­zé­től, mely sok helyi lakost is kicsa­lo­gat a nagy­vá­ros­ból egy hétvégére.

Észak-Olaszországban az olasz tavak, mint a Comói-tó és a Garda-tó, ame­lyek egy hosszú hét­vég­éri prog­ram kap­csán a leg­több uta­zó­nak eszé­be jut. Buda­pest­ről könnyen meg­kö­ze­lít­he­tő autó­val is, illet­ve Milá­nó rep­te­ré­re köz­vet­len repü­lő­já­ra­tok­kal eljut­ha­tunk sok­szor nagyon ked­ve­ző áron, onnan pedig vonat­tal pil­la­na­tok alatt elér­het­jük az Alpok lábá­nál fekvő tóvidéket.
Amennyi­ben a Comói-tó part­ját választ­juk, én Var­en­na váro­sát nem hagy­nám ki. Aki régebb óta köve­ti a blo­got, ismer, tud­hat­ja, hogy a szí­nes házi­kók­tól elol­va­dok, nagyon sze­re­tem az ilyen típu­sú, han­gu­la­tos város­ká­kat, város­ré­sze­ket. Var­en­na bele­il­lik a sorba szí­nes közép­ko­ri háza­i­val a tó part­ján, elmél­ke­dő séták­ra ins­pi­rál. Milá­nó­ból vonat­tal köz­vet­le­nül elér­he­tő, de hajó­val is meg­kö­ze­lít­het­jük Como vagy Bel­la­gio kikötőiből.

Cin­que Terre? Most hal­lom és látom lelki sze­me­im előtt a nagy ábrán­dos sóha­jo­kat, hiszen biz­ton állí­tom, nincs olyan vér­be­li utazó, aki ne ismer­né az Olasz Rivi­é­rát, és nem sze­re­pel­ne a bakancs­lis­ták elő­ke­lő helyén. Sőt, aki már járt itt, az a szí­vé­be zárta örök­re ezt a vidéket.

Koráb­ban Cin­que Terre kap­csán is írtam egy bejegy­zést meg­annyi érde­kes­ség­gel, amit itt meg­ta­lál­tok, ha köze­lebb­ről érde­kel a régió.

Cin­que Terre‑t öt kis szí­nes házak­ból álló falu alkot­ja, melyek mind­egyi­ke képes­lap­ra kíván­ko­zik a Ligúr-tenger part­ján. Rio­mag­gi­o­re, Mana­ro­la, Ver­naz­za, Cor­nig­lia és Mon­te­ros­so al Mare közül válasz­ta­ni szin­te lehe­tet­len fel­adat, mind­egyik fes­tői szép­sé­gű. Mégis ha csak egyet láto­gat­nánk meg, teszem azt idő hiá­nyá­ban, akkor az én válasz­tá­som Mana­ro­la lenne. Szin­te jel­kép­pé vált ez a már a római kor­ban is léte­ző tele­pü­lés, hiszen min­den­hol Mana­ro­la lát­ké­pe köszön szin­te vissza, min­den bros­sú­rá­ban, újság­cikk­ben ezzel illuszt­rál­ják Cin­que Terre‑t.

Róma örök és min­den­ki­nek egy­szer éle­té­ben lát­nia kel­le­ne élő­ben. Olasz­or­szág közép­ső részé­re már inkább repü­lő­vel érke­zik a leg­több utazó, és így Rómát céloz­za meg, ahol ren­ge­teg a lát­ni­va­ló és a tör­té­nel­mi emlék, több napra ele­gen­dő a prog­ram­kí­ná­lat. Emel­lett az egész régió tele van tulaj­don­kép­pen tör­té­nel­mi kis­vá­ro­sok­kal, melye­ket egy római tar­tóz­ko­dás alkal­má­val érde­mes fel­ke­res­ni, kör­be­néz­ni egy kicsit a környéken.
Ilyen kis­vá­ros pél­dá­ul Assi­si, a feren­ces rend ala­pí­tó­já­nak, Szent Ferenc­nek szü­lő­he­lye, mely tor­nyai messzi­re ellát­szód­nak. Ami mel­lett én leten­ném a vok­som, ha a kör­nyé­ken egyet­len kirán­du­lást tehet­nénk, az Orvie­to Umbria régi­ó­já­nak déli részén. Figye­lem­re méltó góti­kus kated­rá­li­sa, melyet gyak­ran „Itá­lia cso­dá­ja­ként“ is emlegetnek.

A magyar szó­ra­koz­ta­tó iro­dal­mi művek közül nagyon ked­ve­lem Fejős Éva köny­ve­it már az első kötet meg­je­le­né­se óta. Jó pár éve már, hogy olvas­tam tőle a Nápo­lyi vaká­ció című köny­vét, mely­nek csak úgy fal­tam a sora­it, és lelki sze­me­im előtt végig ott lebe­gett a hely­szín, ahova azóta vágyom. Ez pedig Posi­ta­no, az Amalfi-part ékkö­ve. Gon­do­lom magát a kis tele­pü­lést sokak­nak nem kell bemu­tat­ni és ragoz­ni a miér­tet. Bárki ráke­res az inter­ne­ten, hogy Amalfi-part, és meg­cso­dál­hat­ja Posi­ta­no szí­nes háza­it a mere­dek szik­la­fa­la­kon a szűk utcá­i­val, mere­dek lép­cső­so­ra­i­val. Fel­tűnt fil­mek hát­te­ré­ül is, mint pél­dá­ul az örök­zöld Nap­sü­töt­te Tos­ca­na című film­ben Diane Lane főszereplésével.

Ezen blog bejegy­zés ötle­tét az Untold Mor­sels blog „Int­ro­du­cing 50 inc­re­dibly beau­ti­ful small towns in Italy“ cikke adta. Ha kíván­csi­ak vagy­tok továb­bi fes­tői szép­sé­gű olasz kis­vá­ro­sok­ra nem­zet­kö­zi blog­ge­rek aján­lá­sá­val, akkor meg­ta­lál­já­tok a lis­tát a link­re kattintva.
Köszön­jük Kathy az ins­pi­rá­ci­ót és a tip­pe­ket! Thank you Kathy for ins­pi­ring us and for ideas!

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.