3 új járat, 3 új úti célunk októbertől

A Ryanair-nek köszön­he­tő­en újabb három olyan város 2017. októ­ber végé­től köz­vet­len elér­he­tő Buda­pest­ről, mely fel­csi­gáz­ta az érdek­lő­dé­se­met. A mégis melyik és miért kér­dés­re a válaszok… 

Paler­mo

… mert Maret­ti­mo innen már csak egy lépés

Szi­cí­lia fővá­ro­sa és egy­ben leg­né­pe­sebb váro­sa, ame­lyet való­sá­go­san a ket­tős­ség jel­le­mez. Aki a világ­örök­sé­gek nyo­má­ban jár, annak itt is van egy tér­ség, amit a láto­ga­tás alkal­má­val tel­je­sít­het, ugyis Paler­mo arab-norman épü­le­tei, vala­mint Cefa­lu és Mon­re­ale szé­kes­egy­há­za 2015-től az UNESCO Világ­örök­sé­gek lis­tá­ján is sze­re­pel. A ket­tős­ség abból fakad, hogy a külön­le­ges kicsit afri­kai han­gu­lat és cso­da­szép lát­ni­va­lók mel­lett, saj­nos talál­ko­zunk a sze­gény­ség­gel is, létez­nek kife­je­zet­ten nyo­mor­ne­gye­dek is. 
A város kiemel­ke­dő neve­ze­tes­sé­ge a Palaz­zo dei Nor­man­ni és a Capel­le Pala­ti­na Paler­mo. Ez a kirá­lyi palo­ta tekint­he­tő a leg­idő­sebb kirá­lyi palo­tá­nak Euró­pá­ban, mely egy­út­tal Szi­cí­lia regi­o­ná­lis par­la­ment­jé­nek ad ott­hont 1947. óta. A leg­szebb része a föld­szint­jén talál­ha­tó Capel­la Pala­ti­na, az udva­ri kápolna. 
A váro­si pano­rá­má­ban gyö­nyör­köd­he­tünk, ha a paler­moi szé­kes­egy­ház 131 lép­cső­jét meg­másszuk, a tető­ről belát­ni az egész várost. Az épí­té­se a 12. szá­zad­ra nyú­lik vissza, azon­ban ebből az idők­ből már nem maradt sok lát­ni­va­ló. Láto­ga­tá­sunk­kor több király és csá­szár sír­em­lé­két is meg­te­kint­het­jük itt. 
Nem mehe­tünk el a Teat­ro Mas­si­mo mel­lett szó nél­kül, min­den­képp érde­mes fel­ke­res­ni. Ez a híres ope­ra­ház Euró­pá­ban a har­ma­dik leg­na­gyobb a pári­zsi és a bécsi után. 
A Cata­combe dei Cap­puc­ci­ni, azaz a kapu­ci­nus kata­kom­bák szin­tén fő att­rak­ci­ói a város­nak, viszont igen bizarr­nak tűnik, így jobb, ha tisz­tá­ban vagyunk vele, mi vár ránk, a láto­ga­tás előtt. A kapu­ci­nus kolos­tor szö­ve­vé­nyes pin­ce­rend­sze­ré­ben a falak men­tén kopor­só­kat, felet­tük pedig falra akaszt­va ter­mé­sze­te­sen mumi­fi­ká­ló­dott, ruhás holt­tes­te­ket talá­lunk. A 16. szá­zad­tól az apát paran­csá­ra temet­ték így a halot­ta­kat mond­ván, hogy a szer­ze­te­sek emlé­kez­ze­nek az elmú­lás­ra és fel tud­ja­nak készül­ni a halál­ra. Mint­egy 8.000 ilyen halott fogad­ja a bátor és kíván­csi érdeklődőket. 
Paler­mo izgal­mas, már-már afri­kai hatás­sal ren­del­ke­ző város, Szi­cí­lia meg­hó­dí­tá­sá­ra kitű­nő kiin­du­lá­si pont. 

Valen­cia

… mert spa­nyol, és így egy­ér­tel­mű­en látni kell

Fris­sí­tés 2020. március
Mi meg is láto­gat­tuk idő­köz­ben, élmény­be­szá­mo­lón­kat az „Egy hét­vé­ge Valen­ci­á­ban“ blog­be­jegy­zés­ben olvashatjátok.

A Földközi-tenger part­ján, Bar­ce­lo­ná­tól délre fekvő Valen­cia Spa­nyo­lo­szág har­ma­dik leg­na­gyobb váro­sa. Össz­ér a három­szög ezzel a város­sal, ugyan­is tőle 350 km Bar­ce­lo­na és ugyan­ennyi nyu­gat­ra Mad­rid. Sok­szor lehet hal­la­ni, hogy “Új-Barcelona” néven emlí­tik. Ezt köszön­he­ti a régi, tör­té­nel­mi épü­le­te­i­nek és annak, hogy mel­let­te ult­ra­mo­dern épü­le­tek sorát húz­zák fel, vala­mint hogy a kul­tu­rá­lis élete igen élénk és a kikap­cso­ló­dás­ra vágyók meg­ta­lál­nak itt min­dent, amire csak vágy­nak, még a cso­dá­la­tos ten­ger­par­tot is. Nem csak egy­sze­rű­en a ten­ger­part han­gu­la­ta teszik még külön­le­ge­seb­bé a várost, hanem kikö­tő­je is moz­gal­mas éle­tet él, ami­vel hoz­zá­já­rul az össz­kép­hez. Euró­pá­ban ez az ötö­dik, a Földközi-tengeren az első leg­for­gal­ma­sabb kikö­tő, Spa­nyol­or­szág export­já­nak 20%-át jelenti. 
A város leg­is­mer­tebb lát­vá­nyos­sá­ga a Lonja de La Seda, a Selyem­bör­ze vagy Tőzs­de­pa­lo­ta. Az 1996. óta az UNESCO Világ­örök­ség részét képe­ző épü­let Euró­pa egy leg­fon­to­sabb és leg­épeb­ben meg­mardt góti­kus épü­le­te. Egy­kor keres­ke­del­mi köz­pont­ként, selyem­pi­ac­ként műkö­dött, itt tár­gyal­tak, egyez­ked­tek a keres­ke­dők egymással. 
A jelent, vagy sok­kal inkább a jövőt meg­íz­lel­he­tik az érdek­lő­dők a La Ciu­dad de las Artes y las Cien­cia, azaz a művé­sze­tek és a tudo­má­nyok váro­sá­ban. Ez tulaj­don­kép­pen egy hatal­mas, futu­risz­ti­kus épü­le­tek­ből álló komp­le­xu­mot jelent, mely San­ti­a­go Cala­tra­va nevé­hez fűző­dik. Az épít­ke­zés 1994 végén kez­dő­dött, majd az első épü­le­tet, a L’Hemisferic-et 1997-ban adták át, ami egy 3D IMAX mozi, pla­ne­tá­ri­um és lézer­szín­ház egy­ben. Aztán a L’O­ce­a­nog­ra­fic követ­ke­zett 2002-ben, mely az 110 ezer m2 terü­le­té­vel Euró­pa leg­na­gyobb akvá­ri­u­ma lett. Az ope­ra­ház pedig, 75 méte­res magas­sá­gá­val Euró­pa leg­ma­ga­sabb ope­ra­há­za­ként 2005-ben nyílt meg. Ma már Spa­nyol­or­szág egyik leg­lá­to­ga­tot­tabb nevezetessége. 
A város szé­kes­egy­há­za egy régi mecset helyé­re épült, főként góti­kus stí­lus­ban, de van­nak barokk, román jegyei is. Úgy tart­ják, hogy a Szent Grált 500 évig a valen­ci­ai kated­rá­lis őriz­te, így ennek máso­la­ta ma is meg­te­kint­he­tő az egyik kápol­ná­ban. Az ere­de­ti­ről egyéb­ként egy olasz tudós azt állít­ja, Rómá­ban van. 
A szé­kes­egy­ház meg­szem­lé­lé­se után tegyünk egy sétát itt a kör­nyé­ken, mely Valen­cia óvá­ro­sa Casco Anti­guo vagy Bar­rio del Car­men város­rész néven. Szűk, kanyar­gós utcá­kon sétál­ha­tunk szép régi épü­le­tek, temp­lo­mok között, vala­mint kel­le­mes étter­me­ket, pia­co­kat, kávé­zó­kat fedez­he­tünk fel. A város éjsza­kai éle­té­nek is egyéb­ként itt a központja.
Valen­cia egy spa­nyol kincs, had jel­le­mez­zem rövi­den úgy, hogy a múlt és a jövő meg­is­me­ré­se a jelenben. 

Edin­burgh

… mert rég­óta a bakancs­lis­tán­kon van 

Skó­cia fővá­ro­sa, a máso­dik leg­né­pe­sebb város, és gaz­dag tör­té­nel­mi múlt­tal ren­del­ke­zik, vala­mint a klasszi­kus és modern művé­sze­tek köz­pont­ja. A 19. szá­za­di ipa­ro­so­dás kevés­bé érin­tet­te, mint Euró­pa egyes része­it, így a város­ké­pe is iga­zán külön­le­ges. A város­hoz titok­za­tos tör­té­ne­tek is kap­cso­lód­nak, ame­lye­ket ala­pul véve külön­bö­ző túrá­kon is részt vehet a látogató.
A város tör­té­ne­te szo­ro­san össze­függ az Edinburgh‑i váréval, mely a leg­meg­ha­tá­ro­zóbb épü­le­te egy vul­kán­kúp tete­jén. Viszon­tag­sá­gos tör­té­nel­me során Edin­burgh 1437-ben lett Skó­cia fővá­ro­sa, ekkor épí­tet­ték meg a város­fa­la­it. 1603-ban VI. Jakab skót király, ami­kor I. Jakab néven angol királlyá koro­náz­ták, Lon­don­ba köl­tö­zött, így a város poli­ti­kai jelen­tő­sé­ge folya­ma­to­san csök­kent. Miu­tán 1707-ben a par­la­ment is Lon­don­ba köl­tö­zött, a város­nak ismét hanyat­lott a jelen­tő­sé­ge. A vár a 16. szá­zad­tól, a kirá­lyi palo­ta fel­épü­lé­se utáni évek­ről elve­szí­tet­te jelen­tő­sé­gét, ma a skót nem­zet tör­té­ne­ti kiál­lí­tá­sa láto­gat­ha­tó benne. 
A Royal Mile az Óvá­ros gerin­cén, a vár és a Holyrood-palota között húzó­dik. A közel két kilo­mé­ter hosszú út négy egy­mást köve­tő utcá­ból áll. A leg­ér­de­ke­sebb lát­ni­va­ló­ja a 15. szá­zad­ból szár­ma­zó, góti­kus stí­lu­sú Szent Giles-székesegyház, mely az egyik leg­do­mi­nán­sabb épü­le­te és lát­ni­va­ló­ja a városnak. 
A Royal Mile kele­ti végén áll az edinburgh‑i kirá­lyi palo­ta, melyet II. Károly részé­re épí­tet­tek, mikor 1660-ban vissza­tért a trón­ra. Vele szem­ben talál­ha­tó a 2004-ben átadott Skót Par­la­ment modern épülete. 
Edin­burgh sok szép váro­si park­kal büsz­kél­ked­het, melyek közül a leg­nagy­sze­rűbb a Holyrood-park. Ebben a park­ban talál­ha­tó a város egyik jel­ké­pe, egy 237 méter magas vul­ka­ni­kus szik­la­csúcs, a híres Kerek­asz­tal lovag­ja­i­nak kirá­lyá­ról elne­ve­zett Artúr széke. A szik­lá­ra már csak a kilá­tás miatt is érde­mes fel­ka­pasz­kod­ni. A Holyroodhouse-palotára néző mere­dek szik­la­fa­lak a Salisbury-szirtek. 
Érde­kes a kikö­tő­je is, főleg azok szá­má­ra, akik kíván­csi­ak a jelen­leg Nagy-Britanniában ural­ko­dó Windsor-család vilá­gá­ra, ugyani itt a Bri­tan­nia nevű hajón meg­szem­lél­he­tő és átél­he­tő az a miliő, amely­ben a kirá­lyi csa­lád él vagy mikor ezen a hajón utazott. 
Skó­cia megér egy láto­ga­tást, Edin­bugh pedig a bizal­mat, hogy vala­mi nagy­sze­rűt és felejt­he­tet­len élmé­nye­ket ad az utazónak. 

Na mit gon­dol­tok, nek­tek mi lesz az újabb úti célotok?

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.