Por­to­roz­tól Kope­rig, élmé­nyek a szlo­vén ten­ger­par­ton

2019. augusztus 06.

Hor­vát­or­szág nagy részét még jóné­hány évvel ezelőtt bejár­tam, a Szlo­vén Iszt­ri­án azon­ban min­dig csak átutaz­tunk. Nem egy­szer kap­tam meg­hí­vást egy hét­vé­gé­re Por­to­roz­ba, de hol ezért, hol azért nem tud­tam vele élni. Ezen a nyá­ron eljött az idő, hogy végre az Iszt­ria ezen részét is fel­fe­dez­zük, és egy­ben meg­osszuk vele­tek tapasz­ta­la­ta­in­kat.

A dön­tés

Hogy miért pont most? Baná­lis a válasz, hisz nem volt nagy álmom, nem sze­re­pelt évek óta a bakancs­lis­tánk kiemelt helyén, egy­sze­rű­en a körül­mé­nyek sodor­ták utunk­ba. Tör­tént ugyan­is, hogy júli­us ele­jé­re fog­lal­tunk rep­je­gyet, és elutaz­tunk Észak-Németországba a Balti-tengerhez, hogy ezzel való­ra vált­suk egy gye­rek­ko­ri álmo­mat, és kipró­bál­has­sak egy igazi strand­ko­sa­rat; és hát két­sze­res bol­dog­ság ért köz­ben. Alig pár nap elté­rés­sel kap­tunk egy Flix­Bus kupont, ame­lyet június-július hóna­pok folya­mán fel kel­lett hasz­nál­nunk, és nem kevés ked­vez­ményt biz­to­sí­tott. Nem lehe­tett vesz­ni hagy­ni, de ugye az idő­zí­tés és az anya­gi kere­te­ink nem vol­tak a leg­ide­á­li­sab­bak. Bön­gész­tük kicsit a Flix­Bus jára­ta­i­nak tér­ké­pét, majd nem kel­lett sok, hogy eldönt­sük, akkor irány a Szlo­vén Iszt­ria!

Uta­zás a szlo­vén ten­ger­part­ra

Nagyon jó alter­na­tí­vát kínál nyár ele­jé­től a Flix­Bus a ten­ger­part sze­rel­me­se­i­nek vagy a kaland­ra éhes uta­zók­nak, akik vala­mi mást is meg­néz­né­nek, kilép­né­nek a Hor­vát­or­szág, Észak-Olaszország kom­fort­zó­ná­ból. Haj­la­mo­sak vagyunk elfe­lej­te­ni, hogy Szlo­vé­ni­á­nak is van ten­ger­part­ja, még ha nem is olyan hosszú és nem is rejt annyi lehe­tő­sé­get, mint Hor­vát­or­szág, vagy kevés­bé talál­ni olyan homo­kos stran­do­kat, mint Olasz­or­szág­ban. Azon­ban nem lehe­tet­len egy fel­hőt­len kikap­cso­ló­dás, egy stra­do­lás­sal egy­be­kö­tött kul­tu­rá­lis nya­ra­lás, és mind­össze 7 óra távol­ság­ra Buda­pest­ről.
Aki autó­val érke­zik, nyil­ván még nagyobb a lehe­tő­sé­gek tár­há­za, hiszen a ten­ger­part­tól bel­jebb szám­ta­lan ter­mé­sze­ti szép­sé­get, lát­ni­va­lót talá­lunk, illet­ve Ljub­lja­na is könnyen fel­fe­dez­he­tő útköz­ben vagy egy kirán­du­lós nap alkal­má­val.
Vonat ese­té­ben Buda­pest­ről Koper­be lehet eljut­ni köz­vet­le­nül a nyá­ron, illet­ve a FlixBus-nak két meg­ál­ló­ja van a Szlo­vén Iszt­ri­án, azaz Koper­ben és Por­to­roz­ban. Mi utób­bit válasz­tot­tuk kiin­du­ló­pon­tunk­nak, ahova éjsza­kai járat­tal érkez­tünk haj­na­li 6 óra magas­la­tá­ban.

Tapasz­ta­la­tok és élmé­nyek

Beval­lom, nem sze­ret­tem volna ezút­tal túl stresszes, hosszabb uta­zást, az alvást a buszon elég jól bír­juk, a nyári hőség­ben pedig inkább víz­part­ra, ten­ger­part­ra vágy­tam, így sze­rin­tem nagyon jól válasz­tot­tunk. A Flix­Bus kényel­mes volt, pon­tos és szin­te észre se vet­tem, s már haj­na­lo­dott ami­kor meg­lát­tam a ten­ger kék­sé­gét. A járat úti célja egyéb­ként Pula Hor­vát­or­szág­ban, és az első meg­ál­ló­ja Szlo­vé­ni­á­ban Koper, azt köve­ti Por­to­roz. Mivel a terv a szlo­vén ten­ger­part végig­já­rá­sa volt, érke­zés Por­to­roz­ba és eluta­zás Koper­ből, így itt már érdek­lőd­ve figyel­tük, hogy merre járunk, hogy is néz ki a busz­meg­ál­ló, ahon­nan majd vissza­in­du­lunk. Infor­má­ci­ó­ként, köz­vet­le­nül a vas­út­ál­lo­más mel­lett talál­ha­tó, így vonat­tal is ide érkez­het­tek, illet­ve innen indul­hat­tok ti is a többi város fel­fe­de­zé­sé­re Szlo­vé­nia szer­te.

Koper­től Por­to­roz nagy­já­ból 20 per­ces út volt, és végig a nap­fel­kel­tét figyel­tük a ten­ger felett és az ébre­de­ző kis tele­pü­lé­sek bájos han­gu­la­tát. Meg­ér­ke­zé­sünk első váro­sunk­ba, Por­to­roz­ba iga­zán ámu­lat­ba ejtő volt, lelas­su­lás, belső béke. Belső béke? Úr Isten, ezt mint­ha nem is én írtam volna! Azon­ban mégis, ezt érez­tem iga­zá­ból, ami­kor két másod­perc alatt lesé­tál­tunk az össze­csu­kott nap­ágyak és nap­er­nyők között a homo­kos ten­ger­part­ra, és csak bámul­tam ki a kócos fejem­ből. Néz­tem a nyu­godt ten­gert, a nap első suge­ra­it, és ahogy a kihalt ten­ger­par­ti étter­mek, bárok még az esti buli után igye­kez­tek rend­be szed­ni sora­i­kat. Eltű­nőd­tem, sőt tud­tam egy szem­pil­lan­tás alatt, jó helyen vagyok. Egy dor­gá­lás magam­nak, és a jövő­re nézve több­ször alkal­ma­zan­dó javas­lat, ha ten­ger­par­ton nya­ralsz, kelj fel haj­nal­ban leg­alább egy­szer! Más világ, és annyi­ra jó érzé­sek­kel tölt fel.

Ha a ten­ger­ben való für­dés és nap­zás a cél, akkor én min­den­képp Por­to­rozt aján­la­nám. Van itt épp­úgy homo­kos ten­ger­part, mint szik­lás vagy épp lét­rá­ról vízbe jutá­si lehe­tő­ség. Por­to­roz és Piran szin­te össze­épült, könnyen gya­lo­go­san is elér­he­tő egyik város a másik­ból, és útköz­ben nem egy lehe­tő­ség nyí­lik a ten­ger­ben való meg­már­tó­zás­ra. Nagyobb ten­ger­par­ti szál­lo­dák­nak saját part­sza­ka­szuk van, de marad még hely a válasz­tás­ra.

Lát­ni­va­ló­kat tekint­ve Por­to­roz nem egy kána­án, itt inkább tény­leg a nya­ra­lás, pihe­nés és a stran­do­lás, amit kiél­vez­het az ember. Telis tele kisebb-nagyobb hote­lek­kel, apart­ma­nok­kal, de azért egy épü­let mel­lett nem mehe­tünk el szó nél­kül. Ez pedig a Palace Hotel, amely ugyan­csak szál­lo­da­ként funk­ci­o­nál, de elő­ke­lő­sé­gé­vel vonza a sze­me­ket már messzi­ről. Mi is kiszúr­tuk a parti mólón vissza­fe­le sétál­va, és közel sem luxus kivi­tel­ben, sok­kal inkább csap­zot­tan, de belo­póz­tunk az ötcsil­la­gos szál­lo­da kert­jé­be leg­alább néhány fotó ere­jé­ig.

Ahogy már emlí­tet­tem, Por­to­roz­tól végig a ten­ger­par­tot követ­ve elsé­tál­ha­tunk egé­szen Pira­nig aka­dály­ta­la­nul. Van busz­köz­le­ke­dés a két város között, de eszünk ágá­ban nem volt hasz­nál­ni, mikor a ten­ger lát­vá­nyát élvez­het­tük. Az útvo­nal egyéb­ként 3,5 km hosszú, amit észre sem lehet venni, mert elfog­la­lod magad a kilá­tás­sal, fény­ké­pe­zés­sel, és per­sze beülsz egy kávé­ra köz­ben. Mi ezt a Hotel Ber­nar­din belső kis öblé­ben tet­tük, nagyon han­gu­la­tos ez a rész, és kife­je­zet­ten olcsó a kávé­zó. Meg­le­pe­té­sünk­re a két latte mac­chia­to és ásvány­víz került 3,60 EUR-ba (2019.), ami­nél jóval maga­sabb össze­gek­hez vagyunk szok­va.

Piran­ról nagyon sok szé­pet olvas­tam már, min­den­ki egy kis ékkő­nek tart­ja a Szlo­vén Iszt­ria egyik fél­szi­ge­té­nek csücs­kén. Mi ezt csak meg­erő­sí­te­ni tud­juk. Az uta­zá­sunk csúcs­pont­ja volt ide ellá­to­gat­ni, kávéz­ni a főte­rén, a Tar­ti­ni téren, végig­sé­tál­ni a fél­szi­get pere­mén, majd fel­ka­pasz­kod­ni az egy­ko­ri vár­fal­ra. Ide már csak a kilá­tás miatt is nagyon meg­ér­te a kissé mere­dek, macs­ka­kö­ves úton sza­ha­rai hőség­ben fel­gya­lo­gol­ni. A belé­pő 2 EUR (2019.), higgyé­tek el, meg­éri!

A váro­sok között egyéb­ként egész jó a busz­köz­le­ke­dés, távol­ság­tól és tár­sa­ság­tól függ a busz­jegy ára. Piran­ból mi Koper­be pél­dá­ul 2,70 EUR-ért (2019.) vet­tük a busz­je­gyet, és az út lég­kon­di­ci­o­nált, nagy távol­sá­gi busszal kb. 15 – 20 perc volt. A helyi busz­tár­sa­ság, mely­nek olda­lán tájé­ko­zód­hat­tok a menet­rend­ről, árak­ról az ARRIVA.

Nem ker­te­lek, Koper nekünk csa­ló­dás volt. Lehet, hogy nekem vol­tak túl nagyok az elvá­rá­sa­im, nem tudom, de köze­lebb­ről meg­is­mer­ve a várost, olyan sem-sem érzé­sem volt. Nya­ral­ni, hosszabb idő eltöl­té­sé­re biz­tos nem válasz­ta­nám. Van egy szűk, siká­to­rok­kal teli óvá­ro­sa, amely­ben én söté­te­dés után már-már fél­tem, néhány lát­ni­va­ló, mint a Tito tér vagy a Nagyboldogasszony-temploma. Fon­tos keres­ke­del­mi és kikö­tő­vá­ros, így egy hatal­mas teher­ki­kö­tő­ben „cso­dál­koz­ha­tunk“, amely mel­lett egy irtó pici kiépí­tett strand fog­lal helyet, és a leke­rí­tett „meden­ce“ rész­ről való­ban csak a nagy monst­ru­mo­kat látni. Az egyet­len pozi­tív élmé­nyünk, de mond­juk az ötcsil­la­gos, a nap­le­men­te a yacht­ki­kö­tő felett. Egy belső meg­ér­zés, sugal­lat hatá­sá­ra kér­tem, hogy az eslő szlo­vén nap­le­men­tén­ket min­den­képp itt Koper­ben éljük át. Fan­tasz­ti­kus volt! Iga­zán, nekünk csak ezért érte meg Koper, külön­ben nagyon nem.

Az egész szlo­vén ten­ger­part alap­ve­tő­en Hor­vát­or­szág­ra emlé­kez­te­tett, pedig sok az olasz beha­tás is, illet­ve az éte­le­ik­ben is inkább utób­bi köszönt vissza. Nem aka­rok mély­re­ha­tóbb össze­ha­son­lí­tást tenni, hiszen a maga nemé­ben mind más, és Szlo­vé­nia a maga mind­össze 47 km hosszú ten­ger­part­já­val is egye­dül­ál­ló. Jó volt látni köze­lebb­ről is, élmé­nyek­kel pedig csak az nem vér­te­zi fel magát egy uta­zás alatt, aki nem akar­ja.

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon, és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljus­sa­nak.

Leave a Reply

  • Goog­le Trans­la­te

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegy­zé­sek