Passau­tól Buda­pes­tig hajóz­va, várost nézve

2017. augusztus 23.

Buda­pes­ti­ként, főleg a Duna-parton dol­goz­va, vagy ami­kor csak a bel­vá­ros­ban jár az ember, nap mint nap látja az itt hor­gony­zó hatal­mas hajó­kat, melyek szál­lo­da­ként és köz­le­ke­dé­si esz­köz­ként is szol­gál­nak, s mind­emel­lett pedig meg kell hagy­ni, nagyon ele­gán­sak, tekin­té­lye­sek és oly­kor igen csá­bí­tó­ak a Duna vizén. Kaland­nak gon­dol­tam, így lás­suk csak, pon­to­san mit is kínálnak? 

Folya­mi hajó­zás, mint a 3 az 1‑ben kávé

Mond­ja­tok nekem annál roman­ti­ku­sabb nya­ra­lást, mint­hogy végig­ha­józ­zuk Euró­pa vize­it, köz­ben fes­tői tájak­ban gyö­nyör­kö­dünk, meg­ál­lunk egy-egy tör­té­nel­mi neve­ze­tes­ség­nél, fel­fe­dez­zünk újabb szo­ká­so­kat, kul­tu­rá­lis örökségeinket. 
A folya­mi hajó­zás továb­bi elő­nyei közt sze­re­pel, hogy nem kell külön a leg­meg­fe­le­lőbb köz­le­ke­dé­si mód és csat­la­ko­zá­sok után keres­gél­ni, nem kell külön szál­lo­dát, pan­zi­ót fog­lal­ni, ezzel nem kell szá­mol­gat­ni a napo­kat, éjsza­ká­kat, hogy hol mennyi időre kell a fog­la­lást intéz­nünk, és ezzel meg­előz­he­tő egy csomó feles­le­ges izga­lom és ide­ges­ke­dés is, csak a pihe­nés­nek, a kikap­cso­ló­dás­nak szán­hat­juk az érté­kes időn­ket. Ezek a hajók ugyan­is tulaj­don­kép­pen úszó szállodák. 
Egy-egy nap belát­ha­tó távol­sá­go­kat tesz­nek meg, nap­köz­ben szer­ve­zett kirán­du­lá­so­kon lehet részt venni az érin­tett város­ban, s ami még sokak­nak fel­tű­nik, hogy itt sok­kal barát­sá­go­sabb a lég­kör, könnyen lehet ismer­ked­ni, bará­to­kat sze­rez­ni, hiszen egy helyen tar­tóz­ko­dik sok ember több napon át, hason­ló élmé­nyek­re vágy­nak és hason­ló az érdek­lő­dé­si körük. A hajók mére­te vál­to­zó, de álta­lá­ban 60 – 200 utas­sal köz­le­ked­nek, ellen­tét­ben a nagy tenger- és óce­án­já­ró hajók­kal, akik­nek több ezer fő kiszol­gá­lá­sá­ról és szó­ra­koz­ta­tá­sá­ról kell, hogy gondoskodjanak. 
Álta­lá­nos, hogy az utak tel­jes ellá­tás­sal érten­dő­ek, vala­mint magá­ba fog­lal­ják a szál­lást a kivá­lasz­tott kate­gó­ri­á­jú – két­ágyas, lég­kon­di­ci­o­nált, WC-vel és tuso­ló­val ellá­tott – kabint, az útle­mon­dá­si biz­to­sí­tást, a fedél­ze­ten szer­ve­zett prog­ra­mo­kat, a fedél­ze­ti hos­tess segít­sé­get, az üdvöz­lő kok­télt, a gála­va­cso­rát és a kikö­tői ille­té­ke­ket. Tulaj­don­kép­pen a szá­raz­föl­di kirán­du­lá­sok össze­gén kívül mindent. 

A folya­mi hajók egész sze­zon­ban, egy meg­ha­tá­ro­zott útvo­na­lon köz­le­ked­nek és külön­bö­ző hosszú­sá­gú útvo­na­lon hala­dó hajók közül választ­ha­tunk. Euró­pá­ban jel­lem­ző­en a Duna, a Rajna, a Majna, az Elba, a Szaj­na, a Rhone folyó­kon hajóz­nak szí­ve­sen a turis­ták, de engem por­tu­gá­li­ai uta­zá­sunk során kife­je­zet­ten lázba hozott egy hajós út a Duoro folyón, ami még kevés­bé fel­ka­pott útvonal. 

Szál­lo­da­ha­jók a Dunán

Azt min­dig is tud­tam, hogy a Duna Euró­pa köze­pe, hogy a Duna cso­dás, hogy a Duna a miénk is, amire büsz­ke vagyok. Emel­lett a világ mint a leg­nem­zet­kö­zibb folyót, úgy isme­ri. A folyót, amely tíz orszá­gon halad át, a víz­gyűj­tő terü­le­te továb­bi hét orszá­got érint, s part­jai men­tén olyan fővá­ro­sok fek­sze­nek, mint Buda­pest, Pozsony, Bécs, illet­ve olyan tör­té­nel­mi és kul­tu­rá­lis örök­sé­ge­ket rejt a kör­nyék, mely nagy szám­ban vonz­za a ten­ge­ren­tú­li uta­zó­kat is. 

A Buda­pes­tet érin­tő hajók több lehe­tő­sé­get kínál­nak mind útvo­na­lat tekint­ve, mind idő­tar­tam sze­rint. Léte­zik egé­szen rövid 4 – 5 napos hajó­zás­tól a hosszabb 12 – 14 napos uta­zá­so­kig. Szá­mos vari­á­ció és szá­mos hajó­tár­sa­ság közül választ­ha­tunk, így érde­mes ala­po­san körül­néz­ni, ha bele­vá­gunk egy hajós kalandba. 
Van­nak olyan hajó­utak, melyek Amsz­ter­dam­ból indul­nak, végig a Raj­nán, majd a Dunán jut­nak el egé­szen Buda­pes­tig. A leg­ked­vel­tebb és leg­na­gyobb válasz­ték­kal ren­del­ke­ző utak a Pas­sau és Buda­pest között köz­le­ked­nek, de van­nak olya­nok is, melyek az Al-Dunát, a Duna-deltát és meg­is­mer­tet­ve a Fekete-tengerig szál­lít­ják az utasaikat. 

Passau­tól Buda­pes­tig, az én választottam

Ezt az útvo­na­lat hajóz­za több tár­sa­ság is, és talál­tam olyant, melyik két irány­ban köz­le­ke­dik, irá­nyon­ként fog­lal­ha­tó. Egy Pas­sau – Buda­pest utat egy hét alatt tesz meg, mely során érin­ti Regens­burg, Linz, Dürns­tein, Melk, Bécs, Pozsony, Esz­ter­gom és Buda­pes­ten ér véget, vagy for­dít­va. A hajó több­nyi­re éjsza­ka köz­le­ke­dés, és mire fel­éb­re­dünk egy újabb mesés táj, egy újabb város és akár újabb ország lát­ni­va­lói tárul­nak elénk. 
Válasz­tá­som erre az irány­ra pró­zai. Ki ne sze­ret­ne egy­szer így haza­ér­kez­ni, becsor­do­gál­va a gyö­nyö­rű Buda­pest­re, s egy ilyen nagy hatá­sú élménnyel fel­vér­tez­ve. Nem kell azon aggód­ni, merre is van a rep­tér, vas­út­ál­lo­más, busz­vég­ál­lo­más, mennyi időnk van még a haza­in­du­lá­sá­ig, és belefér‑e még vala­mi­lyen prog­ram a napunk­ba. Én inkább Passau-ba utaz­nék leg­alább egy nap­pal koráb­ban, és tüze­te­sen körül­néz­nénk a magam tem­pó­ja és érdek­lő­dé­se szerint. 

Pas­sau

Német­or­szág dél-keleti részén, az oszt­rák határ köze­lé­ben a Dre­if­lüs­ses­tadt, azaz „A három folyó váro­sa”. Nagyon pör­gős, élhe­tő város­nak tűnik, ren­ge­teg diák­kal. Pas­sau egyik jel­ké­pe, neve­ze­tes­sé­ge  a város felett lévő Veste Ober­ha­us. Nagy­sze­rű kilá­tás nyí­lik innen nem­csak az óvá­ros­ra, hanem a három folyó­tor­ko­lat­ra is, ahol a Duna, az Inn és az Ilz talál­ko­zik. Sokak sze­rint ez a város leg­szebb része, mivel az Alpok­ból jövő Inn vize zöld, a Dunáé kék, az Ilzé pedig feke­te, így az össze­fo­lyás után a Duná­nak egy hosszabb sza­ka­szon három színe is van.
A Veste Ober­ha­us 1219-ben püs­pö­ki vár­nak épült, ma múze­um­ként üze­mel. Másik kiemel­ke­dő lát­ni­va­ló­ja a Szent István-dóm, mely az óvá­ros leg­ma­ga­sabb pont­ján talál­ha­tó. Orgo­ná­ja világ­hí­rű, 17 974 sípja, 233 regisz­te­re, és négy harang­já­té­ka van. Az óvá­rost láto­gat­va nem hagy­hat­juk ki a Dom­p­lat­zot, Res­idenz­plat­zot és a Nie­der­burg kolos­tort, mely­nek magyar vonat­ko­zá­sa is van. Itt nyug­szik ugyan­is Szent Ist­ván kirá­lyunk fele­sé­ge Gizel­la, aki Aba Sámu­el halá­la után mene­kül­ni kény­sze­rült, és Pas­sa­u­ban tele­pe­dett le. 1065-ben bekö­vet­ke­zett halá­lá­ig a pas­sa­ui kolos­tor­ban élt apát­nő­ként, majd rendfőnök-asszonyként. 
A város sajá­tos fek­vé­se lévén remek kerék­pár útvo­nal­lal ren­del­ke­zik és ide­á­lis kiin­du­ló­pont­ja egy kirán­du­lás­nak is a kör­nyé­ken. Az eve­zés és a gol­fo­zás külö­nö­sen ked­velt még a hely­bé­li­ek körében. 

Regens­burg

Szé­pen épség­ben maradt tör­té­nel­mi város, mely­nek közép­ko­ri város­köz­pont­ját a Stad­tam­hof város­résszel együtt 2006-ban az UNESCO a világ­örök­ség részé­vé nyil­vá­ní­tot­ta. Fel­lel­he­tő a római kato­nák által emelt kőépü­let észa­ki kapu­ja, a Porta Prae­to­ria, ezer­nél is több tör­té­nel­mi­leg jelen­tős épü­let, mint a Regens­burg jel­ké­pé­nek is szá­mí­tó Szent Péter-dóm. 
A 8. szá­zad­ban Regens­burg püs­pö­ki, majd csá­szá­ri és kirá­lyi szék­hely lett, később pedig biro­dal­mi gyű­lé­sek hely­szí­né­ül szol­gált. Az 17 – 18. szá­zad­ban egész Euró­pa éle­tét érin­tő dön­té­sek szü­let­tek itt. A Német-Római Csá­szár­ság biro­dal­mi gyű­lé­se­i­nek örö­kös hely­szí­ne a Régi Város­há­za tekint­he­tő az első Európa-parlamentnek.
A Szent Péter-dóm mel­lett van egy másik jel­ké­pe a város­nak, a közép­ko­ri mér­nö­ki bra­vúr­ként emle­ge­tett, 16 lyukú és több mint 300 méter hosszú rene­szánsz Kőhíd. Évszá­za­do­kon át ez volt az egyet­len biz­tos dunai átke­lő­hely Ulm és Bécs között. Egy legen­da is kap­cso­ló­dik elké­szü­lé­sé­hez, mely sze­rint az ördög­nek köszön­he­tő, hogy hama­rabb elké­szült, mint a Szent Péter-dóm. A két épí­tő­mes­ter ugyan­is vetél­ke­dett egy­más­sal, így ezért for­dul für­ké­sző­en a dóm felé a híd szo­bor­alak­ja, Bruck­mandl. Az igaz­ság­hoz hoz­zá­tar­to­zik, hogy a figu­ra később került a hídra. 
Regens­burg pol­gá­ri negye­dé­ben a part­rí­ci­us csa­lá­dok több­szin­ten lakó­há­za­kat épí­tet­tek olasz min­tá­ra, melyek közül mára húsz maradt fenn. A házak man­zárd­ja­it ma diá­kok bér­lik, a föld­szin­ten pedig étter­met, kávé­zót, üzle­te­ket nyi­tot­tak. Emlí­tés­re méltó a házak közül a Góli­át­ház, mely 1290-ben lett a Tun­dor­fer csa­lád tulaj­do­na, és nevét a hom­lok­za­tán lát­ha­tó hatal­mas fest­mény­ről kapta, mely Dávi­dot és Góli­á­tot ábrázolja. 
A város híres szü­löt­tei pél­dá­ul Oskar Schind­ler vagy Johan­nes Kep­ler csil­la­gász, aki­nek lakó­há­zát még ma is meg­ta­lál­hat­juk, de itt nevel­ke­dett Szent Ist­ván kirá­lyunk fele­sé­ge, Gizel­la is. 

Linz

Auszt­ria har­ma­dik leg­né­pe­sebb váro­sa Bécs és Graz után egy­kor acél­vá­ros néven volt köz­is­mert. Ezt az ipar­vá­ros minő­sé­get azon­ban egyre job­ban levet­kőz­te magá­ról, és egyre job­ban kul­tu­rá­lis éle­té­vel hívja fel magá­ra a figyel­met. Ezt bizo­nyít­ja az is, hogy 2009-ben Linz lett Euró­pa Kul­tu­rá­lis Fővárosa. 
Egyik kul­tu­rá­lis fel­leg­vá­ra a Duna part­ján álló Len­tos Múze­um, mely­nek elne­ve­zé­se a város római nevé­re, azaz a Len­ti­um névre utal. A külön­le­ges épü­let a modern művé­sze­tek otthona. 
Nem messze tőle talál­ha­tó az Alt­stadt, a rene­szánsz lakó­épü­le­tek­kel és barokk házak­kal teli bel­vá­ros, ahol nap­pal han­gu­la­tos sétá­kat tehe­tünk, este pedig a pezs­gő éjsza­kai élet vár. Itt meg­te­kint­het­jük a város leg­na­gyobb neve­ze­tes­sé­gét, a Szent Mária-katedrálist, mely egy­ben Auszt­ria leg­na­gyobb dómja. A leg­ma­ga­sabb csak azért nem lehe­tett, mert az Osztrák-Magyar Monar­chia alatt a bécsi Stephansdom-nál egy épü­let sem lehe­tett maga­sabb, így ez két méter­rel ala­cso­nyabb nála. 
Linz terü­le­te átnyú­lik a Duna másik olda­lá­ra, ahol a hegy­te­tőn egy temp­lom áll, mely zarán­dok­hely, de a kilá­tás miatt is fel kell is menni. A leg­cél­sze­rűbb a vas­úton meg­ten­ni ezt az utat, mellyel foko­za­to­san tárul elénk a nagy­sze­rű pano­rá­ma a város­sal és a kanyar­gó Duná­val. A vasút közel 3 km‑t tesz meg 255 m‑t kapasz­kod­va fel­fe­le, ami­vel ez a világ leg­me­re­de­kebb fogas­ke­rék nél­kü­li vas­út­ja, és érde­kes­sé­ge még, hogy még most is a szá­zad­for­du­lón hasz­nált kocsik köz­le­ked­nek rajta. 

Dürns­tein

Wachau ékkö­ve­ként emle­ge­tik sok­he­lyütt Dürns­teint, a han­gu­la­tos kis tele­pü­lést. Wachau a Krems-től nyu­gat­ra eső terü­let, a Duná­tól észak­ra, melyet az UNESCO kul­túr­táj­ként a világ­örök­ség része­ként tart szá­mon, és híres vára­i­ról, vala­mint a ren­ge­teg sárgabarackjáról.
A fal­lal körül­vett, kék-fehér barokk temp­lom­tor­nyá­val már messzi­ről lát­ha­tó vár­rom egy szik­la­szir­ten áll, s az 1410-ben ala­pí­tot Ágoston-rendi apát­ság ezzel való­szí­nű­leg a leg­töb­bet fotó­zott lát­ni­va­ló a kör­nyé­ken. Hír­ne­vét a párat­lan szép­sé­gű fek­vé­se mel­lett Orosz­lán­szí­vű Richárd angol király­nak is köszön­he­ti, aki itt rabos­ko­dott egy ideig. A szent­föl­di keresz­tes­had­já­rat során vérig sér­tet­te az oszt­rák Bab­en­berg Lipót her­ce­get, így bosszú­ból és búsás vált­ság­díj remé­nyé­ben a Dürns­tein várba zár­ták, ahon­nan két év után Német­al­föld­re szál­lí­tot­ták, és a vált­ság­díj meg­fi­ze­té­se után enged­ték szabadon. 
Az autó­for­ga­lom elől elzárt a tele­pü­lés, a mere­dek szik­lák­ba, a tele­pü­lés alatt épí­tet­ték meg a vasúti- és köz­úti alag­utat, így csak gya­lo­go­san fedez­he­tő fel az ódon, fes­tői han­gu­la­tú kis­vá­ros. A Stei­ner Tor kapu mel­lől indul egy mere­dek szer­pen­tin a vár­hoz, ahon­nan léleg­zet­el­ál­lí­tó a kilá­tás mind a város­ká­ra, mind a sző­lők­kel borí­tott hegy­ol­da­lak­ra és a Dunára. 
Láto­ga­tá­sunk­kor nem áll­hat­juk meg, hogy ne pró­bál­juk ki a kör­nyék jel­leg­ze­tes gyü­möl­csé­ből, a sár­ga­ba­rack­ból készült ita­lok, töl­tött cso­ko­lá­dék kóstolását. 

Melk

A Duna part­ján épült, a Wachau nyu­ga­ti kapu­ja­ként. A leg­fon­to­sabb, leg­hí­re­sebb lát­ni­va­ló­ja a Melk‑i apát­ság a Duna felett. A barokk ben­cés apát­ság évről évre láto­ga­tók száz­ez­re­it fogad­ja a világ­hí­rű kolos­to­ri könyv­tár­ral, gaz­da­gon díszí­tett temp­lo­má­val, fel­be­csül­he­tet­len egy­há­zi relik­vi­ák­kal és egy hatal­mas angolparkkal. 
A 10. szá­zad­ban egy római erőd marad­vá­nya­i­ra épí­tet­tek a Duna felett 57 méter­rel maga­so­dó szik­lá­ra egy várat, ahol 1089-ben II. Lipót őrgróf kolos­tort ala­pí­tott és a ben­cé­sek­nek ado­má­nyoz­ta. Ezt az épü­let­együt­test a törö­kök tel­jes elpusz­tí­tot­ták, majd barokk stí­lu­sú újjá­épí­té­sé­vel és új épü­le­tek hoz­zá­épí­té­sé­vel szü­le­tett újjá az apát­ság. Pazar lát­ni­va­ló a temp­lom és a könyv­tár mel­lett a Márvány-terem és a Császári-szárnyban lévő kiál­lí­tá­sok, nem beszél­ve az erkély­ről nyíló panorámáról. 

Bécs

Bécset gye­rek­ko­rom óta sok­szor sok­fé­le­képp lát­tam, de vagy pont ezért sze­re­tek min­dig vissza­tér­ni, vagy azért mert képes újabb és újabb arcát mutat­ni. Koráb­ban írt cik­ke­i­met a város­sal kap­cso­lat­ban itt és itt elolvashatjátok. 

Pozsony

Egy napos kirán­du­lás kere­té­ben ezt az egy­ko­ri magyar koro­ná­zó várost fel­fe­dez­tük, így, ha rész­le­te­sen kíván­csi vagy rá, itt olvas­ha­tod és néz­he­ted meg képe­ken látnivalóit. 

A hajó egyéb­ként min­den igényt kielé­gí­tő szol­gál­ta­tá­sok­kal ren­del­ke­zik, estén­ként zenés-táncos vacso­rán vehe­tünk részt, fit­ness terem és meden­ce áll a ven­dé­gek ren­del­ke­zé­sé­re fedél­ze­ti terasszal, vagy­is iga­zán kel­le­mes maga a hajón tar­tóz­ko­dás is útköz­ben. Egy­szer a hajós éle­tet is ki kell pró­bál­ni, kaland­ra fel! 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.

Leave a Reply

  • Goog­le Translate

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegyzések