2018. október 30.
Vallom, hogy az első benyomás nagyon fontos, főleg egy helyről, egy városról, ahol azelőtt még sosem jártál. Nem mindegy milyen érzések fogadnak kilépve a repülőtér tranzitjából, a busz lépcsőjéről lelépve vagy épp a vonatállomás peronján állva, valamint hogy mit látsz, mi az, amit elsőre kapsz a helytől.
Egy Lisszabontól Portóig tartó nagy utazás alkalmával vonattal érkeztünk Porto Sao Bento vasútállomására Coimbra-ból, így az első perceket szívszorítva vártam. Mielőbb ott akartam lenni a híres Sao Bento‑n, látni akartam élőben.
„Lisszabontól Portóig“ utazásunkról részletesen itt olvashattok,
illetve a videós beszámolónkat itt nézhetitek meg.
Milyen a Sao Bento? Álomszép! Korábban a város látnivalóit tanulmányozva már hallottam róla, hogy egy nem mindennapi pályaudvar fog fogadni minket, így kicsit izgatott is voltam miután a Campanha állomásról továbbgördült szerelvényünk. Amellett, hogy ámuldozva figyeltem és ismerkedtem a város mellettünk elsuhanó házaival, utcáival, néhol a Duoro folyóra nyíló kilátással, szívemben egyre jobban vártam a megérkezés pillanatát.
Az első kérdésem, mikor leszálltunk, csak annyi volt – „Biztos, hogy jó helyen vagyunk?“ Sosem fogom elfelejteni párom arcát, hiszen egyrészt a végállomáson voltunk, másrészt a vonat járatszáma szerint ezt Porto Sao Bento Train Stationnek hívták, hol máshol lettünk volna, és ő pedig csak vigyorgott elindulva a peron eleje felé. Kicsit bizonytalanul lépkedtem utána a sokat utazó énem számára tiszta, takaros, de semmi extra vágányok, oszlopok és az itt-ott kikandikáló házfalak között. Aztán egyszercsak megértettem, megláttam, megéreztem, és szaporázva lépéseimet belibbentem a fogadócsarnokba. Itt pedig jó időre szinte földbe gyökerezve álltam.
A hatalmas belmagasságú, területre azonban sokkal kisebb, barátságos csarnok a kék és fehér színeiben pompázik a jellegzetes azulejo díszítés végett. Egy igazi ékszerdoboz Porto történelmi központjában. A belső tér eme csodára formálása Jorge Colaco nevéhez fűződik, aki több mint 20.000 azulejo csempe felhasználájával alkotta meg a falakon nyomonkövethető nemzeti történelmi események képeit, illetve a portugál tömegközlekedés kialakulását.
Érdekesség a vasútállomásról, hogy bár 1896-ban fogadta az első vonatot, azonban hivatalosan csak 1916-ban adták át az állomást. Ma valóban igazi látványosság, így nemcsak az épp dolgukra igyekvő helyiek veszik birtokba, hanem sokan csak megtekinteni, fényképezni lépnek be kapuin, ezzel néha hatalmasra duzzad a forgatag az épületben, de megéri a látogatást, higgyétek el. Lenyűgöző látvány!
Habár a történelmi várorészben, központi helyen található, az épület kívülről mégsem sejteti ezt a mérhetetlen gazdag belsőt. Mondhatni, beleolvad a környezetébe. Főbejáratán kilépve megcsapja az embert Portugália szele, a házfalak azulejo díszeinek sora elkápráztat, a Duoro folyó felé hömpölygő emberek sora csatlakozásra csalogat, balra a Sé figyel, és egyszeriben kedved támad csak elindulni, menni-menni, elveszni a városban, majd megpihenni egy jó pohár helyi bor mellett.
Látogassatok el Portóba egyszer, meg is mutatom videónkat egy kis inspirációként!
Tartsatok velem továbbra is itt a blogon és kövessétek facebook oldalon a kalandlista bejegyzéseket az újabb érdekességekért, fotókért, videókért. Ha tetszik, egy megosztással segíthettek is, hogy még többekhez eljussanak.
Google Translate
Kövess minket:
Hírlevél
Legnépszerűbb bejegyzések
- Minden, amit az ír koboldról tudni kell
- Egy nap Triesztben
- Városnézés Rómában - 2 nap, 2 útvonal
- Hogy mit kerestünk egy nap Udine-ben ősszel?
- Németország, két tenger partvidéke
- A Három Város, azaz Senglea, Cospicua és a legfontosabb Vittoriosa
- Dingli-sziklák és még egy kicsit több is
- Szardínia: Az élet Cagliari-ban - fotógalériával
- 5 kirándulás tipp Madridból
- Városnézés Koppenhágában