Baleár-szigetek, mégis melyik milyen?

Egy kis segéd­let, hogy a leg­nép­sze­rűbb Földközi-tengeren talál­ha­tó spa­nyol szi­ge­tek közül, melyik lehet a leg­meg­fe­le­lőbb válasz­tás. Aktu­á­lis a kér­dés, hiszen egy utó­sze­zo­ni nya­ra­lás­hoz is töké­le­te­sek lehet­nek, és nem kell ősszel sem túl messzi­re utaz­ni, akár másik föld­rész­re, hogy cso­dás ten­ger­par­to­kon pihenjünk. 

A Baleár-szigetek Spa­nyol­or­szág auto­nóm tar­to­má­nya, a szá­raz­föld­től kelet­re a Földközi- ten­ger tür­kiz vízé­ben. A leg­na­gyobb és leg­nép­sze­rűbb szi­get Mal­lor­ca, aztán nagy­ság­ban Menor­ca, nép­sze­rű­ség­ben Ibiza köve­ti, mely­hez a negye­dik és leg­ki­sebb szi­get szer­ve­sen kötő­dik, For­men­tera. A külön­ál­ló szi­ge­tek önma­guk­ban, de együtt Bale­á­rok­ként is egyet jelen­te­nek a nap­sü­tés­sel, pihe­nés­sel, szé­les nyílt homo­kos stran­dok­kal és a szik­lás rej­tett öblök­kel. Van­nak olyan részei, melyek tel­je­sen érin­tet­le­nek, és ha el akar­nánk bújni a nagy­kö­zön­ség elől, csak egy kis kaland­vágy­ra van szük­ség, és nem­so­ká­ra egy kis öböl­ben élvez­het­jük a csen­det, a nyu­gal­mat magunk­ban. Egy szó, mint száz, min­den meg­ta­lál­ha­tó a tér­ség­ben, amire csak vágyik az ember. 
A szi­ge­te­ket menet­rend­sze­rin­ti repülő‑, komp- és hajó­já­ra­tok kötik össze, és a tömeg­köz­le­ke­dés is fej­lett a szi­ge­te­ken belül. Per­sze, ha meg­te­het­jük, autót is bérel­he­tünk vagy hajót, és azzal min­den szeg­le­tét fel­fe­dez­het­jük magunknak. 

Mal­lor­ca

Spa­nyol­or­szág leg­na­gyobb szi­ge­te, mely az 1960-as évek­től folya­ma­to­san vált a turis­ták köz­ked­velt cél­pont­já­vá, s főleg az észa­ki orszá­gok­ból érkez­tek ide nya­ral­ni, kikap­cso­lód­ni vágyók. Mal­lor­ca, talán mére­té­nél fogva is, min­dent nyújt, amit csak sze­ret­nénk, békés stran­do­lást, kel­le­mes sétá­kat, kirán­du­lá­so­kat, aktív sza­bad­idős prog­ra­mo­kat vagy épp han­gos tár­sa­sá­gi éle­tet. Itt a holt­sze­zon kife­je­zés isme­ret­len, a medi­ter­rán éghaj­lat­nak és a vál­to­za­tos ter­mé­sze­ti adott­sá­ga­i­nak köszön­he­tő­en is egész évben ide­á­lis nya­ra­ló­hely kor­osz­tály­ra való tekin­tet nél­kül. A szi­get észa­ki része szik­lás hegy­vo­nu­lat, míg a déli részén finom­ho­mo­kos ten­ger­par­tok vár­ják a turistákat. 
Mal­lor­ca fővá­ro­sa Palma de Mal­lor­ca, mely egy­ben a Baleár-szigetek tar­to­má­nyi szék­he­lye is. Gyö­nyö­rű, roman­ti­kus óvá­ro­sa han­gu­la­tos sétá­kat biz­to­sí­ta­nak a láto­ga­tók­nak. Étter­mei, tera­szai csá­bí­ta­nak a gaszt­ro­nó­mia élve­ze­tek hódolásának. 
A szi­get emel­lett tele van ked­ves és cso­dás tavak­kal, ősi kolos­to­rok­kal. A több száz  kilo­mé­te­ren, fél­szi­ge­tek­kel és kis öblök­kel tar­kí­tott ten­ger­part­ja a stran­do­lók mel­lett, köz­ked­velt a ször­fö­sök és vitor­lá­zók köré­ben is. A szi­get bel­se­jé­ben a Llevante-hegység és az UNESCO Világ­örök­ség részét képe­ző Tramuntana-hegység a túrá­zók és kerék­pá­ro­sok ked­ven­ce helye, de szám­ta­lan kirán­du­lá­si lehe­tő­ség közül választhatunk. 

Menor­ca

A Baleár-szigetek máso­dik leg­na­gyobb tagja, Mallorca-tól kb. 40 km-re fek­szik észak­ra. Adott­sá­gai, jel­lem­zői hason­ló­ak Mal­lor­cá­é­val, szok­ták is a “csen­des kis­test­vér­nek” nevez­ni. Menor­ca ugyan­is sok­kal béké­sebb és nyu­gal­ma­sabb, de min­den igényt kielé­gít ez a szi­get is. Főleg a csa­lá­dok nagy ked­ven­ce, kisebb barát­sá­gos szál­lo­dák­kal és nin­cse­nek nagy szó­ra­ko­zó­he­lyek. Még. A turiz­mus egyre fej­lő­dő­ben van a szi­ge­ten és azért nyíl­nak újabb szál­lás­he­lyek, de igye­kez­nek meg­őriz­ni az egyensúlyt. 
Sok­he­lyütt talál­ha­tunk még érin­tet­len, rej­tett ter­mé­sze­ti kin­cse­ket, pazar szép­sé­gű stran­do­kat és öblö­ket. A kör­nye­zet­vé­de­lem kiemelt sze­re­pet kap Menorca‑n. Az állat- és növény­vi­lá­gá­nak meg­őr­zé­se érde­ké­ben a terü­let 75%-a az UNESCO védel­me alatt áll. 
A szi­get két jelen­tő­sebb váro­sa Cui­ta­del­la észa­kon és Mahon délen. 
Ami érde­kes­sé­ge, hogy stran­dok­ból jóval nagyobb a válasz­ték Menorca‑n, több strand­ja van, mint Mallorca-nak és Ibiza-nak együtt. 

Ibiza

A har­ma­dik leg­na­gyobb Bale­ár tag Ibiza, mely első­sor­ban az éjsza­kai élete miatt lett világ­hí­rű, de nem csak szó­ra­koz­ni lehet itt. Sokan Euró­pa leg­szebb szi­ge­té­nek tart­ják állat- és növény­vi­lá­ga miatt. Ezt alá­tá­masz­tan­dó­an, tud­ni­il­lik az UNESCO Világ­örök­ség részé­vé nyil­vá­ní­tot­ta a tel­jes szi­ge­tet a kulturális‑, történelmi- és ter­mé­sze­ti adott­sá­ga­it figye­lem­be véve. Gyak­ran emle­ge­tik Ibi­zát a “Fehér szi­get­ként” a ten­ger­par­ti finom homok­ja és a jel­leg­ze­tes, hófe­hér­re meszelt közép­ko­ri han­gu­la­tú házai és szűk utcái miatt. 
A leg­jobb helyek egy tar­tal­mas nya­ra­lás­hoz Magaluf és San Anto­nio. Itt élvez­he­tik a turis­ták egy­szer­re a víz­part nyúj­tot­ta kikap­cso­ló­dást, majd este elve­gyül­het­nek az éjsza­kai életben. 
Ibiza legen­dás a fia­ta­lok köré­ben, a ‘90-es évek­ből emlé­kez­he­tünk Buda­pest­ről úgy­ne­ve­zett “buli­rep­csi” is indult a szi­get­re a szó­ra­koz­ni vágyó fia­ta­lok­kal. A szi­get ma már a világ szá­má­ra a bulik fővá­ro­sá­nak szá­mít, szám­ta­lan szó­ra­ko­zó­hellyel várja a turis­tá­kat. A leg­hí­re­sebb ezek közül a Pri­vi­le­ge San Rafa­el tele­pü­lé­sen talál­ha­tó. Ez egyéb­ként a világ leg­na­gyobb szó­ra­ko­zó­he­lye címet is vise­li, 10 ezer fő befo­ga­dá­sá­ra alkal­mas, csak hogy érzé­kel­tes­sem a nem mindennapiságot. 
Talán ennek a cím­nek is köszön­he­tő­en októ­ber­től meg­áll szin­te az élet, és egé­szen április-május hóna­po­kig rá sem lehet ismer­ni a szi­get­re, tel­je­sen átváltozik. 

For­men­tera

Az Ibiza mel­let­ti pará­nyi szi­get, a leg­ki­sebb tag. A távol­ság mind­össze 6 km a két szi­get közt, így sok fia­tal, főleg egy átmu­la­tott éjsza­ka után, kaland­vágy­ból bevál­lal­ja az átu­szást erre a kis szi­get­re, ahogy a helyi­ek neve­zik, a boldogságszigetre. 
For­men­tera a leg­csen­de­sebb, leg­nyu­god­tabb és vidé­ki­es han­gu­la­tú a szi­get­cso­port között. Itt nincs a meg­szo­kott tömeg­tu­riz­mus­nak helye, leg­in­kább a kalan­dok, aktív kikap­cso­ló­dást kere­sők részé­re ide­á­lis hely. Nincs repü­lő­te­re, viszont hajó­for­gal­ma kiemel­ke­dő. A szi­get szép­sé­ge­it leg­in­kább túráz­va vagy bicik­li­vel lehet és érde­mes fel­fe­dez­ni. Kiala­kí­tot­tak egy “Zöld Útvo­na­lak” nevű háló­za­tot, amely tíz kerék­pá­ros és kilenc gya­log­tú­ra útvo­na­lat tar­tal­maz. Válasz­ték­ban így nincs hiány, csak időnk legyen elég mindenre. 
A köz­pont Sant Fran­cesc, egy han­gu­la­tos kis­vá­ros a sétá­ló­ut­cá­ján fel­lel­he­tő bol­tok­kal, az erőd­sze­rű temp­lo­ma­i­val. Ezek egy­kor védel­met is szol­gál­ták a szi­get­la­kók­nak a kaló­zok­kal szem­ben. Az észak afri­kai úton­ál­lók miatt For­men­tera majd­nem három évszá­za­don át lakat­lan volt.
Több neves spa­nyol festő és ame­ri­kai művész Formentera-ra vonult vissza alkotni. 

#kaland­lis­ta tipp:

Mallorca‑t egy­szer min­den­ki nézze meg, szé­les spekt­ru­mú adott­sá­gai miatt nem lehet rossz válasz­tás, bár­mit is kere­sünk. Menor­ca meg­fe­le­lő úti cél lehet a csa­lá­di nya­ra­lá­sok­hoz gye­re­kek­kel, vagy annak, aki már járt Mallorca‑n és vissza­vá­gyik, de vala­mi újat is sze­ret­ne meg­ta­pasz­tal­ni. Ibiza egy­ér­tel­mű­en a nyüzs­gést, pör­gést ked­ve­lők­nek aján­lott, akik vágy­nak egy kis tár­sa­ság­ra, de a mesés ten­ger­par­tok is csá­bít­ják nap­pal, és per­sze min­den fia­tal­nak és min­den­ki­nek, aki annak érzi magát. For­men­tera sze­rin­tem könnyen össze­köt­he­tő egy ibiza‑i nya­ra­lás­sal, de főképp azok ter­vez­zék, akik sze­ret­nek spor­tol­ni, kirán­dul­ni és kerék­pá­roz­ni, akik­nek inkább ez a fő kikapcsolódás. 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek a face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.