Szep­tem­be­ri kirán­du­lá­sok busszal, vonattal

Nem­ré­gi­ben írtam arról, hogy már most érde­mes elgon­dol­kod­ni és a szer­ve­zést elkezd­ni, ha szep­tem­ber­ben utaz­ni sze­ret­nénk, ha csak egy hét­vé­gé­re is és kisza­ba­dul­nánk a szür­ke hét­köz­na­pok­ból. Hogy repü­lő­vel merre érde­mes, azt ebben a koráb­bi bejegy­zés­ben elol­vas­hat­já­tok, most aján­lok nek­tek olyan helye­ket, váro­so­kat, ame­lyek busszal, vonat­tal eset­leg autó­val is fel­ke­res­he­tő­ek, és való­szí­nű­leg nem ezek jut­ná­nak elő­ször eszünkbe. 

Brno

Épp fél­úton Buda­pest – Prága között fek­szik Cseh­or­szág máso­dik leg­je­len­tő­sebb váro­sa. Német elne­ve­zé­se Brünn és bár meg­le­pő magya­ro­san is Brünn a hiva­ta­los neve. Egy ren­de­zett igazi cseh város­ról beszé­lünk, sok temp­lom­mal, han­gu­la­tos étter­mek­kel és finom sörök­kel, régi és új vil­la­mo­sok­kal, vala­mint egy kel­le­mes hét­vé­gé­re való lát­ni­va­lók sorával. 
Magyar vonat­ko­zá­sú emlé­kei is van­nak a város­nak, hisz 1469 – 90 magyar ura­lom alatt állt, s itt nyom­tat­ták ki a Thuróczi-krónikát is. A város szim­bó­lu­ma és már messzi­ről látni lehet a Spil­berk vár, illet­ve mel­let­te a Szent Péter és Pál kated­rá­lis a Petrov-hegyen áll, a város köz­pont­já­ban. Fon­tos épü­le­te még Brno-nak a Tugendhat-villa, mely amel­lett hogy az UNESCO Világ­örök­ség része, tör­té­nel­mi jelen­tő­sé­ge is van. Itt foly­tat­ták a tár­gya­lá­so­kat Cseh­szlo­vá­kia ket­té­vá­lá­sá­ról 1992-ben.

Tri­eszt

Min­den­képp aján­lom, ha egy kis olasz han­gu­lat­ra vágyunk, itt biz­tos átél­het­jük azt az élet­ér­zést és egy remek kávé mel­lett fel­fris­sül­he­tünk. Ha már kávé, tud­tá­tok, hogy Ern­es­to Illy itt ala­pí­tot­ta meg kávé­bi­ro­dal­mát, aki­nek magyar fel­me­női is van­nak? Apja, Illy Ferenc alkot­ta meg az Illy kávét. 
Szó­val Tri­esz­tet könnyen, rövid idő alatt elér­het­jük, ez a leg­kö­ze­lebb eső olasz város, mely 1918-ig az Osztrák-Magyar Monar­chia része is volt. Viszon­tag­sá­gos tör­té­nel­me során ezt köve­tő­en Olasz­or­szág­hoz tar­to­zott, majd a néme­tek és később a jugo­szláv had­se­reg is meg­száll­ta. 1945 – 54 között Tri­esz­ti Sza­bad Zóna­ként léte­zett mielőtt ismét Olasz­or­szág részé­vé vált. A monar­chia idő­sza­ká­nak emlé­két őrzik a ten­ger­par­ton álló épületek.
Lát­ni­va­lók­ban nem szen­ved hiányt a város, kinek mi tet­szik. Kieme­len­dő min­den­képp a Piaz­za Unita d’Italia, mely a város leg­na­gyobb tere köz­vet­le­nül a ten­ger mel­lett cso­da­szép, a szá­zad­for­du­lón épült palo­ták­kal övez­ve. A ten­ger­par­ti része egy­kor kikö­tő volt, melyet az 1850-es évek­ben szűn­tet­tek meg. A leg­fon­to­sabb tér után, a leg­fon­to­sabb utcá­ja a város­nak a Corso Ita­lia, amely fon­tos tör­té­nel­mi ese­mé­nyek, fel­vo­nu­lá­sok hely­szí­ne volt. A leg­is­mer­tebb lát­ni­va­ló­ja szá­munk­ra pedig a Miramare-kastély, azaz a Cas­tel­lo di Mira­ma­re. A roman­ti­kus palo­tát Hbs­burg Miksa főher­ceg és fele­sé­ge, Sarol­ta belga kirá­lyi her­ceg­né épí­tet­te 1860-ban. A kas­tély­ban Erzsé­bet király­né, Sissi is több­ször meg­for­dult, így ez a hely a Sissi-emlékút részé­vé vált. 

Mari­bor

Fon­tos gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis köz­pont, így szok­tál Szlo­vé­nia “máso­dik fővá­ro­sá­nak” is nevez­ni. A város Stá­je­r­or­szág­ban, a Pohor­je hegy lábá­nál fek­szik, a Dráva két olda­lán. A folyó észa­ki part­ján talál­ha­tó az óvá­ros, a délin pedig az újvá­ro­si rész. Ten­ger­szint felet­ti magas­sá­gát nézve 274 m maga­san, mely a folyó­part­ról nézve jól érzé­kel­he­tő. 1919-ig Habs­burg fenn­ha­tó­ság alatt állt, melyet érke­zé­sünk­kor is tapasz­tal­ha­tunk, mivel olyan érzé­se támad a láto­ga­tó­nak, mint­ha egy oszt­rák kis­vá­ros­ba érke­zett volna. A nyu­godt, barát­sá­gos város 2012-ben Euró­pa Kul­tu­rá­lis Fővá­ro­sa címet visel­te a por­tu­gál Gui­ma­ra­es mellett. 
A város leg­fon­to­sabb lát­ni­va­ló­ja a Vizi-torony, azaz a Vlod­ni Stolp, mely egyi­ke a török ellen meg­erő­sí­tett vár­fal négy bás­tyá­já­nak. A Dráva felett átíve­lő Tito-híd és Öreg-híd remek lehe­tő­sé­get kínál a város fotó­zá­sá­ra, illet­ve egy han­gu­la­tos sétá­ra. A fon­to­sabb részek, épü­le­tek gya­lo­go­san fel­fe­dez­he­tő­ek, nin­cse­nek nagy távol­sá­gok. Aki sze­ret­ne, kerék­párt is bérel­het és ezzel a messzebb fekvő terü­le­te­ket is bejár­hat­ja. Mari­bor vidé­ké­nek egyik fő keres­ke­del­mi ter­mé­ke a bor, hiszen Ptuj és az Alpok déli lan­kái közöt­ti terü­le­ten már a róma­i­ak óta sző­lőt ter­mel­nek. Egye­sek sze­rint itt talál­ha­tó Euró­pa leg­ré­geb­bi sző­lő­tő­ké­je, mely Gui­ness rekod­ként is szá­mon tar­tott. A téli spor­tok ked­ve­lői szá­má­ra isme­rős lehet a város, leg­alább­is a neve, mivel Maribor-Pohorje köz­ked­velt síte­rep, egy­ben Szlo­vé­nia leg­na­gyobb sícent­ru­ma is. 

Eze­ket a váro­so­kat egy­szer érde­mes min­den­ki­nek fel­ke­res­ni sze­rin­tem, tény­leg nin­cse­nek messze és egy hét­vé­gi prog­ram kere­té­ben meg­cso­dál­hat­juk a tör­té­ne­lem, kul­tú­ra egy-egy kis részletét. 

Az uta­zás ter­ve­zé­sé­hez, amennyi­ben nem az autó­zást választ­juk, hasz­nál­juk a MÁV ter­ve­ző­jét vagy aján­lom a Flix­Bus menet­rend­jét és sok­szor jóval ked­ve­zőbb árait, főleg hogy min­den város elér­he­tő akár köz­vet­len járat­tal is Budapestről. 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.