Rodosz egye­dül, s bár­mi­kor visszamennék

2017. szeptember 03.

Görög­or­szág negye­dik leg­na­gyobb szi­ge­te több okból is közel áll a szí­vem­hez. Pár éve éle­tem első, és ezi­dá­ig utol­só, olyan uta­zá­sa volt, amely­re egye­dül érkez­tem, s ott sem várt senki isme­rős. Csak én, a nagy isme­ret­len, egy szi­get és hat nap, vala­mint egy izgal­mas nagy kaland. 

Egy­részt világ éle­tem­ben tár­sa­sá­gi ember vol­tam, így nem iga­zán tudom, mi is vitt erre a dön­tés­re, hogy egye­dül fedez­zem fel Rodoszt, de örök emlék vala­mi más fajta fel­nőt­té válás miatt, más­részt ennek az útnak köszö­nök egy helyet, amely a mai napig a ked­ven­cek lis­tá­já­nak elő­ke­lő helyén áll, Prasonisi‑t.

Rodosz, a ked­venc görög szigetem

Kréta után Rodosz a turis­ták által leg­ked­vel­tebb görög szi­get, mely egy­ben a negye­dik leg­na­gyobb is. Fek­vé­sé­nek köszön­he­tő­en iga­zán külön­le­ges klí­má­val ren­del­ke­zik, mely lehe­tő­vé teszi akár egé­szen októ­ber végé­ig a strand­időt. Bát­ran aján­lom last minute nya­ra­lá­sok­hoz szep­tem­ber hónap­ban is, én is ekkor jár­tam itt, és a medi­ter­rán éghaj­lat miatt forró nyár foga­dott még, vala­mint a ten­ger­víz is kel­le­mes, 23 fok körü­li volt. Adott­sá­ga­i­nál jegy­zem még meg, hogy mind­össze 18 km választ­ja el a török par­tok­tól, így a menet­rend sze­rin­ti hajó­já­ra­tok­nak köszön­he­tő­en, aki gon­dol­ja, könnyen tehet egy napos kirán­du­lást Török­or­szág­ba is. 

Szál­lás, avagy a főha­di­szál­lás: Faliraki

A szál­lás a szi­get leg­je­len­tő­sebb és leg­pezs­gőbb részén, Faliraki-ban volt egy nagyon kis ked­ves kert­tel, meden­cé­vel öve­zett apart­man­ház­ban. Töké­le­tes hely mind a pihe­nés­re, kikap­cso­ló­dás­ra vágyók­nak, messze a leg­ki­vá­lóbb homo­kos strand­dal, mind a kirán­du­lá­sok szer­ve­zé­se szem­pont­já­ból, hiszen a kele­ti par­ton, Rodosz váro­sá­tól alig pár kilo­mé­ter­re helyez­ke­dik el a modern szál­lo­dák­kal sze­gé­lye­zett ten­ger­par­ti úton. 
Fali­ra­ki bel­vá­ro­sá­ban a hosszú fő utca men­tén szá­mos étte­rem, bár és üzlet sora­ko­zik, ten­ger­part­ja pedig sok lehe­tő­sé­get kínál a vizi­spor­tok űzé­sé­re is. A part déli része csen­de­sebb, las­san mélyü­lő a part, de sziklás. 
Rodosz egyik leg­szebb és leg­fel­ka­pot­tabb strand­já­nak tart­ják az Antho­ny Quinn-öböl részét, amely Fali­ra­ki mel­lett talál­ha­tó, és akár gya­log is meg­kö­ze­lít­he­tő. Érde­mes ellá­to­gat­ni ide, bár­hol is száll­junk meg a szi­ge­ten. A víz las­san mélyül és nyu­godt a ten­ger, nem beszél­ve arról, hogy olyan tisz­ta, hogy még a hala­kat is lehet sza­bad szem­mel látni, ahogy ott úsz­kál­nak. Búvár­ko­dás­re is kitű­nő hely egyébként.

time​for​wed​ding​.com

Rodosz, a főváros

Egy­ér­tel­mű­en látni kell, nekem is ide veze­tett az első utam. 
Itt, a szi­get fővá­ro­sá­ban talál­ha­tó­ak a leg­főbb kul­tu­rá­lis lát­ni­va­lók. Rodosz tör­té­nel­me bár­mer­re is járunk, nyo­mon­kö­vet­he­tő az utcá­kon, a tere­ken, a háza­kon. Szá­mos török lakos tele­pült ide 1522 után, és az itt tar­tóz­ko­dá­suk alatt szép las­san saját ízlé­sük sze­rint ala­kí­tot­ták a város­ké­pet. Két nagy város­rész­re osz­lik, az Óvá­ros­ra és a modern Újvá­ros­ra. Az Óvá­ros Euró­pa leg­na­gyobb közép­ko­ri műem­lék­együt­te­se, és a vas­tag vár­fal­lal körül­vett rész az UNESCO Világ­örök­ség része 1988 óta. A leg­fon­to­sabb neve­ze­tes­sé­gek a johan­ni­ta lovag­rend­hez kap­cso­lód­nak, amely­nek 1310-től Rodo­szon volt a szék­he­lye, innen került át a rend Máltára.

A leg­főbb és leg­lát­vá­nyo­sabb neve­ze­tes­ség a Nagy­mes­te­rek Palo­tá­ja. A 14.15. szá­zad­ban a johan­ni­ták város­fal­lal vet­ték körbe az ősi város­részt, hogy a ten­ger és a szá­raz­föld felől érke­ző betö­ré­sek­től meg­óv­ják váro­su­kat. A város­fal néhol eléri a 15 méte­res magas­sá­got és 7 torony, vala­mint 4 kapu díszí­ti tel­jes össz­hang­ban a Nagy­mes­ter Palo­tá­já­nak bás­tyá­i­val. Az ere­de­ti palo­ta szin­te tel­je­sen meg­sem­mi­sült egy 1856-os tűz­ben, mikor is a mel­let­te lévő lőpor­rak­tár­ba vil­lám csa­pó­dott, csak a hegyes ívű kapu maradt meg. Az újjá­épí­tést köve­tő­en egy nagyobb és dísze­sebb épü­let lett a helyén, mely ma múze­um­ként műkö­dik. Egy­kor műkö­dött is bör­tön is külön­ben, illet­ve Mus­so­li­ni nya­ra­ló­ja­ként is funkcionált.
Az óvá­ros leg­ér­de­ke­sebb része a Lova­gok utcá­ja, ahol a johan­ni­ták nyolc nem­ze­ti­sé­gé­ből ötnek itt állt haj­dan a rezi­den­ci­á­ja. Külö­nös, igazi tör­té­nel­mi han­gu­lat vesz körbe, ahogy itt végig­sé­tá­lunk. Itt talál­ha­tó a Szent János lodzsa is, amely a nagy­mes­te­rek temet­ke­zé­si helye­ként szolgált.
Érde­mes fel­men­ni az Óra­to­ronyba, innen cso­dá­la­tos kilá­tás nyí­lik a kikö­tő­re, ahol a nagy szál­lo­da­ha­jók is állomásoznak.
Az újvá­ro­si rész­ben a Mandraki-kikötőt keres­sük fel. A kikö­tő jel­leg­ze­tes­sé­ge a bejá­ra­tá­nál álló két osz­lop és az azo­kat díszí­tő dán­szar­vas, a kora­be­li fel­jegy­zé­sek sze­rint vala­ha itt állt a Rodo­szi Kolosszus. A kikö­tő­ben szám­ta­lan luxus yacht hor­go­nyoz a halász­ha­jók mel­lett, egy való­di élet­tel teli, pezs­gő hely, ahon­nan az új piac, de az összes lát­ni­va­ló könnyen megközelíthető. 

Lin­dosz, a leg­főbb kirán­du­lá­si célpont

Ezt a bájos falut és felet­te az Akro­polszt, sem­mi­képp sem sza­bad kihagy­ni, ha Rodosz­ra utaz­tok. Lin­dosz a máso­dik leg­ked­vel­tebb cél­pont a szi­ge­ten, gyö­nyö­rű­ek a fehér­re meszelt házai, a tör­té­nel­mi emlé­kei. A gép­jár­mű for­ga­lom elől elzárt falu szűk, macs­ka­kö­ves utcá­in nagyon han­gu­la­tos sétá­kat tehe­tünk, s vala­me­lyik helyi étter­met is érde­mes kipró­bál­ni egy finom ebéd erejéig. 
Lin­dosz fölé maga­so­dó szik­la tete­jé­re, 125 méte­res magas­ság­ba épült az Akro­po­lisz. Az ókori emlé­ke­ket csak a 20. szá­zad ele­jén tár­ták fel, ahova fel kell menni, pazar kilá­tás tárul elénk onnan. Az ókor­ban Athé­né szen­té­lye őriz­te a vidé­ket, amely­re a bizán­ci idők­ben várat, majd a 14. szá­zad­ban a johan­ni­ták erő­döt épí­tet­tek. 1522-ben a törö­kök háza­kat épí­tet­tek itt, és hely­őr­sé­gü­ket is ide helyez­ték. Fel­jut­ni az Akro­po­lisz­hoz nem egy könnyű gya­log­tú­ra. A sok lép­cső és mere­dek séta helyett lehet a sza­már­bér­lést is válasz­ta­ni. A falu köz­pont­já­ban meg­ta­lál­juk a sza­már állo­mást, ahol a gye­re­kek a karám­ban meg is simo­gat­hat­ják a jószá­go­kat. A sza­már egyéb­ként jel­kép a szi­ge­ten, úgy mint Spa­nyol­or­szág­ban a bika, Por­tu­gá­li­á­ban a kakas, vagy épp Zakynt­ho­son a tek­nős, úgy Rodo­szon min­den a sza­már­ról szól és különb­nél különb sza­ma­ras emlék­kel gaz­da­god­va tér­he­tünk haza.
Lin­dosz a szi­get egyet­len ter­mé­sze­tes kikö­tő­je, s a közel­ben egy gyö­nyö­rű strand is fel­lel­he­tő, melyet az Akro­po­lisz­ról is szem­ügy­re vehetünk.

Pra­so­nisi, min­den­ki kedvence

Ez a hely egy­sze­rű­en nem­min­den­na­pi, fan­tasz­ti­ku­san lát­vá­nyos, és aki meg­te­he­ti, hogy autót bérel, az men­jen el ide. Nekem nagy sze­ren­csém volt, ugyan­is csat­la­koz­ni tud­tam egy ked­ves magyar csa­lád­hoz, akik ugyan­ab­ban az apart­man­ház­ban lak­tak, mint én, és így jutot­tam el Rodosz leg­dé­leb­bi csücs­ké­be, ahova helyi tömeg­köz­le­ke­dés­sel nem sike­rült volna. 
Pra­so­nisi egy csen­des, nyu­godt, turis­ták­tól töm­ke­le­gé­től meg­kí­mélt rész. Leg­in­kább a ször­fö­sök köré­ben köz­ked­velt hely. Fan­tasz­ti­kus érzés, ennyi idő után is meg­dob­ban a szí­vem, ha arra gon­do­lok, milyen is ott ülni a kel­le­me­sen forró homok­ban, és elme­ren­ge­ni az egyik olda­lon a windsurf-öket, a másik olda­lon pedig a kitesurf-öket nézve. Ez a hely ugyan­is arró neve­ze­tes, hogy egy kis föld­nyelv választ­ja el az Égei- és a Földközi-tengert egy­más­tól, s míg a nyu­ga­ti olda­lán a ten­ger vadabb, sok nagy hul­lám­mal, addig a kele­ti oldal sok­kal nyu­god­tabb, csen­de­sebb. Fel­sé­tál­tunk a föld­nyelv túlsó olda­lán lévő domb­te­tő­re is, ahon­nan fen­sé­ges a kilá­tás és cso­da­szép fotó­kat készíthettünk.

Köz­le­ke­dés

Buda­pest­ről a Wiz­zair a nyári szü­net kez­de­té­től, azaz júni­us köze­pé­től szep­tem­ber köze­pé­ig köz­vet­len elju­tást biz­to­sít Rodosz­ra. Ezen­kí­vül szá­mos uta­zá­si iroda szer­vez char­ter jára­tot, és több euró­pai desz­ti­ná­ci­ó­ból is elér­he­tő ez a görög szi­get. Az Aege­an Airlines‑t választ­va vagy komp­pal a szá­raz­föl­di Görög­or­szág felől is jól megközelíthető. 
A tömeg­köz­le­ke­dést a szi­ge­ten kife­je­zet­ten jónak talá­lom, euró­pai viszony­la­tok­ban is. A busz sok hely­re elvisz, ahova érde­mes ellá­to­gat­ni, s mind Rodosz város­köz­pont­ból közlekedik. 
Bát­ran aján­lom Rodoszt ezért az egye­dül uta­zók­nak is, vagy azok­nak, akik nem ter­vez­né­nek autó­bér­lést a nya­ra­lá­suk alatt. 

Rodosz egy olyan hely, ahova bár­mi­kor visszamennék!

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.

Leave a Reply

  • Goog­le Translate

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegyzések