Prága egy nap alatt

2017. március 31.

#kaland­lis­ta 5 tipp­je a május 1‐i hosszú hét­vé­gé­re (vagy bár­mi­kor) – 4. rész

Szó sze­rint egy nap alatt, hisz ha vonat­tal érke­zünk a cseh fővá­ros­ba, – ajánl­juk az éjsza­kai uta­zást – akkor olyan haj­nal 4 – 5 óra körül érke­zünk köz­vet­le­nül a bel­vá­ros­ba. Ilyenkor mi leg­in­kább egy átmu­la­tott éjsza­ka után éppen a kávé­ju­kat, reg­ge­li­jü­ket egy gyors­ét­te­rem éjsza­kai pult­já­nál beszer­ző fia­ta­lok­kal talál­koz­tunk csak, mint ahogy a többi lakos és más hely még aludt. Mi is egy park­ban tér­kép tanul­má­nyo­zá­sa mel­lett elfo­gyasz­tott kávé­val indí­tot­tuk a napot, majd az óvá­ros felé vet­tük az irányt.

Pár lépés után már a kihalt kis han­gu­la­tos, zeg­zu­gos utcá­kon sétál­tunk, néha egy álmos macs­ka lett kísé­rőnk, s mire kiér­tünk a Fő térre már kez­dett pir­kad­ni. Gyönyörű volt az Asztronómiai óra és hihe­tet­len, hogy egy keze­men meg tudom szá­mol­ni hány ember volt még raj­tunk kívül itt. A nap itt talált ránk és ahogy a nap fel­kelt az élet is bein­dult. Rövid időn belül Prága adta azt a nyüzs­gő, turis­ták­kal és helyi áru­sok­kal teli han­gu­la­tát, amire szá­mí­tot­tam. Már kevés­bé érez­tem egye­dül magun­kat, főleg mikor elkez­dő­dött a híres menet. Prága jel­ké­pe ugyan­is a Városházán lévő Asztronómiai óra, melyen reg­gel 9 és este 9 között órán­ként meg­te­kint­he­tő az apos­to­lok mene­te. A tör­té­ne­te sze­rint a halál alak­ja csen­get, majd az apos­to­lok figu­rái kör­be­jár­ják. A térre még nap­köz­ben még vissza­tér­tünk, ahol hatal­mas for­ga­tag, vásá­ros bódék és étter­mek tera­sza­in üldö­gé­lő turis­ták hada foga­dott min­ket. Érdemes ide a nap több sza­ká­ban vissza­tér­ni, min­dig mást és újabb élmé­nye­ket ad a láto­ga­tó­nak.

A napun­kat a vár meg­hó­dí­tá­sá­val foly­tat­tuk. A negye­det mi “hátul­ról” egy mere­de­kebb és lép­csők­kel tar­kí­tott úton köze­lí­tet­tük meg, köz­ben meg­pi­hen­ve néha és gyö­nyör­köd­ve a város pano­rá­má­já­ban. A kapun belép­ve első utunk a Szent Vitus‐székesegyházhoz veze­tett. Szavakat alig talál­ni, ahogy a kis téren, a zsú­folt házak között maga­so­dik a rob­osz­tus nagy­sá­gá­val és szép­sé­gé­vel. Mi leül­tünk a nyu­ga­ti hom­lok­za­ta elé és a föld­ről szem­lél­tük per­ce­kig a cso­dá­la­tos művé­sze­ti alko­tá­sa­it.

Ezt köve­tő­en leg­jobb, ha cél­ta­la­nul bele­ve­ted magad az utcák útvesz­tő­jé­be és csak sétálsz amer­re visz a lábad, tele van érde­kes­sé­gek­kel, lát­vá­nyos­sá­gok­kal.

Itt a vár­ban talál­ha­tó töb­bek a Cseh Köztársaság elnö­ké­nek hiva­ta­la, így sze­ren­csénk volt egy őrség­vál­tást is végig­néz­ni test­kö­zel­ből. A hiva­tal­tól nem messze a vár­fal­ra könyö­köl­ve szin­te nem lehet betel­ni a pazar kilá­tás­sal, tavasszal az alat­ta lévő ker­tek virág illa­tá­val, a nap­sü­tés­sel. Kell is egy kis időt beik­tat­ni a fel­fris­sü­lés­re, hiszen itt időz­ve meg­érin­ti az embert a tör­té­ne­lem szele. Tudatosul, hogy Európa leg­ré­geb­bi közép­ko­ri várá­ban tar­tóz­ko­dunk.

Nincs olyan Prágába láto­ga­tó, aki­nek úti­ter­vé­ben ne sze­re­pel­ne egy helyi kocs­ma fel­ke­re­sé­se és egy igazi cseh sör elfo­gyasz­tá­sa a város­né­zés “fára­dal­mai” közt. Férfiak, urak, gon­do­lom ne ragoz­zuk tovább, inkább jöj­jön a hely, amit mi elő­sze­re­tet­tel aján­lunk, ha a vár lát­ni­va­lói és tör­té­ne­tük már meg­ál­lás­ra biz­tat­nak. U Cerného vola, azaz a Kocsma a Fekete ökör­höz igazi kuri­ó­zum. Ez a város egyik leg­ré­geb­bi sörö­ző­je. Kívülről, nehe­zen lehet fel­is­mer­ni, hogy ez egy kocs­ma, mivel egy XVI. szá­za­di barokk épü­let alsó szin­tén fog­lal helyet és tulaj­don­képp csak az ember­tö­meg és az abla­ko­kon kiszű­rő­dő han­gok érzé­kel­te­tik, hogy itt van, meg­ér­kez­tünk. Ne szá­mít­sa­tok túl nagy hely­re, mind­össze egy nagy terem­ből és egy kis elő­tér­ből áll, ez a váró. Sokszor ugyan­is várni kell, hogy bejut­has­son az ember, de aki már idáig eljut, az állva is elfo­gyaszt­hat­ja a jól meg­ér­de­melt nedüt. Ez pedig itt a Kozel legyen, a leg­fi­no­mabb, mást itt nem is iga­zán kér­nek a ven­dé­gek. Az étlap­ról is érde­mes szin­te bár­mit kipró­bál­ni, mi az utó­pe­ne­cet ajánl­juk sör­kor­cso­lya­ként.

Utunkat a macs­ka­kö­ves utcák és lép­csők között, egy kiadós “köte­le­ző kocsma‐látgatás” és az ízek kiél­ve­zé­se után lefe­lé, a Károly‐híd Prága másik jel­ké­pe felé vet­tük. Érdemes a házak között, tetők fölött és kapu­al­jak­ban kívács­is­kod­ni, mese­szép kil­tá­sát, érde­kes­sé­ge­ket fedez­he­tünk fel. A Károly‐hídhoz érve óva­to­san halad­junk tovább, hisz pár méte­ren­ként pan­to­mi­mesek, utca­ze­né­szek és művé­szek sora várja a turis­tá­kat és nagy a tömeg min­dig. A híd­ról min­den irány­ban meg­szem­lél­het­jük azt, ami­ért ide­jöt­tünk. A tör­té­ne­lem, a vár, a Molda folyó és rajta rin­ga­to­zó hajók, csó­na­kok, mind lenyű­gö­ző lát­ványt nyúj­ta­nak. A híd köze­pén állva nekem nem egy film, könyv borí­tó­ja jutott eszem­be, melyen ez a kép köszön vissza, úgy gon­do­lom ez az igazi szim­bó­lum érték.

A góti­kus tor­nyon átha­lad­va hama­ro­san vissza­ér­he­tünk az Óvárosba, ahol még egy kör­sé­tát tet­tünk és meg­néz­tük a Tyn‐templomot is köze­lebb­ről, mely szin­tén Prága jel­ké­pé­nek szá­mít.

A nap­le­men­te még az Óvárosban ért min­ket, majd hama­ro­san a mi is az Újvárosban, a Vencel téren fejez­tük be prá­gai kalan­dun­kat. Fotózkodtunk a tér híres épü­le­tei előtt, hiszen szá­mos tör­té­nel­mi ese­mény zaj­lott ezen a téren, így a mai napig neves épü­le­tek lát­ha­tó­ak min­den olda­lán, vala­mint a mai napig ünnep­sé­gek, ren­dez­vé­nyek szín­te­re. A nevét Szent Vencel‐ről kapta, aki­nek a szob­rát a tér köze­pén állí­tot­ták fel. Innen jelen­tet­ték be Csehszlovákia füg­get­len­sé­gét is pél­dá­ul, vagy a bár­so­nyos for­ra­da­lom ide­jén itt vol­tak a leg­na­gyobb tün­te­té­sek. Az észa­ki olda­lán áll a Nemzeti Színház, olda­la­in szá­mos neves hotel és nem­zet­kö­zi üzlet­lánc bolt­ja, étte­rem, kávé­zó talál­ha­tó.

Többek közt egy Starbucks is.  Kérlek ne kövez­ze­tek meg, de a ked­venc kara­mel­les lat­té­mat itt is ki kel­lett pró­bál­nom, így ez lett a búcsú­zás a város­tól, mely egy újabb rend­ha­gyó tör­té­ne­lem óra volt a sor­ban.

Hozzászólás

  • Google Translate

  • Kövess min­ket:

  • Hírlevél

  • Booking.com Booking.com
  • Legnépszerűbb bejegy­zé­sek