„Málta egy élmény“ – min­den, ami Málta

2020. január 12.

Soha nem gon­dol­tam, hogy egy ország annyi­ra el fog vará­zsol­ni, mint Málta. Imá­dom Mad­ri­dot (és Spa­nyol­or­szá­got), de a szí­ve­men most már egy idő óta ket­ten osz­toz­nak. Két hely Euró­pá­ban, ahol csak úgy jó lenni, ahol min­dig elér­zé­ke­nyü­lök, ha meg­ér­ke­zem. A leg­ta­lá­lóbb meg­fo­gal­ma­zá­sa ennek a jelen­ség­nek: ellen­té­tek von­zá­sá­ban. Hát igen, és Málta elsöp­rő sze­re­lem. Első látás­ra az lett min­den szép­sé­gé­vel és árny­ol­da­lá­val; mert Málta egy élmény!

A kép saját kivi­tel­ben, ami alap­ján anno eldön­töt­tük,
hogy Málta a bakancs­lis­tánk­ra kerül

Feb­ru­árt írtunk. Itt­hon még javá­ban téli­ka­bát­ban, bakancs­ban és vas­tag sál­ban jár­tunk. Nap­sü­tést sze­rin­tem hetek óta egy perc­re se lát­tunk. A janu­ár szá­munk­ra hosszú volt, sok-sok mun­ká­val, éjsza­ká­zás­sal és hét­vé­gi elfog­lalt­sá­gok­kal, nagyon vágy­tunk egy igazi nagy uta­zás­ra. „Hova utaz­tok, síel­ni?“ – kér­dez­ték sokan tőlünk ekkor, és a vála­szuk szin­te kivé­tel nél­kül mikor meg­tud­ták, hogy Mál­tá­ra, bizony­ta­lan­ság­gal töl­tött el. „Mál­tá­ra?! Nek­tek az nem fog tet­sze­ni!“
Alig vár­tuk, hogy eljöj­jön feb­ru­ár köze­pén ez a bizo­nyos nap, mál­tai föld­re lép­tünk éle­tünk­ben elő­ször. Izga­tot­tan battyog­tunk végig a rep­té­ri ter­mi­nál folyo­só­ján, majd kicsit bizony­ta­lan lép­tek­kel keres­tük azt a bizo­nyos X2-es rep­té­ri buszt az épü­let előtt, amely elvitt min­ket a szál­lo­dánk­hoz. Meg­ta­lál­tuk könnyen; vagy még­sem; de mégis. Kívül X2-es, belül tel­je­sen más szá­mo­zás, sofőr legyint, ne aggód­ja­tok, oda­me­gyünk. Hát jó. És tény­leg. Egy kisebb város­né­zés után, mely köz­ben az ablak­üveg­hez tapad­va győz­tük befo­gad­ni Málta jel­leg­ze­tes kicsit arab, kicsit euró­pai össz­ké­pét, St Juli­an’s for­ga­ta­gát és a „juj ott van“ bizser­gést az iko­ni­kus LOVE fel­irat mel­lett elha­lad­va a Spinola-öbölben. Majd mikor már sötét­ben leszáll­tunk Sli­ema ten­ger­par­ti sétá­nyán a szál­lo­dánk előtt, arcon csa­pott és szí­ven ütött a fel­is­me­rés érzé­se, meg­ér­kez­tünk. Más­nap a szik­rá­zó nap­sü­tés­ben az első pár lépés a szám­ta­lan kis szí­nes, nyu­god­tan rin­ga­tó­zó csó­na­kok­kal teli Marsamxett-öbölben, majd az első pil­lan­tás Valletta-ra maga a meg­ál­mo­dott csoda volt. A nagy sze­re­lem kez­de­te, és azóta is ez a lát­vány a leg­na­gyobb ked­venc. Itt és ez a pano­rá­ma, amely min­dig mosoly­ra kész­tet, és az érzés, amit elő­ször akkor itt átél­tem, azóta sem lan­kad és min­den alka­lom­mal eszem­be jut, rabul ejt. Én már itt érez­tem ezt a külön­le­ges von­zó­dást, bár még szin­te sem­mit nem lát­tunk. A nap végé­re, mire bejár­tuk négy­zet­mé­ter­ről négy­zet­mé­ter­re Val­let­ta utcá­it, kert­je­it, leg­el­du­got­tabb zuga­it, vacso­ra mel­lett a hold fényé­ben – ahogy kell, roman­ti­ku­san – mind­ket­ten úgy beszél­tünk Mál­tá­ról, hogy „leg­kö­ze­lebb, ami­kor jövünk…“
2020. janu­ár­ja van. Meg­annyi Mál­tán töl­tött nap és kaland után még min­dig azon vagyunk, hogy újra meg újra vissza­tér­jünk, a kép­ze­let­be­li bakancs­lis­tánk kifogy­ha­tat­lan. Létezik‑e az örök sze­re­lem? Jó kér­dés. Az biz­tos, hogy Málta szá­munk­ra min­den uta­zás­sal az lett, egy igazi #sze­re­lem­or­szág.

A leg­el­ső fotónk „sze­rel­münk kez­de­tén“;
s a kilá­tás Valletta-ra, amely a ked­venc pano­rá­mánk lett

Hogy mit kap­tunk (eddig) Mál­tá­tól?

Ren­ge­teg élményt. Mind ter­mé­sze­ti, mind kul­tu­rá­lis lát­ni­va­lók szem­pont­já­ból fel­tölt, kikap­csol, más dimen­zi­ó­ba repít. Érde­kes­sé­gek és fel­fe­de­zés­re váró helyek, tit­kok nyo­má­ba ered­he­tünk, elen­ged­het­jük a napi stresszt, biz­ton­ság­ban ott­hon érez­het­jük magun­kat. Meg-megállhatunk egy kicsit elme­ren­ge­ni, és csak hagy­ni, hogy magá­val ragad­jon a vég­te­len ten­ger lát­ké­pe egy szik­lán ülve vagy a tra­di­ci­o­ná­lis, szí­nes erké­lyek­kel tar­kí­tott utcák útvesz­tő­je. Lát­ni­va­lók, ten­ger­par­ti séták, túrák vagy kul­tu­rá­lis prog­ra­mok min­dig vár­nak itt ránk, ahogy min­den érdek­lő­dő, nyi­tott uta­zó­ra.

Mind­ezek mel­lett pedig egy „új gye­re­ket“, vagy­is egy új pro­jek­tet kap­tunk. A #kaland­lis­ta tra­vel blog pedig egy „test­vért“, és a ‚Málta egy élmény’ most már több, mint egy éve elér­he­tő Face­book oldal­ként. A pro­jekt nem állt itt meg, nagy álmom volt egy magyar nyel­vű turisz­ti­kai web­ol­dal és blog lét­re­ho­zá­sa dedi­kál­tan ennek a fan­tasz­ti­kus kis szi­get­or­szág­nak. Sze­ret­tem volna, ha azok a tip­pek, ötle­tek és gya­kor­la­ti infor­má­ci­ók, ame­lye­ket a Face­book olda­lon meg­osz­tunk, később vissza­ke­res­he­tő­ek legye­nek. Több olyan kér­dés érke­zett a Málta egy élmény olda­lon keresz­tül, hogy melyek a leg­jobb stran­dok, hova érde­mes elmen­ni nap­le­men­tét fotóz­ni vagy mi fér bele 3 – 5‑7 nap tar­tóz­ko­dás­ba. A vála­sza­im sze­ret­ném, ha min­den­ki­hez eljut­hat­ná­nak, aki a szi­get­re ter­vez utaz­ni. Nem mel­les­leg sze­ret­ném, ha meg­ma­rad­na magunk­nak az összes élmény és érzés öreg­ko­runk­ra, így egy kicsit Málta-napló, emlék­könyv és fotó­al­bum is egy­ben. Ha hash­ta­gel­ni kell, akkor a #mal­ta­egyel­meny mel­lett a #mál­ta­nap­ló is sze­re­pel a lis­tán.

#mal­ta­egyel­meny

Eme blog­be­jegy­zés apro­pó­ja pedig nem más, mint­hogy a hőn áhí­tott web­ol­dal elér­he­tő­vé vált. Egy év, több­száz óra munka, három újra­ter­ve­zés, nem kevés sírás, tanács­ta­lan­ság majd neki­ló­du­lás, hol lent hol fent az érzel­mi hul­lám­vas­úton hogy megéri‑e; de végül csak elké­szült. Bár hogy elké­szült, az talán túl­zás. Soha nem mond­ha­tom, hogy kész, hiszen folya­ma­to­san ala­kít­juk, fej­leszt­jük és bízunk benne, hogy növek­szik majd mind tar­tal­mi­lag, mind ismert­sé­gi­leg, és magyar nyel­vű Málta kis­okos, uta­zá­si segéd­let vagy úti­ka­la­uz lesz egy­szer.

A #kaland­lis­ta tra­vel blog orszá­gai közt Málta ezért a jövő­ben nem fog bővül­ni újabb bejegy­zé­sek­kel, hiszen eze­ket – még nagyobb rész­le­tes­ség­gel – meg­ta­lál­já­tok a web­ol­da­lon: www​.mal​ta​egyel​meny​.hu. Én írom, saját fotó­in­kon keresz­tül mutat­juk meg Mál­tát, és mi szer­keszt­jük tel­jes egé­szé­ben az oldalt, tehát jó szív­vel mon­dom, keres­sé­tek fel és olvas­sá­tok, köves­sé­tek ott mál­tai kaland­ja­in­kat!

Málta egy élmény
Ins­pi­rá­lódj & Utazz Mál­tá­ra!

Hozzászólás

  • Goog­le Trans­la­te

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegy­zé­sek