Ked­velt mesé­ink “szár­nyán” Európában

Egy kör­uta­zás­ra invi­tál­lak ben­ne­te­ket, mely során hat olyan ország­ba, város­ba láto­ga­tunk, amely egy köz­is­mert és sze­re­tett mesénk­hez kötő­dik, így az vala­mi­lyen for­má­ban fel­lel­he­tő ott. Ki ne akar­na sze­mé­lye­sen talál­koz­ni azok­kal a “bará­ta­ink­kal”, akik­kel együtt nőt­tünk fel? Száll­junk fel és irány a mesé­ink szár­nyán Európa! 

Kis­va­kond, Prága, Csehország

Ki ne ismer­né őt? A cseh­szlo­vák rajz­film iga­zá­ból egy tan­me­se, hatal­mas ked­venc lett Közép-Kelet Euró­pa más orszá­ga­i­ban is, de elju­tott Kíná­ba is. 1957-től egé­szen 2002-ig lát­hat­tuk a TV-ben. Atyja Zde­nek Miler kapta azt a fel­ada­tot, hogy ter­vez­zen okta­tó és neve­lő cél­za­tú fil­me­ket gye­re­kek szá­má­ra. Nem akart szok­vá­nyos pro­pa­gan­da­fil­met készí­te­ni, úgy gon­dol­ta, inkább egy sze­ret­he­tő film­sze­rep­lő kaland­jai során ismer­jék meg a folya­ma­to­kat. Legen­dás maga a Kis­va­kond karak­eteré­nek meg­szü­le­té­se, mivel Miler egy esti séta alkal­má­val meg­bot­lott egy vakond­tú­rás­ban, s ennek kap­csán szü­le­tett meg az ötle­te. A máig leg­is­mer­tebb első részt „A vakond nad­rág­ja” cím­mel a Velen­cei Film­fesz­ti­vá­lon mutat­ták be, ahol első helye­zett lett. A szü­lő­vá­ro­sa Prága, itt gyár­tot­ták a része­it, de a mai napig Cseh­or­szág és Szlo­vá­kia tele van a min­den­fé­le vál­to­za­tú meg­je­le­ní­té­sé­vel. Plüss kaba­la­fi­gu­rák, kulcs­tar­tók, pólók, amit csak szeretnénk. 

Prága város­lá­to­ga­tást akár egy napra is ter­vez­het­tek, olvas­sá­tok el élmény­be­szá­mo­ló­mat itt róla. 

A kis hab­le­ány, Kop­pen­há­ga, Dánia

Ere­de­ti­leg Hans Chris­ti­an Ander­sen 1831-ben meg­je­lent mesé­je. Készült belő­le balett, több rajz­film és 1913. augusz­tus 23-án a kop­pen­há­gai kikö­tő­ben fel­avat­ták a szob­rát. And­re­sen hal­ha­tat­lan hős­nő­je a sellő, aki deré­kig nő, derék­tól lefe­le pedig hal­far­kú teremt­mény. A világ­hí­rű mesé­ben egy hab­le­ány sze­re­lem­be esik egy her­ceg­gel, de három­száz évet vár­nia kell, mire ember­ré vál­toz­hat. Edward Erik­sen alko­tá­sá­nak két modell­je volt, a fejet Ellen Prin­ce, bale­ri­ná­ról, a tes­tet saját fele­sé­gé­ről, Eline Erik­sen­ről min­táz­ta a művész. Ez a 125 cm magas szo­bor a part­tól 2 – 3 méter­re ül egy szik­lán, s Dánia leg­na­gyobb, világ­hí­rű neve­ze­tes­sé­ge. A szob­rot a shang­ha­ji Expo‑n 2010-ben is kiál­lí­tot­ták, majd sze­ren­csé­sen vissza­tért ere­de­ti helyére.

Pad­ding­ton, Lon­don, Anglia

1958. októ­ber 13. szü­le­tett Micha­el Bond tol­lá­ból Pad­ding­ton, a perui őser­dők­ből szár­ma­zó édes kis medve, aki min­dig udva­ri­as és sze­ret­ni­va­ló, de min­dig vala­mi gali­bát csi­nál aka­ra­ta elle­né­re. Jel­leg­ze­tes a nagy kopott bőrönd­je, a piros kalap­ja és a határ­ta­lan marmalade-szeretete. Az egész világ pedig, ha előbb nem, a 2014-ben készült film­ben a szí­vé­be zárta. Nevét a lon­do­ni Pad­ding­ton vas­út­ál­lo­más­ról kapta, s bál­vá­nyoz­za Londont. 
A Pad­ding­ton állo­más, ha ellá­to­gat­tok, tele van Paddington-ereklyékkel, egy tema­ti­kus bolt is talál­ha­tó itt az eme­le­ten. A vágá­nyok mel­lett pedig a falon egy emlék­táb­la is jelzi az iko­ni­kus mackó lon­do­ni neve­ze­tes­ség. Kicsit érd­mes keres­gél­ni, és őt magát szo­bor alal­já­ban is meg­ta­lál­juk a bőrönd­jén ülve vára­koz­va. Ha nem indu­lunk vagy érke­zünk erre az állo­más­ra, akkor is fel­ke­res­het­jük min­den aka­dály nélkül.

Tin­tin, Brüsszel, Belgium

Kép­re­gény­ben látta meg Tin­tin karak­te­re elő­ször a nap­vi­lá­got, Tin­tin kaland­jai kép­re­gény­so­ro­zat­ként fran­cia nyel­ven. Meg­al­ko­tó­ja a belga Geor­ges Rémi, művész­ne­vén Hergé volt. Később össze­gyűjt­ve huszon­négy album­ban is kiad­ták, meg­je­lent maga­zin­ként és mozi­film is szü­le­tett belő­le. A 20. szá­zad egyik leg­nép­sze­rűbb kép­re­gé­nye lett, melyet több mint 50 nyelv­re for­dí­tot­tak le. A Tin­tin köny­vek magyar­or­szá­gi kiadá­sa a rend­szer­vál­tás előtt nem merült fel, tekin­tet­tel a tör­té­ne­tek anti­kom­mu­nis­ta poli­ti­kai üze­ne­té­re. 1989-ben az Ide­gen­for­gal­mi Pro­pa­gan­da és Kiadó kiadá­sá­ban első­ként Az egy­szar­vú titka, 1994-ben az Egmont kiadó újra kiad­ta ezt, vala­mint Az arany­ol­lós rák című köte­tet. 2008-ban újabb kiadá­sok kez­dőd­tek, majd 2014-ben az Egmont kiadó kivo­nu­lá­sa miatt vég­ér­vé­nye­sen meg­sza­kadt a kiadás. 
Brüsszel kül­te­rü­le­tén ellá­to­gat­ha­tunk a Hergé Múzeum-ba, ahol töb­bek közt Tin­tin kaland­ja­i­val is talál­koz­ha­tunk, de léte­zik már tema­ti­kus város­né­zés is. Ha érde­kel a www​.tin​tin​.com olda­lon tájé­ko­zód­hat­tok még Tintin-nel és Snowy-val kapcsolatban.

Bér­mai muzsi­ku­sok, Bréma, Németország

A német Grimm-testvérek, Jacob és Wil­helm alko­tá­sa. A fősze­rep­lő házi­ál­la­tok a kis­gye­re­kek szá­má­ra is jól ismert, ked­ves álla­tok, akik gaz­dá­juk­nál kegy­vesz­tet­tek let­tek. A négy álla­tot, a sza­ma­rat, a kutyát, a macs­kát és a kakast sors­kö­zös­sé­gük köti össze és egye­dül kell bol­do­gul­ni­uk, mivel az ember külön­bö­ző oknál fogva meg akar sza­ba­dul­ni tőlük. A Grimm-mesék 1812 – 1857 között meg­je­lent nép­me­se­gyűj­te­mény, mely a vilá­gon az egyik leg­is­mer­tebb gyermek- és csa­lá­di mesék gyűj­te­mé­nye. Az UNESCO is érté­kes­nek tart­ja az utó­kor szá­má­ra, így a világ­örök­ség részé­vé nyil­vá­ní­tot­ta 2005-ben. A benne fog­lalt tör­té­ne­te­ket a mai napig több­ször dol­goz­zák fel, pél­dá­ul a Walt Dis­ney is merí­tett ötle­tet belőle. 
A német­or­szá­gi Bréma váro­sá­nak közép­ko­ri vásá­ra­in elter­jedt pénz­ke­re­se­ti forma volt a zené­lés, ennek kap­csán szü­le­tett meg a Grimm-testvérek mesé­je, mely­nek köszön­he­tő­en Bérma világ­hír­re tett szert. A nép­sze­rű mese­hő­sök­ről egy szo­bor­ral emlé­kez­tek meg, melyet 1951-ben Ger­hard Marcks szob­rász­mű­vész készí­tett és a város­há­za mel­lett kapott helyet. A szob­ron kívül szám­ta­lan helyen talál­koz­ha­tunk alak­juk­kal a város­ban cégé­re­ken, plakátokon. 

Hupi­kék tör­pi­kék, Júz­car, Spanyolország

A Hupi­kék tör­pi­kék, azaz Les Scht­ro­umpfs Peyo belga kép­re­gény­író kezei alatt szü­let­tek. A meg­al­ko­tott kék, manó­sze­rű lények a fősze­rep­lői az azo­nos című rajz­film­so­ro­zat­nak is. Egy törp magas­sá­ga érde­kes­ség­ként két és fél almá­nyi és jel­leg­ze­tes fehér sisa­kot és csiz­mát hor­da­nak, kivé­ve ugye Tör­pa­pa. A mese szü­le­té­se 1958. októ­ber 23-ára datál­ha­tó, ami­kor a szer­ző bemu­tat­ta a Janó és Bibi­ce néven elhí­re­sült mesét, kép­re­gény for­má­ban. A tör­té­net a közép­ko­ri Euró­pá­ban ját­szó­dik. A bátor kirá­lyi apród – Janó – és kis­nö­vé­sű csat­ló­sa – Bibi­ce – egy cso­da­fu­ru­lyát pró­bál­nak meg­sze­rez­ni Fur­fan­gusz varázs­ló segít­sé­gé­vel, melyet a tör­pök készí­tet­tek. A köz­ked­velt soro­za­tot 1980-ban indí­tot­ta útjá­ra a Hanna-Barbera Pro­duk­ció, melyet több­ször jelöl­ték Emmy-díjra, amit azon­ban sosem nyert el. 2011. és 2013. elhoz­ta az élő­sze­rep­lős ame­ri­kai gyár­tá­sú fil­met is. Eze­ket látni nem lát­tam, dön­té­se­tek el ti, hogy milyen lett. 
Júzcar egy apró kis falu Anda­lú­zi­á­ban, mely­nek nevét ma már turis­ták ezrei isme­rik. 2011-ig alig láto­gat­ták a falut, de miu­tán a Sony Pic­tu­res aján­la­tott tett és kékre fes­tet­te a házak fala­it, meg­ígér­ve hogy a vissza­fes­tést is vál­lal­ja, akko­ra hír­név­re tett szert a falu és igazi turis­ta­csa­lo­ga­tó lett, hogy manap­ság is fel­ke­res­he­tő az igazi Apra­ja­fal­va. A Hupi­kék tör­pi­kék 2. egyes jele­ne­te­it itt for­gat­ták, tehát igazi rajon­gói zarán­dok­hely­nek nevez­het­jük már. 

Van, aki­vel már sze­mé­lye­sen talál­koz­tunk és van, ahova még el kell jut­nunk nekünk is.

Nek­tek van eze­ken kívül még ötle­te­tek, milyen mese­hőst hol keres­sünk Euró­pá­ban? Írjá­tok meg a cikk­hez hoz­zá­szó­lás­ban, és min­dent elkö­ve­tünk, hogy a kaland­lis­ta részé­vé váljon! 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.