Gren­ob­le és Annecy, a Francia-Alpok

2017. június 30.

#Gye­rek­kén­tI­s­Utaz­tam – 3. rész 

Pécsen jár­tam álta­lá­nos isko­lá­ba, fran­cia tago­za­tos­ként pedig lehe­tő­sé­gem nyílt rész venni egy két­he­tes cse­re­di­ák prog­ra­mon, így jutot­tam el éle­tem­ben elő­ször szü­lők és csa­lád nél­kül kül­föld­re, egye­ne­sen Fran­cia­or­szág­ba.

Pécs test­vér­vá­ro­sa Gren­ob­le, ennek köszön­he­tő­en egy otta­ni isko­lá­val volt szo­ros a kap­cso­la­tunk és az ott tanu­ló diá­kok csa­lád­jai fogad­tak min­ket, amely remek alka­lom volt nekünk a nyelv gya­kor­lá­sá­ra, illet­ve hogy meg­is­mer­jük a fran­ci­ák szo­ká­sa­it, kul­tú­rá­ját, hét­köz­nap­ja­it.
Emlék­szem, hogy a csa­lád, aki­nél ven­dé­ges­ked­tem sok szép helyet meg­mu­ta­tott nekem a kör­nyé­ken, figyel­tek, hogy egy perc­re se unat­koz­zak és tele élmé­nyek­kel tér­jek haza. Akkor még sem én, sem ők nem sej­tet­ték, hogy egy egész élet­re szólt a náluk töl­tött idő­szak, s hogy egy­szer nek­tek fogok mesél­ni róla. Gren­ob­le min­den­képp meg­ma­radt szá­mom­ra a fran­cia nagy­vá­ros­nak, illet­ve az Annecy-ba tett kirán­du­lá­sunk lenyű­gö­zött annyi­ra, hogy most a régió e két lát­ni­va­ló­ját sze­ret­ném nek­tek bemu­tat­ni és javas­lom egy­szer keres­sé­tek fel ti is sze­mé­lye­sen.

Gren­ob­le
Annecy

Gren­ob­le Fran­cia­or­szág dél­ke­le­ti részén fekvő nagy­vá­ros, a Rhone-Alpes régió Lyon utáni máso­dik leg­na­gyobb váro­sa az Alpok lábá­nál. Sok­szor az “Alpok fővá­ro­sá­nak” is neve­zik.

Folya­ma­to­san pör­gés­ben van a város, éjsza­kai éle­té­nek nyüzs­gé­sét annak is köszön­he­ti, hogy Fran­cia­or­szág 8. leg­na­gyobb egye­te­mi váro­sa, három egye­tem és két főis­ko­lá­ja is van. Manap­ság a csúcs­tech­no­ló­gia szék­he­lye. A város folyó­ja az Isére, mely­nek part­ján han­gu­la­tos sétá­kat tehe­tünk, illet­ve felet­te ível át a város jel­ké­pé­nek is szá­mí­tó gömb for­má­jú kabi­nok­ból álló fel­vo­nó. 1968-ban Gren­ob­le adott ott­hont a Téli Olim­pi­ai Játé­kok­nak, vala­mint a város híres szü­löt­te Sten­dhal, aki meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy bár­me­lyik utcán is mész végig vagy pil­lan­tasz be, a végé­ben egy hegyet látsz.

Az egyik leg­jobb módja, hogy meg­cso­dál­juk a várost az Isére felett átíve­lő fel­vo­nó­val fel­jut­ni a Bas­tille erőd­höz. A 19. szá­za­di kato­nai erőd a város egyik kiemel­ke­dő neve­ze­tes­sé­ge és pazar kilá­tás nyí­lik a váro­son kívül a körül­öle­lő hegy­vo­nu­la­tok­ra. A 360 fokos pano­rá­ma tisz­ta idő­ben akár  a Mont Blanc csú­csa­i­ra is kilá­tást biz­to­sít.
A város szám­ta­lan múze­um­mal ren­del­ke­zik, jó lehe­tő­sé­get kínál­va ezzel egy esős nap gond­ta­lan eltöl­té­sé­re is. Euró­pai viszony­lat­ban kiemel­ke­dő a grenoble‑i művé­sze­ti múze­um, ahol több mint 1000 alko­tást állí­ta­nak ki fran­cia, spa­nyol, hol­land, olasz fes­tők­től egé­szen a 12. szá­zad­tól nap­ja­in­kig.

Az örök­ké élet­tel telt város, köszön­he­tő­en az egye­te­mi éle­té­nek is, mind kul­tu­rá­li­san mind pihe­nés szem­pont­já­ból párat­lan lehe­tő­sé­ge­ket kínál. Érez­ni lehet a fran­cia tör­té­ne­lem szel­le­mét a váro­si séták alkal­má­val, de mel­let­te a mai modern és befo­ga­dó ter­mé­sze­tét. Roman­ti­kus andal­gás­ra csá­bít a Saint-Laurent negye­de és az Isére rak­part­ja, majd egy helyi étte­rem­ben elköl­tött fran­cia külön­le­ges gaszt­ro­nó­mi­ai kaland után bele­vet­he­ti magát az ember az éjsza­kai élet­be, mely min­dig fia­tal­ság­gal tölt el.

Képek: yel​loh​vil​lage​.fr; flickr​.com; jt60​sa​.org; bas​tille​-gren​ob​le​.fr; alps2alps​.com

Annecy-t szok­ták az “Alpok gyöngy­sze­mé­nek” is nevez­ni, ezt az Annecy-tó part­ján fekvő kul­tu­rá­lis és tör­té­nel­mi, bűbá­jos kis várost.

A város neves lakó­ja volt Sza­lé­zi Szent Ferenc, aki­nek erek­lyé­it a város felett álló temp­lom­ban őrzik, illet­ve itt foly­tat­ta a refor­má­ció elle­ni har­ca­it. Szin­tén ide köt­he­tő Jean-Jacques Rous­seau, aki fia­ta­lon köl­tö­zött ide Genf­ből, majd ismer­ke­dett meg későb­bi párt­fo­gó­já­val. Híres kato­li­kus köz­pont­tá vált, miu­tán a Genf­ből mene­kü­lő kato­li­ku­so­kat és püs­pö­kü­ket e város fogad­ta be.

Főbb lát­ni­va­lói a Cha­teau d’Annecy, az annecy‑i vár; a Szent Péter kated­rá­lis, mely Sza­lé­zi Szent Ferenc temp­lo­ma volt; a Pont des Amo­urs, a sze­rel­me­sek hídja; a Basi­li­que de la Vis­i­ta­ti­on, a Vizi­tá­ci­ós rend bazi­li­ká­ja, amely ismert zarán­dok­hely és az Aca­dé­mie Flo­ri­mon­ta­ne, mivel itt ala­kult meg a mai Fran­cia­or­szág terü­le­tén az első művé­sze­ti aka­dé­mia. Nekem kicsit olyan mint Velen­ce, han­gu­la­tos és múlt­bé­li egy­szer­re, olyan hely, ahol érde­mes meg­áll­ni egy kicsit, eltöp­ren­ge­ni és élvez­ni a hely han­gu­la­tát egy csé­sze kávé mel­lett.

Az Annecy-tó önma­gá­ban is neve­ze­tes, így a lát­ni­va­lók közül is talán a leg­főbb. Ez Fran­cia­or­szág máso­dik leg­na­gyobb tava és a leg­tisz­tább tó Euró­pá­ban. Az egy­ko­ri gleccser helyén kép­ző­dött tavat a kör­nyék hegye­i­ből érke­ző sok kis folyó táp­lál­ja, vala­mint a Bou­bi­oz nevű föld­alat­ti for­rás látja el víz­zel. Nép­sze­rű turis­ta cél­pont mind nyá­ron, mind télen, meg­annyi kalan­dot, spor­to­lá­si lehe­tő­sé­get kínál egész évben, mint pél­dá­ul a vizi­sí, a wind­surf, a kite­surf,  a vitor­lá­zás vagy a síe­lés, a kite-snow és hótal­pas túrá­zást is ter­vez­he­tünk. Mi egy hajó­ki­rán­du­lá­son vet­tünk részt meg­cso­dál­va ezzel a tavat min­den szem­szög­ből. Fel­nőtt­ként ma már egy nagyobb túrá­zást is szer­vez­nék a tó körül.

Képek: wiki​me​dia​.org; flix​bus​.de; petit​fu​te​.com; the​cul​tu​ret​rip​.com; tou​sand​won​ders​.net 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljus­sa­nak.

Hozzászólás

  • Goog­le Trans­la­te

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegy­zé­sek