Grenoble és Annecy, a Francia‐Alpok

2017. június 30.

#GyerekkéntIsUtaztam – 3. rész 

Pécsen jár­tam álta­lá­nos isko­lá­ba, fran­cia tago­za­tos­ként pedig lehe­tő­sé­gem nyílt rész venni egy két­he­tes cse­re­di­ák prog­ra­mon, így jutot­tam el éle­tem­ben elő­ször szü­lők és csa­lád nél­kül kül­föld­re, egye­ne­sen Franciaországba.

Pécs test­vér­vá­ro­sa Grenoble, ennek köszön­he­tő­en egy otta­ni isko­lá­val volt szo­ros a kap­cso­la­tunk és az ott tanu­ló diá­kok csa­lád­jai fogad­tak min­ket, amely remek alka­lom volt nekünk a nyelv gya­kor­lá­sá­ra, illet­ve hogy meg­is­mer­jük a fran­ci­ák szo­ká­sa­it, kul­tú­rá­ját, hét­köz­nap­ja­it.
Emlékszem, hogy a csa­lád, aki­nél ven­dé­ges­ked­tem sok szép helyet meg­mu­ta­tott nekem a kör­nyé­ken, figyel­tek, hogy egy perc­re se unat­koz­zak és tele élmé­nyek­kel tér­jek haza. Akkor még sem én, sem ők nem sej­tet­ték, hogy egy egész élet­re szólt a náluk töl­tött idő­szak, s hogy egy­szer nek­tek fogok mesél­ni róla. Grenoble min­den­képp meg­ma­radt szá­mom­ra a fran­cia nagy­vá­ros­nak, illet­ve az Annecy‐ba tett kirán­du­lá­sunk lenyű­gö­zött annyi­ra, hogy most a régió e két lát­ni­va­ló­ját sze­ret­ném nek­tek bemu­tat­ni és javas­lom egy­szer keres­sé­tek fel ti is sze­mé­lye­sen.

Grenoble
Annecy

Grenoble Franciaország dél­ke­le­ti részén fekvő nagy­vá­ros, a Rhone‐Alpes régió Lyon utáni máso­dik leg­na­gyobb váro­sa az Alpok lábá­nál. Sokszor az “Alpok fővá­ro­sá­nak” is neve­zik.

Folyamatosan pör­gés­ben van a város, éjsza­kai éle­té­nek nyüzs­gé­sét annak is köszön­he­ti, hogy Franciaország 8. leg­na­gyobb egye­te­mi váro­sa, három egye­tem és két főis­ko­lá­ja is van. Manapság a csúcs­tech­no­ló­gia szék­he­lye. A város folyó­ja az Isére, mely­nek part­ján han­gu­la­tos sétá­kat tehe­tünk, illet­ve felet­te ível át a város jel­ké­pé­nek is szá­mí­tó gömb for­má­jú kabi­nok­ból álló fel­vo­nó. 1968‐ban Grenoble adott ott­hont a Téli Olimpiai Játékoknak, vala­mint a város híres szü­löt­te Stendhal, aki meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy bár­me­lyik utcán is mész végig vagy pil­lan­tasz be, a végé­ben egy hegyet látsz.

Az egyik leg­jobb módja, hogy meg­cso­dál­juk a várost az Isére felett átíve­lő fel­vo­nó­val fel­jut­ni a Bastille erőd­höz. A 19. szá­za­di kato­nai erőd a város egyik kiemel­ke­dő neve­ze­tes­sé­ge és pazar kilá­tás nyí­lik a váro­son kívül a körül­öle­lő hegy­vo­nu­la­tok­ra. A 360 fokos pano­rá­ma tisz­ta idő­ben akár  a Mont Blanc csú­csa­i­ra is kilá­tást biz­to­sít.
A város szám­ta­lan múze­um­mal ren­del­ke­zik, jó lehe­tő­sé­get kínál­va ezzel egy esős nap gond­ta­lan eltöl­té­sé­re is. Európai viszony­lat­ban kiemel­ke­dő a grenoble‐i művé­sze­ti múze­um, ahol több mint 1000 alko­tást állí­ta­nak ki fran­cia, spa­nyol, hol­land, olasz fes­tők­től egé­szen a 12. szá­zad­tól nap­ja­in­kig.

Az örök­ké élet­tel telt város, köszön­he­tő­en az egye­te­mi éle­té­nek is, mind kul­tu­rá­li­san mind pihe­nés szem­pont­já­ból párat­lan lehe­tő­sé­ge­ket kínál. Érezni lehet a fran­cia tör­té­ne­lem szel­le­mét a váro­si séták alkal­má­val, de mel­let­te a mai modern és befo­ga­dó ter­mé­sze­tét. Romantikus andal­gás­ra csá­bít a Saint‐Laurent negye­de és az Isére rak­part­ja, majd egy helyi étte­rem­ben elköl­tött fran­cia külön­le­ges gaszt­ro­nó­mi­ai kaland után bele­vet­he­ti magát az ember az éjsza­kai élet­be, mely min­dig fia­tal­ság­gal tölt el.

Képek: yellohvillage.fr; flickr.com; jt60sa.org; bastille-grenoble.fr; alps2alps.com

Annecy-t szok­ták az “Alpok gyöngy­sze­mé­nek” is nevez­ni, ezt az Annecy‐tó part­ján fekvő kul­tu­rá­lis és tör­té­nel­mi, bűbá­jos kis várost.

A város neves lakó­ja volt Szalézi Szent Ferenc, aki­nek erek­lyé­it a város felett álló temp­lom­ban őrzik, illet­ve itt foly­tat­ta a refor­má­ció elle­ni har­ca­it. Szintén ide köt­he­tő Jean‐Jacques Rousseau, aki fia­ta­lon köl­tö­zött ide Genfből, majd ismer­ke­dett meg későb­bi párt­fo­gó­já­val. Híres kato­li­kus köz­pont­tá vált, miu­tán a Genfből mene­kü­lő kato­li­ku­so­kat és püs­pö­kü­ket e város fogad­ta be.

Főbb lát­ni­va­lói a Chateau d’Annecy, az annecy‐i vár; a Szent Péter kated­rá­lis, mely Szalézi Szent Ferenc temp­lo­ma volt; a Pont des Amours, a sze­rel­me­sek hídja; a Basilique de la Visitation, a Vizitációs rend bazi­li­ká­ja, amely ismert zarán­dok­hely és az Académie Florimontane, mivel itt ala­kult meg a mai Franciaország terü­le­tén az első művé­sze­ti aka­dé­mia. Nekem kicsit olyan mint Velence, han­gu­la­tos és múlt­bé­li egy­szer­re, olyan hely, ahol érde­mes meg­áll­ni egy kicsit, eltöp­ren­ge­ni és élvez­ni a hely han­gu­la­tát egy csé­sze kávé mel­lett.

Az Annecy‐tó önma­gá­ban is neve­ze­tes, így a lát­ni­va­lók közül is talán a leg­főbb. Ez Franciaország máso­dik leg­na­gyobb tava és a leg­tisz­tább tó Európában. Az egy­ko­ri gleccser helyén kép­ző­dött tavat a kör­nyék hegye­i­ből érke­ző sok kis folyó táp­lál­ja, vala­mint a Boubioz nevű föld­alat­ti for­rás látja el víz­zel. Népszerű turis­ta cél­pont mind nyá­ron, mind télen, meg­annyi kalan­dot, spor­to­lá­si lehe­tő­sé­get kínál egész évben, mint pél­dá­ul a vizi­sí, a wind­surf, a kite­surf,  a vitor­lá­zás vagy a síe­lés, a kite‐snow és hótal­pas túrá­zást is ter­vez­he­tünk. Mi egy hajó­ki­rán­du­lá­son vet­tünk részt meg­cso­dál­va ezzel a tavat min­den szem­szög­ből. Felnőttként ma már egy nagyobb túrá­zást is szer­vez­nék a tó körül.

Képek: wikimedia.org; flixbus.de; petitfute.com; theculturetrip.com; tousandwonders.net 

Tartsatok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljus­sa­nak.

Hozzászólás

  • Google Translate

  • Kövess min­ket:

  • Hírlevél

  • Booking.com Booking.com
  • Legnépszerűbb bejegy­zé­sek