Dudley, az egy­kor ipari köz­pont, ma a Black Country Living Museum ott­ho­na

2017. december 9.

Angliai láto­ga­tá­sunk­kor Birmingham-et én nagyon meg­ked­vel­tem, az ősz kitű­nő válasz­tás volt a város és kör­nyé­ké­né­nek fel­fe­de­zé­sé­re. A vál­to­zás szí­nei és a vál­to­zás jelei min­de­nütt tet­te­nér­he­tő­ek vol­tak, cso­dá­la­tos volt a város több helyén is roman­ti­kus sétát tenni a szí­nes fale­ve­lek közt és a már ere­jét vesz­tett, de min­den­képp fel­üdí­tő nap­sü­tés­ben.

Egy ilyen gyö­nyö­rű késő őszi nap, gon­dol­tunk egyet és fel­pat­tan­tunk a „red bus“-ra, az eme­le­tes piros busz­ra, mely egy jó fél óra alatt elvitt min­ket Birmingham-ből Westmidlands régió har­ma­dik fon­tos nagy­vá­ro­sá­ba, Dudley-ba. Dudley-t egy­kor az ún. Black Country fővá­ro­sá­nak nevez­ték, amely a kör­nyék ipari váro­sa­it illet­te gyűj­tő néven. Anglia leg­in­duszt­ri­á­li­sabb vidé­ké­nek tör­té­ne­tét ma is meg­is­mer­het­jük itt egy élő sza­bad­té­ri múze­um, mi több egy igazi élő város kere­te­in belül. Az ipari for­ra­da­lom előt­ti idők­ben vásár­vá­ros volt, majd a for­ra­da­lom tette a 19. szá­zad­ban vas-, szén- és mész­kő­ipa­ri köz­pont­tá egé­szen 1980-ig, miko­ris az ipar hanyat­lás­nak indult és a keres­ke­del­mi köz­pon­tot átte­le­pí­tet­ték innen. A Black Country Living Museum mel­lett továb­bi lát­ni­va­ló a város­ban a vár a váro­si állat­kert­tel és a 12. szá­za­di zárda rom­jai, mind érde­mes fel­ke­res­ni, csak az időnk­kel kell jól gaz­dál­kod­ni.

A Black Country Living Museum egy 26 hek­tár­nyi egy­ko­ri ipari terü­le­tet magá­ban fog­la­ló sza­bad­té­ri múze­um, mely­nek egy része a koráb­bi vas­úti áru­szál­lí­tás­ból, mész­ke­men­cék­ből, csa­tor­nák­ból és régi szén­bá­nyák­ból meg­ma­radt terü­let. A múze­um 1978-ban nyi­tot­ta meg kapu­it a nagy­kö­zön­ség előtt és folya­ma­to­san fej­lő­dik, bővül a lát­ni­va­lók köre. A lát­ni­va­lót a Black Country váro­sa­i­nak, Dudley, Sandwell és Walsall, vala­mint Wolverhampton több mint ötven háza, üzle­te, ipari terü­le­te adja egy spe­ci­á­li­san lét­re­ho­zott kis­vá­ros­ban. A épü­le­te­ket ere­de­ti for­má­juk­ban helyez­ték át az ere­de­ti helyük­ről, hogy alap­ját képez­zék az itt élő embe­rek mint­egy 300 éves tör­té­ne­té­nek bemu­ta­tá­sá­ra, kiemel­ten oda­fi­gyel­ve az 1850 – 1950 között idő­szak­ra.

A vár tör­té­ne­te, kiépí­té­se 1070-re nyú­lik vissza, és Dudley báró­já­nak szék­he­lye lett. Innen nőtte ki magát a város a korai szén- és vas­mun­kák­kal, ame­lyek meg­ala­poz­ták a közép­kor­ra a jelen­tő­sé­gét és érté­két. Dudley jelen­tős piaca lett a vas­áru keres­ke­dés­nek is a mező­gaz­da­sá­gi ter­mé­kek mel­lett, a 13. szá­zad­ban pedig ország­szer­te ismert lett, mint szén- és vas­érc bányá­sza­ti köz­pont. A város és lakos­sá­ga a 18 – 19. szá­zad­ban növe­ke­dett drasz­ti­ku­san a fej­lő­dő ipar­ága­zat­nak köszön­he­tő­en, mikor a szén- és mész­kő­bá­nyá­szat húzó­erő lett, illet­ve egyéb ipar­ágak is jelen­tős­ség­gel ren­del­kez­tek, mint a vas, az acél meg­mun­ká­lás, a gépé­szet, az üveg­gyár­tás, a tex­tí­l­ipar és a bőr­fel­dol­go­zás.

A Dudley-kastély rom­jai alatt, a kas­tély­park­ban léte­sült az állat­kert, amely egy veszé­lyez­te­tett fajo­kat bemu­ta­tó par­kot és a világ leg­na­gyobb Tecton épü­le­te­i­nek gyűj­te­mé­nyét fog­lal­ja magá­ban.

A város­ban és kör­nyé­kén szá­mos csa­tor­na talál­ha­tó, melyek közül a leg­fon­to­sabb a Dudley-csatorna. A leg­több a Dudley-alagútban halad a város alatt, és csak hajó­val érhe­tő el, mely lát­vá­nyos­ság­ra külön­le­ges, egye­di város­né­zést is kita­lál­tak a helyi­ek. A csa­tor­na nyílt sza­ka­szai nép­sze­rű­ek a gya­lo­go­sok, a kerék­pá­ro­sok, a halá­szok köré­ben.

Mutatok pár fény­ké­pet, lás­sá­tok, hogy miért is kell ide ellá­to­gat­ni:

 

Tartsatok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljus­sa­nak.

  • Google Translate

  • Kövess min­ket:

  • Hírlevél

  • Booking.com Booking.com
  • Hirdetőoszlop

  • Legnépszerűbb bejegy­zé­sek