5 kirán­du­lás tipp Madridból

A spa­nyol fővá­ros­ban én sosem tudok unat­koz­ni, min­dig talál­ni vala­mi újat vagy vala­mi­ért más, és egy­sze­rű­en jól érzem magam. Mégis, ha úgy adó­dik, van néhány hely, ahova fel­tét­len el kell láto­gat­ni egy­szer, és Mad­rid­ból érde­mes tenni egy napos kirán­du­lást ezek­be a váro­sok­ba. Könnyen elér­he­tő­ek és biz­tos, hogy elvarázsolnak. 

Tole­do

Busszal és vonat­tal is kb. 1 óra alatt meg­kö­ze­lít­he­tő a Mad­rid­tól 70 km-re a Tajó folyó part­ján fekvő tör­té­nel­mi város. A három kul­tú­ra váro­sá­nak is szok­ták nevez­ni, mivel a musz­li­mok, a keresz­té­nyek és a zsi­dók is sza­ba­don élhet­tek és alkot­hat­tak itt a város­ban. Ma érse­ki szék­hely és a római kato­li­kus egy­ház spa­nyol­or­szá­gi köz­pont­ja. A mai napi talá­lunk azon­ban a három kul­tú­ra mind­egyi­ké­ből emlé­ket. Van, hogy spa­nyol csá­szár­vá­ros­ként emlí­tik, mivel I. Károly spa­nyol király­nak, aki V. Károly néven a német-római csá­szár is volt, Tole­do volt a szék­he­lye. A város egy domb­te­tő­re épült a Tajo felett, mely­nek leg­ma­ga­sabb pont­ja 529 m. A tör­té­nel­mi bel­vá­ro­sa 1986. óta az UNESCO Világ­örök­ség részét képe­zi, ahova az Alcantara-hídon át lehe­tett bejut­ni egé­szen a modern időkig. 
Messzi­ről ész­re­ve­he­tő már a leg­na­gyobb lát­vá­nyos­sá­ga, az Alca­zar, a mórok által emelt erőd. A 16. szá­zad­ban átépí­tet­ték kirá­lyi palo­tá­vá, majd a 19. szá­zad­tól kato­nai aka­dé­mia műkö­dött falai közt. 
A Plaza de Zoco­vo­der Tole­do köz­pont­ja, ahol az arab idők­ben piac is műkö­dött, és itt zaj­lot­tak a kivég­zé­sek is. A szűk, tör­té­nel­mi han­gu­lat­tal átszőtt kis utcá­kon érde­mes elvesz­ni és így beba­ran­gol­ni, amíg csak a lábunk bírja. 
Utunk alatt szin­te biz­tos, hogy egy­szer csak ott állunk a hatal­mas, góti­kus tole­dói kated­rá­lis előtt. A monu­men­tá­lis épü­le­tet egy mór mecset helyén emel­ték. Mére­te­it szem­lél­te­ti alap­te­rü­le­té­nek nagy­sá­ga, amely 120 × 59 méter, tor­nya pedig 90 méter magas. 
A város­ban élt és alko­tott a híres festő, El Greco is, aki­nek múze­um a város zsidó-negyedében talál­ha­tó. A múze­um egy­részt meg­mu­tat­ja, hogy élhe­tett a festő egy­kor, más­részt pedig kései műve­i­ből cso­dál­ha­tunk meg néhányat. 
Tör­té­nel­mi pil­la­nat, most ismét teszek egy foga­dal­mat, itt előt­te­tek: neki­ál­lok és elol­va­som végig Cer­van­tes Don Qui­jo­te de la Manc­ha művét. Több­ször neki­ve­sel­ked­tem, de most már itt az ideje tény­leg. Miért hozom ezt most elő? Tole­do és a kör­nyék szer­ve­sen kötő­dik Don Quijote-hoz, ter­mé­sze­te­sen itt is talál­ha­tó egy szo­bor a lovagról.

El Esc­ori­al

Mad­rid­tól mind­össze 45 km-re talál­ha­tó a világ egyik leg­na­gyobb késői rene­szánsz épü­le­te, a San Loren­zo de El Esc­ori­al kirá­lyi kolostor. 
A kolos­tor II. Fülöp király épí­tet­te miu­tán 1557. augusz­tus 10-én, Szent Lőrinc nap­ján győ­zel­met ara­tott II. Hen­rik fran­cia ural­ko­dó csa­pa­tai felett és meg­es­kü­dött, hogy a szent tisz­te­le­té­re kolos­tort emel­tet. Aszt­ro­ló­gu­sai sze­rint erre a leg­al­kal­ma­sabb hely itt El Escorial-ban volt, így lett az épü­let egy­szer­re kolos­tor és kirá­lyi rezi­den­cia is. Az épü­let­együt­tes végül 1584-ben készült el és magá­ba fog­lal egy kolos­tort, egy temp­lo­mot, a kirá­lyi palo­tát, egy isko­lát, vala­mint egy több tíz­ezer köte­tes könyv­tá­rat is. A kas­tély és a kolos­tor ros­tély alap­raj­zú, a kicsit rideg han­gu­la­tú épü­let 207 × 161 méter, négy sarok­tor­nya van, 86 lép­cső­há­za, 1860 helyi­sé­ge, mely önma­gá­ban is szem­lél­te­ti a mére­te­it. Az 1800-as évek­től elvesz­tet­te a kivált­sá­gos hely­ze­tét, azon­ban ennek elle­né­re a 16. szá­zad­tól egé­szen XIII. Alfonz király halá­lá­ig min­den ural­ko­dót itt, a 10 méter átmé­rő­jű, nyolc­szög­le­tű Pan­te­on­ban helyez­tek végső nyu­ga­lom­ra. Az épü­let­együt­tes­hez továb­bá egy gyö­nyö­rű, gon­do­zott kert is kap­cso­ló­dik, ezt is érde­mes bejár­ni és meg­pi­hen­ni itt. A világ nyol­ca­dik cso­dá­ja­ként emle­ge­tik El Esc­ori­alt, melyet az UNESCO 1984-ben fel­vett a Világ­örök­sé­gi listájára. 

A követ­ke­ző tip­pem, egy olyan hely, ami a mai napig nagyon meg­oszt­ja az embe­re­ket, mind­járt el is mon­dom miért. Én úgy gon­do­lom, ez hoz­zá­tar­to­zik Spa­nyol­or­szág­hoz, a tör­té­nel­mük­höz, így áll­jon itt. Követ­ke­ző­ként pedig azért, mert egy dél­utá­ni prog­ram­nak töké­le­tes, ha dél­előtt fel­fe­dez­tük magunk­nak El Esc­ori­alt. Szom­bat kivé­te­lé­vel köz­vet­len busz­össze­köt­te­tés van a két hely között. 

Valle de los Caíd­os, az Eleset­tek völgye

A 20. szá­zad tör­té­nel­mé­nek egyik leg­lát­vá­nyo­sabb és ugyan­ak­kor, ahogy emlí­tet­tem, leg­vi­ta­tot­tabb emlé­ke, mely a Guadarrama-hegységben, 10 km-re El Esc­ori­al­tól található. 
Mint ismert a spa­nyol pol­gár­há­bo­rút köve­tő­en fasisz­ta Franco-rendszer műkö­dött Spa­nyol­or­szág­ban egé­szen 1975-ig, a Gene­ralis­mo halá­lá­ig. Fran­co sze­rint a pol­gár­há­bo­rú igazi áldo­za­tai csak az ő olda­lán állók vol­tak, a köz­tár­sa­ság pár­ti­ak tulaj­don­kép­pen a haza ellen har­col­tak, így ők nem szá­mí­tot­tak. Úgy gon­dol­ta, az elesett naci­o­na­lis­ták emlé­ké­re egy monu­men­tá­lis, tisz­te­le­tet paran­cso­ló emlék­mű­vet kell fel­ál­lí­ta­ni, amel­lett hogy ország­szer­te emlék­táb­lá­kat helyez­tek el, utcá­kat nevez­tek el a tisz­te­le­tük­re. Ennek emlé­ke lett az Eleset­tek Völ­gye a közel 3.000 hek­tár terü­le­ten. Az emlék­mű a völgy bejá­ra­tá­tól 6 km-re talál­ha­tó és három fő rész­ből áll: a hegy tete­jén álló, messzi­ről is lát­ha­tó 152 méter magas kereszt­ből, az alat­ta a hegy bel­se­jé­ben kiala­kí­tott bazi­li­ká­ból és a hegy túl­ol­da­lán lévő kolos­tor­ból. A bazi­li­ka érde­kes­sé­ge, hogy még a római Szent Péter szé­kes­egy­ház­nál is nagyobb mére­te­ket ölt. A meg­va­ló­sí­tá­sa 1940 – 1958 között zaj­lott, mely nem­csak ren­ge­teg pénz­be került, hanem halá­los áldo­za­to­kat is. Fran­co az épít­ke­zést a legyő­zöt­tek­kel, a köz­tár­sa­sá­gi hadi­fog­lyok­kal, poli­ti­kai fog­lyok­kal és köz­tör­vé­nyes bűnö­zők­kel végez­tet­te. Halá­la után a demok­ra­ti­kus átmen­tes és kon­szo­li­dá­ci­ós folya­mat lezaj­lá­sa követ­kez­té­ben az emlék­mű meg­íté­lé­se vita­tott. Sokak sze­rint elnyo­mó és véres­ke­zű hata­lom sötét emlé­ke, amit le kel­le­ne rom­bol­ni, mások sze­rint épp hogy elret­ten­tő volta miatt meg kell, hogy maradjon. 

poli​ti​cas​de​l​ame​mo​ria​.org

Sego­via

Mad­rid­tól 90 km a követ­ke­ző város, amely a két­ezer éves római víz­ve­ze­té­ké­ről lett neve­ze­tes, mely az UNESCO Világ­örök­ség része. 
Az Acu­e­duc­to de Sego­via pon­to­sab­ban egy víz­ve­ze­ték híd, és a leg­je­len­tő­sebb ilyen római kori emlék az Ibériai-félszigeten. A vizet a kör­nye­ző hegyek­ből a Fuen­fría nevű for­rás szál­lí­tot­ta egé­szen a közel­múl­tig a város­ba. Az aqu­a­dukt cso­dá­la­tos lát­vány nyújt, a leg­ma­ga­sabb pont­ja 28,5 méte­res. Álla­po­ta saj­nos a 20. szá­zad­ban a leve­gő­szennye­zett­ség miatt sokat rom­lott, de min­dent meg­tesz­nek a meg­őr­zé­se érdekében. 
Egy legen­da is kap­cso­ló­dik hozzá, mely sze­rint nem is annyi­ra a róma­i­ak­nak, hanem az ördög­nek köszön­he­tő a lét­re­jöt­te. Tör­tént ugyan­is, hogy egy víz­hor­dó asszony­nak elege lett a zsú­folt utcá­kon való teli vizes kor­só­val való kín­szen­ve­dés­ből, és ezért egyez­sé­get kötött az ördög­gel. Esze­rint amennyi­ben a víz az ajta­ja elé jön mire a kakas kuko­ré­kol, az ördö­gé lehet a lelke. Éjsza­ka hatal­mas vihar tört ki a város­ban. Az asszony meg­ijedt, mivel ő tudja, hogy a vihar az ördög mun­ká­ja, s egész éjjel imád­ko­zott, hogy neki ne kell­jen állni az ördög­nek tett ígé­re­tét. Sze­ren­csé­jé­re a kakas aznap vala­mi­vel előbb kuko­ré­kolt, mint­hogy az ördög be tudta volna fejez­ni a víz­ve­ze­ték épí­té­sét, így az asszony meg­me­ne­kült. Később beval­lot­ta, mit tett, és a város pol­gá­rai bosszú­ság helyett bol­do­gok vol­tak, ahogy meg­lát­ták a város új épít­mé­nyét. Gyor­san meg is locsol­ták szen­telt víz­zel, s mint­hogy cso­dá­nak tar­tot­ták a tör­tén­te­ket, fel­ál­lí­tot­ták rajta a Szent Szűz és Szent Ist­ván, az első keresz­tény vér­ta­nú szobrát. 
A város másik fő lát­ni­va­ló­ja az Aca­zar, mely állí­tó­lag a Disney-féle kas­télyt ins­pi­rál­ta, illet­ve továb­bi érde­kes­sé­ge a góti­kus kated­rá­lis és a régi városfal. 

Ávila

Ez a város Szent Teréz szü­lő­vá­ro­sa és lakó­he­lye volt egy ideig. Ő ala­pí­tot­tam meg láto­má­sai után a kar­me­li­ta rend “sarut­lan” apá­ca­ko­los­to­rát, és nem csoda, hogy a város­ban lépten-nyomon talál­ko­zunk vele, sok közü­lük az ő nevé­hez kapcsolódik. 
Mad­rid­tól 100 km csu­pán Ávila, mely­nek szim­bó­lu­ma a 2.500 méter hosszú, tel­jes egé­szé­ben meg­ma­radt román kori város­fal 88 toronnyal és kilenc kapu­val. Két hatal­mas bás­tya­to­rony között, a Puer­ta Alca­za­ron keresz­tül jut­ha­tunk a San Sal­va­dor kated­rá­lis­hoz, melyet 1157-ben kezd­tek el román stí­lus­ban épí­te­ni, befe­jez­ni azon­ban csak a 14. szá­zad­ban fejez­ték be góti­kus stí­lus­ban. Az óvá­ros­ban emel­lett meg­szem­lél­het­jük a közép­ko­ri lakó­há­za­kat és a Guz­ma­nes tor­nyot, sétál­ha­tunk kényel­me­sen, lelas­sul­va kicsit a han­gu­la­tos utcács­ká­kon. A köz­pont­ban áll az a temp­lom is, mely­ben Szent Teréz láto­má­sa­it meg­él­te, s nem messze tőle egy­ko­ri lakó­há­za is fel­ke­res­he­tő, ame­lye­ket min­den zarán­dok meg­lá­to­gat, ha erre jár. 

#kaland­lis­ta tipp – köz­le­ke­dés meg­ter­ve­zé­sé­hez hasz­náld a GoEu­ro-t!

Mikor júni­us­ban beutaz­tuk fél Spa­nyol­or­szágt, akkor talál­tam egy alkal­ma­zást, amely­nek van web­ol­da­la is, ha azt pre­fe­rál­já­tok, nagyon kényel­me­sen lehet vele meg­ter­vez­ni az uta­zást. Egy­idő­ben mutat­ja a két útvo­nal közti köz­le­ke­dést, legyen szó repü­lő­ről, vonat­ról vagy busz­ról. Ki is írja rög­tön mellé, hogy melyi­ket milyen áron lehet fog­lal­ni és azt is, mennyi időt vesz igény­be az uta­zás. Ezzel így össze lehet könnyen hason­lí­ta­ni, és el lehet dön­te­ni, milyen köz­le­ke­dé­si esz­közt válasszunk. A kivá­lasz­tott uta­zá­si módra kat­tint­va, kiad­ja a menet­ren­det és a jára­tok aktu­á­lis árait. Ame­lyik meg­tet­szik, kat­tint­va azon­nal fog­lal­ha­tod. Egy­sze­rű és kényel­mes, nagyon aján­lom mindenkinek. 
Ja, és nem csak Spanyolországban! 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.

Kap­cso­ló­dó videó

Bakancs­lis­ta Madridhoz