Egy napos város­lá­to­ga­tá­sok; megéri?

Fel­me­rül­het sokak­ban a kér­dés, és egy-egy pil­la­nat­ban még én is elbi­zony­ta­la­no­dom, de mikor szám­ba veszem az oko­kat, hogy miért is dön­töt­tünk mi is sok eset­ben az egy napos város­lá­to­ga­tás mel­lett, rög­tön tudom a választ.

Írtam egy bejegy­zést koráb­ban a jelen­leg Buda­pest­ről köz­vet­len elér­he­tő olyan euró­pai váro­sok­ról, ame­lye­ket repü­lő­vel egy nap meg­lá­to­gat­ha­tunk, illet­ve olya­nok­ról egy másik cikk­ben, melye­ket szá­raz­föl­dön, vonat­tal vagy busszal meg­is­mer­he­tünk, amennyi­ben vál­la­lunk egy éjsza­kai uta­zást. Eze­ket a lin­kek­re kat­tint­va elol­vas­hat­já­tok, és eldönt­he­ti­tek ti maga­tok is, hogy megéri‑e.

Ez a kér­dés sze­rin­tem alap­ve­tő­en szub­jek­tív. Amit én gon­do­lok erről, azt most meg­osz­tom vele­tek. Lehet velem egyet­ér­te­ni vagy sem; külön­bö­ző­ek vagyunk, így ter­mé­sze­te­sen tisz­te­let­ben tar­tom más véle­mé­nyét a témá­ról, viszont kikí­ván­ko­zik belő­lem, hogy én miért támo­ga­tom, miért örü­lök egy-egy ilyen lehetőségnek.

Első, amit okként tudok emlí­te­ni az a költ­ség­ve­tés. Gon­do­lom ez sokak­nál szem­pont, ha uta­zást ter­vez, s hogy egy­ál­ta­lán mennyit egy évben. Az egy napos utak­nál sokat tapasz­tal­hatsz, sok újat meg­is­mer­hetsz, lát­hatsz cso­dás helye­ket, de költ­ség­ként az úti­költ­ség és a zseb­pénz merül csak fel, ami ugye­bár min­den­ki­nek a maga lehe­tő­sé­gei sze­rint adott. Nem kell fog­lal­koz­ni szál­lás­ke­re­sés­sel, ide­ges­ked­ni, hogy milyen lesz, megbízható‑e a fog­la­lá­si oldal, illet­ve mennyi is az annyi. Nem kell a bőrön­dök miatt gör­csöl­ni, hogy hol hagyd a szál­lás­ra való becsek­ko­lá­sig, illet­ve a kicsek­ko­lás után, de még a cipe­ke­dést is elke­rü­löd a szál­lás­hely hely­be­ni keres­gé­lé­se alatt. Nagyon ritka az, hogy hosszabb uta­zás alatt ne vegyék el az első és utol­só napot az előbb emlí­tett „vele­já­rók“, és még kihasz­nál­hat­juk fél napos város­né­zés­re, múze­um­lá­to­ga­tás­ra, röv­debb váro­si kalan­dok­ra az időt. Az úti­költ­ség után a leg­te­te­me­sebb összeg álta­lá­ban a szál­lás­költ­ség, így emi­att már több esély van meg­szer­vez­ni egy egy­na­pos látogatást.

A szál­lást nem sze­ret­ném tovább­ra­goz­ni, marad­junk abban, hogy egy átla­gos uta­zó­nak, egy átla­gos csa­lád­nak, azért nem a hos­tel vagy az állo­más padja a leg­meg­fe­le­lőbb éjsza­ka. Az átlag ember­nek heti öt napot 40 órá­ban mini­mum dol­goz­nia kell, emel­lett állan­dó kiadá­sai van­nak, csa­lád­ja és magán­éle­te, ame­lyet igyek­szik tar­tal­mas prog­ra­mok­kal meg­töl­te­ni és a lehe­tő leg­több sza­bad­időt sze­ret­te­i­vel eltöl­te­ni, azon­ban a fel­gyor­sult vilá­gunk­ban egyre nagyobb a mun­ka­he­lyi stressz, a túl­órák­kal töl­tött esték és hét­vé­gék, egyre inkább össze­csap­nak a fejünk felett a hul­lá­mok, és szin­te min­dent meg­ad­nánk egy kis nyu­ga­lo­mért. Kell egy kis „énidő“, egy kis kisza­ka­dás a mókus­ke­rék­ből, egy nap, amit meg­ér­dem­lünk. Miért ne lehet­ne ez a nap egy uta­zás­sal töl­tött nap? Fel­tölt, lelas­sít és újat tanít.

Most jöhet a dilem­ma, miért egy fizi­ka­i­lag fárasz­tóbb repü­lés vagy buszo­zás ország­ha­tá­ro­kon át, ami­kor kis hazánk is tar­to­gat meg­annyi cso­dát. Én abban a sze­ren­csés hely­zet­ben vagyok, hogy gye­rek­ként és később is éve­ken át beföl­di nya­ra­lá­so­kat tet­tünk, hogy éven­te egy­szer kül­föld­re utaz­tam ele­in­te a csa­lád­dal, később isko­lai, majd mun­ka­he­lyi utak kere­té­ben. Nem gon­dol­nám azt ma már, hogy sok­kal olcsób­ban ki lehet gaz­dál­kod­ni egy hazai prog­ra­mot, mint lefog­lal­ni egy repü­lő­je­gyet, vonat­je­gyet vagy busz­je­gyet. Több­ször szem­be­sül­tem azzal a ténnyel, hogy olcsóbb volt a repü­lő­je­gyünk pél­dá­ul Ber­lin­be vagy Milá­nó­ba, mint a vonat­jegy lenne szü­lő­vá­ro­som­ba, Pécs­re Buda­pest­ről. Magyar­or­szá­gon belül is van­nak olyan helyek, melye­ket egy nap alatt fel sem lehet keres­ni, így alter­na­tí­va­ként miért ne jöhet­ne szóba egy kül­föl­di város­lá­to­ga­tás? Sze­rin­tem min­den­ki el tudja dön­te­ni, neki milyen új inger­re van épp szük­sé­ge, mennyi­re vágyik új kör­nye­zet­re, új kul­tú­ra meg­is­me­ré­sé­re vagy mennyi­re vágyó­dik egy-egy hely­re, amely elér­he­tet­len­nek tűnik. Van, ami­kor itt­hon kell marad­ni és a leg­töb­bet kihoz­ni kör­nye­ze­tünk­ből, és van, ami­kor kell egy kis kaland. Nem utol­só sor­ban, nyelv­gya­kor­lás­ként is jó ötlet a hatá­ron túlra ter­ve­zett út.

Van még egy aspek­tu­sa a kér­dés­nek, még­pe­dig a kör­nye­zet­tu­da­tos­ság. Pró­bál­tam ennek tüze­te­seb­ben utá­na­néz­ni, olvas­gat­ni a repü­lő­gé­pek fogyasz­tá­sá­ról, a buszok kör­nye­zet­vé­del­mi elő­írá­sa­i­ról, de nem gon­dol­nám, hogy ennek kap­csán ren­del­ke­zem annyi infor­má­ci­ó­val, hogy vitá­ba tud­jak száll­ni, így inkább a sze­mé­lyes gon­do­la­ta­im­mal raga­dom meg ezt a részét. A repü­lős uta­zá­sok­nál, ha meg­fi­gye­li­tek, mind­össze pár olyan nagy­vá­ros érhe­tő el így, és nem is napon­ta, amely vala­mi­lyen szem­pont­ból Euró­pá­ban kiemel­ke­dő helyet fog­lal el. A kíná­lat és a keres­let kap­cso­la­ta egy­ér­tel­mű; üzle­ti utak, csa­lád­lá­to­ga­tá­sok, ten­ge­ren­tú­li jára­tok átszál­ló­he­lye, azaz nem az egy­na­pos kirán­du­lók­ra épí­tik a járat­in­du­lá­so­kat, ez csak lehe­tő­ség azok­nak, akik élni sze­ret­né­nek egy ilyen uta­zá­si aján­lat­tal. Per­sze, én is csak örül­nék, ha lenne több euró­pai város, ame­lyet el lehet­ne érni ilyen for­mán, de a másik olda­lon elég fize­tő­ké­pes keres­let is kel­le­ne hozzá hosszú­tá­von. A vonat és busz több­nyi­re a fia­ta­lok­ra épít, illet­ve az idő­sebb gene­rá­ci­ók­ra, akik szí­ve­sen utaz­nak vagy utaz­ni­uk kell, de az anya­gi kor­lá­ta­ik miatt ked­ve­zőbb uta­zá­si for­mát válasz­ta­nak. Itt azt mon­dom, sok­kal inkább meg­fon­to­lan­dó egy busz­jegy vásár­lá­sa, vagy egy a most már szám­ta­lan uta­zá­si ked­vez­mé­nyes kár­tya közül, és azzal fel­fe­dez­ni Európát.

Ti mit gon­dol­tok az egy napos uta­zá­sok­ról? Megéri?

Én összes­sé­gé­ben azt gon­do­lom, sok élményt adhat, ami nem­csak napok­ra, hanem egy élet­re is fel­tölt­het, lehe­tő­sé­get nyújt álmok, vágyak betel­je­sü­lé­sé­re, és nem utol­só sor­ban szé­le­sebb kör­ben lehe­tő­vé tehe­ti a kül­föl­di nya­ra­lást, ami vall­juk be, min­den­ki­nek járna éven­te leg­alább egyszer.

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.

Kap­cso­ló­dó videó

Bar­ce­lo­na a kul­tu­rá­lis, szí­nes város

Lissza­bon, Portugália

Amster­dam hajós városnézés