Drez­da és Lip­cse – egy szász­or­szá­gi barangolás

Szász­or­szág Euró­pa köze­pén fek­szik, Német­or­szág kele­ti hatá­rán és a máso­dik leg­ki­sebb tar­to­má­nya jelen­leg. Tör­té­nel­me igen viszon­tag­sá­gos, mely­nek azon­ban meg­annyi jelen­tős lát­ni­va­ló­ja is köszönhető. 

A #Gye­rek­kén­tI­s­Utaz­tam soro­zat első részé­ben igaz nem pont ide, hanem a hatá­ros Thü­rin­gia tar­to­mány­ba kala­u­zol­ta­lak ben­ne­te­ket, Clo­dramüh­le volt az úti cél. A Clo­dramüh­le Gaststät­te & Pen­si­on azon­ban szin­te a tar­to­má­nyi hatá­ron fek­szik, és fel­kel­tet­te ez a kör­nyék tel­jes mér­ték­ben az érdek­lő­dé­se­met, már csak azért is, mert nagy álmom, hogy vissza­tér­jek egy­szer fel­nőtt­ként arra a hely­re, ahol éle­tem­ben elő­ször nya­ral­tam kül­föl­dön és ahol felejt­he­tet­len gye­rek­ko­ri kalan­do­kat éltem át. Az uta­zás autó­val a leg­ké­nyel­me­sebb, s akkor már a szász­or­szá­gi vidé­ket is beba­ran­gol­juk jelen­tő­sebb váro­sa­i­val, mint Drez­da és Lip­cse. Most eze­ket sze­ret­ném a figyel­me­tek­be aján­la­ni, s arra buz­dí­ta­ni ben­ne­te­ket, keres­sé­tek fel ti is egy­szer eze­ket a fon­tos tör­té­nel­mi hely­szí­ne­ket, művé­sze­ti és ma már gaz­da­sá­gi köz­pon­to­kat, eset­leg pihen­je­tek meg a bájos Clodramühlében. 

Köz­le­ke­dés

Mint emlí­tet­tem autó­val a leg­egy­sze­rűbb utaz­ni, akár egy kisebb kör­utat szer­vez­ni, mely­be én beépí­te­ném Prá­gát, Zwic­kaut, Chem­nit­zet, Kar­lowy Varyt és Pil­zen városokat. 
Van azon­ban egy tip­pem azok­nak is, akik inkább a tömeg­köz­le­ke­dést válasz­ta­ná­nak: Flix­Bus. Buda­pest és Drez­da között a Flix­Bus menet­rend­sze­rint köz­le­ked­tet jára­to­kat, s ha vál­lal­juk az éjsza­kai buszos utat, köz­vet­len elér­he­tünk Szász­or­szág tar­to­má­nyi fővá­ro­sá­ba, és a reg­ge­lin­ket már ott fogyaszt­hat­juk el. Aki a vona­tot része­sí­ti előny­ben, az azt is választ­hat­ja, szá­mot­te­vő különb­ség idő­ben nincs, árban azon­ban annál több. Miu­tán tövi­ről hegyi­re meg­is­mer­tük a várost, tovább­utaz­ha­tunk Lip­csé­be. Drez­da és Lip­cse között könnyű a köz­le­ke­dés mind busszal, mind vonat­tal és kicsi a távol­ság. A Flix­Bus szin­te órán­ként indít jára­tot és más­fél órás menet­idő­vel eljut­tat pár euró­ért egyik város­ból a másik­ba, a vonat­út ugyan egy óra, de a jegy átla­go­san három­szor annyi­ba kerül. 
Egy­szó­val, akár egy hosszú hét­vé­ge alatt meg­is­mer­ked­he­tünk a két város szépségeivel. 

Rövi­den Szászországról

Szász­or­szág jelen­tő­sé­ge akkor növe­ke­dett, ami­kor az 1356-ban kiadott Német Arany­bul­lát köve­tő­en a Német-Római Csá­szár­ság válasz­tó­fe­je­de­lem­sé­ge lett. Ebből a tar­to­mány­ból indult ki a refor­má­ció is Luther Már­ton nyom­do­ka­in. 1871-ben a Német Biro­da­lom szö­vet­sé­gi álla­má­vá vált, majd a II. világ­há­bo­rút köve­tő­en az NDK éle­té­ben kiemel­ke­dő sze­re­pet töl­tött be, ma pedig Német­or­szág máso­dik leg­ki­sebb szö­vet­sé­gi tar­to­má­nya. Kelet­ről Len­gyel­or­szág, dél­ről Cseh­or­szág hatá­rol­ja. Drez­da és Lip­cse mel­lett har­ma­dik leg­je­len­tő­sebb váro­sa Chem­nitz. Terü­le­tén kiemel­ke­dő­en sok a lát­vá­nyos vár és kas­tély, roman­ti­kus uta­zá­sok ked­ve­lő­i­nek kitű­nő célpont. 

Drez­da

Szász­or­szág fővá­ro­sa meg­él­te tör­té­nel­me során szin­te a tel­jes meg­sem­mi­sü­lést, majd a ren­ge­teg mun­ká­nak és gon­dos újjá­épí­tés­nek köszön­he­tő­en a fel­emel­ke­dést min­den szem­pont­ból, és ma az ország egyik leg­ked­vel­tebb turis­ta cél­pont­ja. Az Elba Firen­zé­je­ként is emle­ge­tik, mely az 1945-ös bom­bá­zá­sok alatt hatal­mas káro­kat szen­ve­dett város­nak ma nagy elis­me­rés, és manap­ság ismét művé­sze­ti­leg is virág­zó köz­pont Európában. 

A város lenyű­gö­ző lát­ni­va­ló­ja és egy­ben szim­bó­lu­ma is a Zwin­ger Palo­ta. A palo­ta­együt­tes a német barokk művé­szet egyik leg­szebb pél­dá­ja, mely hat épü­let­ből áll és galé­ri­ák kap­csol­ják őket össze. A leg­jel­leg­ze­te­sebb része a Kron­en­tor, azaz a Koro­na­ka­pu, amely­nek tet­jén egy hatal­mas koro­na és több ara­nyo­zott motí­vum lát­ha­tó. A Zwin­ger több múze­um­nak, kiál­lí­tás­nak ad ott­hon világ­hí­res művé­szek alko­tá­sa­i­val és a meissen‑i por­ce­lán gyö­nyö­rű gyűj­te­mé­nyé­vel. Kép­tá­ra az egyik leg­ran­go­sabb Európában.
A neo­rene­szánsz Sem­per Ope­ra­ház Drez­da egyik leg­im­po­zán­sabb épü­le­te. Az 1945-ös bom­bá­zá­sok ezt az épü­le­tet sem kímél­ték, s hely­re­ál­lí­tá­sá­ra csak negy­ven évvel később került sor. 
A város­ké­pet uraló Fra­u­en­kirche is a bom­bá­zá­sok áldo­za­ta lett, és még töb­bet kel­lett vár­nia az újjá­szü­le­tés­re. A Vas­füg­göny lebon­tá­sa után azon­ban az ere­de­ti, még hasz­nál­ha­tó köve­ket fel­hasz­nál­va újjá­épí­tet­ték a város pol­gá­ra­i­nak kez­de­mé­nye­zé­sé­re. A falán a mai napig jól kive­he­tő, hogy melyek a régi és melyek az tég­lák. A temp­lom­to­rony 4,5 méte­res kereszt­jé­nek elké­szül­tét a bri­tek­nek köszön­he­tik, ahogy az egész temp­lom fel­épí­té­sé­hez sok ado­mány érke­zett. A kupo­lá­ba láto­ga­tás­kor érde­mes fel­men­ni, pazar kilá­tás nyí­lik róla az óvá­ros­ra és az Elbára.
Ha a kilá­tás­ban aka­runk gyö­nyör­köd­ni, fel­tét­le­nül keres­sük fel a Brühl-teraszt, ez a város egyik leg­nép­sze­rűbb helye. A város védel­mét ellá­tó bás­tyák része volt ere­de­ti­leg, azon­ban Hein­rich von Brühl, Ágost király minisz­te­re palo­tá­já­hoz kiala­kít­ta­ta ez a tera­szos ker­tet, s 1814-ben egy monu­men­tá­lis lép­csőt is kapott, amellyel egy­út­tal meg­nyílt a nagy­kö­zön­ség előtt is a láto­ga­tás lehetősége. 
Kihagy­ha­tat­lan a lát­ni­va­lók sorá­ból a Grosser-kert is, amely Drez­da leg­na­gyobb köz­park­ja. Ere­de­ti­leg III. János György vadász­te­rü­let­nek hozta létre, ma a 2 km² nagy­sá­gú park szá­mos kul­tu­rá­lis ren­dez­vény­nek, fesz­ti­vál­nak és tűzi­já­té­kok­nak ad hely­színt. Köze­pén a barokk Nyári Palo­ta áll. 
Talá­lunk még több más neves lát­ni­va­lót is Drez­dá­ban, de emlí­tés­re méltó maga az Elba part­ja is. Az óvá­ro­sa mel­lett kanya­rog a folyó, s szé­les, füves part­jai, a fes­tői lát­vány még a helyi­e­ket csá­bít­ja egy meg­hitt sétá­ra, de akár gril­le­zés­re is. Nyá­ron elő­sze­re­tet­tel láto­gat­ják itt Német­or­szág egyik leg­na­gyobb sza­bad­té­ri színházát. 

Lip­cse

Drez­da mel­lett a tar­to­mány másik leg­fon­to­sabb váro­sa Lip­cse. Jelen­tő­sé­gét, fej­lő­dé­sét fek­vé­sé­nek köszön­het­te, mivel fon­tos keres­ke­del­mi utak men­tén ala­kult ki. A modern ipar­vá­ro­si rang mel­lett nap­ja­ink­ban újra fel­fe­de­zett művé­sze­ti, kul­tu­rá­lis és okta­tá­si köz­pont, vala­mint egyre több turis­tát vonz és csa­lo­gat a város fel­fe­de­zé­sé­re. Min­den meg­ta­lál­ha­tó szin­te a nagy­vá­ros­ban, a modern élet­ér­zés, a pezs­gő éjsza­kai élet a több tíz­ezer diák­nak köszön­he­tő­en és a város­ké­pet uraló fel­hő­kar­co­lók mel­lett meg­annyi tör­té­nel­mi és kul­tu­rá­lis örökség. 

Lip­cse híres művé­szek­kel büsz­kél­ked­het, hiszen szám­ta­lan neves zene­szer­ző, író tevé­keny­ke­dett a város­ban az idők során. Több mint 25 évig volt zenei veze­tő egyé­ni­sé­ge a város­nak Johann Sebas­ti­an Bach és itt taní­tott, alko­tott Robert Schu­mann is egy ideig, vagy pél­dá­ul ide járt egye­tem­re Goe­the és Nietz­sche is. A Szent Tamás-templom az egyik fő neve­ze­tes­sé­ge Lip­csé­nek, és ez a híres fiú­kó­rus ott­ho­na, amely­nek Bach volt a veze­tő­je. A város továb­bi büsz­ke­sé­ge, hogy itt tanult Mozart és, hogy Wag­ner itt szü­le­tett Lip­csé­ban. Cso­dál­ko­zunk még a város kul­tu­rá­lis jelentőségén? 

A Szent Tamás-templomhoz egyéb­ként már tör­té­nel­mi ese­mény is kap­cso­ló­dik, itt tar­tott pré­di­ká­ci­ó­kat 1539-ben Luther Már­ton. A temp­lom mel­lett áll köz­vet­le­nül a Bose­ha­us, a Bach csa­lád egy­ko­ri otto­na, amely­ben ma a Bach Múze­um műkö­dik Német­or­szág leg­na­gyobb Bach-archívumával és a zene­szer­ző sze­mé­lyes tárgyaival. 
Ha már a város híres embe­re­i­nél tar­tunk, Schil­ler német költő és író háza a Schil­ler­ha­us, ahol a nya­ra­kat töl­töt­te, vala­mint az Öröm­óda is itt, ebben a ház­ban szü­le­tett meg 1785-ben. A házat egy­kor le akar­ták bon­ta­ni, de a kul­tu­rá­lis örök­sé­ge miatt később inkább műem­lék­ké nyil­vá­ní­tot­ták. Ma múze­um láto­gat­ha­tó benne, ahol meg­te­kint­he­tő az író élet­mű­vé­nek gyűj­te­mé­nye, bepil­lan­tást kap­ha­tunk a kora német iro­dal­má­ba, kul­tu­rá­lis életébe. 
Az Augustplatz-ot Német­or­szág egyik leg­szebb tere­ként emle­ge­tik, mely régen egé­szen a város­fa­la­kig elte­rült, azon­ban az utol­só város­ka­put 1831-ben elbon­tot­ták. Itt talál­ha­tó­ak Lip­cse leg­je­len­tő­sebb műem­lé­kei, mint az Ope­ra­ház és a Gewnd­ha­us, az Egyip­to­mi Múze­um, az Egye­tem és Euró­pa leg­na­gyobb vas­úti pálya­ud­var, mely 1902 – 15 között létesült. 
Akár­hogy is néz­zük a Völ­kerschlacht­denk­mal, vagy­is a Népek csa­tá­ja emlék­mű a leg­fon­to­sabb lát­ni­va­ló­ja Lip­csé­nek. Ez egy­ben a leg­na­gyobb hábo­rús emlék­mű egész Euró­pá­ban, mely a Napó­le­on sere­gei felett ara­tott győ­ze­lem 100. évfor­du­ló­já­ra készült. Érde­kes­sé­ge, hogy pon­to­san azon a helyen került fel­ál­lí­tás­ra, ahol annak ide­jén Napó­le­on elren­del­te sere­ge­i­nek vissza­vo­nu­lá­sát. A hatal­mas emlék­mű mint­egy 80.000 m² alap­te­rü­le­tű és a magas­ság 90 m. A tete­jé­re 500 lép­csőt legyőz­ve lehet fel­jut­ni, ahon­nan lenyű­gö­ző pano­rá­ma nyí­lik a városra. 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.