Felet­tünk az ég: Csíksomlyó

Csík­som­lyó az egy­ko­ri önál­ló tele­pü­lés, ma Csík­sze­re­da észak-keleti kül­vá­ro­si része a Somlyó-patak völgyében.
A kato­li­kus val­lá­sú szé­ke­lyek híres Mária-kegyhelye, min­den pün­kösd­kor itt zaj­lik a híres csík­som­lyói búcsú. A neo­ba­rokk stí­lu­sú feren­ces kegy­temp­lom­ban őrzik a világ egyik leg­na­gyobb mére­tű kegy­szob­rát, a cso­da­té­vő Mária-szobrot. Maga a pün­kös­di búcsú a temp­lom mögöt­ti nye­reg­ben és a Mako­vecz Imre által ter­ve­zett Hármashalom-oltárnál kerül meg­ren­de­zés­re min­den évben több száz­ezer hívő jelenlétében.
A hegy­ol­dal­ban három kápol­na is meg­ta­lál­ha­tó. A Salvator-kápolna az 1456-os nán­dor­fe­hér­vá­ri győ­ze­lem emlé­ké­re épült. A hívek a pün­kös­di kör­me­net­ben ehhez a kápol­ná­hoz vonul­nak fel. A mögöt­te lévő Szen­ve­dő Jézus-kápolna jóval kisebb épü­let, ebben lát­ha­tó a tér­dep­lő, osz­lop­hoz kötö­zött Krisz­tus szob­ra. A domb­ol­da­lon lej­jebb talál­ha­tó a Szent Antal-kápolna, mely 1750 – 73 közt épült.

„Van néhány hely a nagy­vi­lág­ban, ahol az ég össze­ér a föld­del. Csík­som­lyó egy közülük.“
Lukács Csaba (Magyar Nem­zet 2017.06.03.)

Egy vasár­nap esti séta és egy roman­ti­kus eső utáni nap­le­men­te Csík­som­lyó felett szin­te fest­mény­re kíván­ko­zik, nem gon­dol­já­tok? Mese­szép és még emel­ke­det­tebb han­gu­la­tot köl­csö­nöz e vidéknek.

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.