Por­tu­gá­lia – még 4 hét… Lissza­bon vár.

Van egy mon­dás, mely sze­rint “Braga imád­ko­zik, Coimb­ra tanul, Porto dol­go­zik, Lissza­bon pedig szó­ra­ko­zik”. És vár – szerintem.

Ahogy én is az első talál­ko­zást, az érzést mikor a rep­tér tran­zit­já­ból kiér­ve beszip­pan­tom az első­ket a por­tu­gál leve­gő­ből, meg­lá­tom az első hely­bé­li embe­re­ket, háza­i­kat és éle­tü­ket, és alig várom hogy magá­val ragad­jon a város han­gu­la­ta, pör­gé­se. 4 hét, ennyi van még hátra eddig. Ápri­lis 5‑én, szer­dán meg­ta­pasz­tal­juk milyen az élet a szá­raz­föl­di Euró­pa leg­nyu­ga­tibb szé­lén, milyen az igazi tavasz az Atlanti-óceán part­ján és az első elfo­gyasz­tott kávém illa­ta a hét­köz­nap­ju­kat élő lissza­bo­ni­ak közt.

Sza­bad órá­i­mat a napok­ban úti­köny­vek, tér­ké­pek tanul­má­nyo­zá­sa teszi ki. Min­dent tudni aka­rok és per­sze lehe­tet­len min­dent látni, de amit csak lehet, azt aka­rom. Mivel autó bér­lé­sén nem gon­dol­ko­dunk, így a rep­je­gyek után a szál­lás kere­sé­sé­vel kezd­tem. Kell két szál­lo­da, az egyik Lissza­bon­ban a másik Por­to­ban, közel legye­nek a lát­ni­va­lók­hoz, legye­nek 2 – 3 csil­la­gos kate­gó­ri­á­ban reg­ge­li­vel, tisz­ta és letisz­tult kiala­kí­tás­sal, vala­mint a ter­ve­zett költ­ség­ke­ret­be bele­fér­jen… bla-bla bla, a szo­ká­sos. Ruti­nos uta­zó­ként elkö­vet­tem ezt az alap­ve­tő hibát. Igen, még én is, de men­tem ami ment­he­tő, azaz újra­ter­ve­zés indult.

Meg­szív­le­len­dő tipp: Kezd a ter­ve­zést azzal, hogy meg­vá­la­szo­lod a fő kér­dést: mennyi idő alatt mennyit sze­ret­nél látni? Ha a lista kész, jöhet a meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gi terv.

Ennek alap­ján szor­go­san olva­som az útle­írá­so­kat, úti beszá­mo­ló­kat és jegy­ze­te­lem a lát­ni­va­lók sorát, mérics­ké­lem tér­ké­pen melyik milyen messze van egy­más­tól és mivel érhe­tő el, vala­mint hogyan a leg­könnyeb­ben vagy leg­in­kább idő­ta­ka­ré­ko­san a két nagy­vá­ros­ból. Úgy tűnik, a vonat köz­le­ke­dés jól kiszá­mít­ha­tó és könnyen meg­kö­ze­lít­he­tő­ek a kisebb, turis­tá­nak fon­tos váro­sok, tele­pü­lé­sek is. Lissza­bon és Porto mel­lett ugyan­is meg­annyi “köte­le­ző” és “jó lenne látni” helyet talál­tam, ami talán egy-egy város­né­ző hét­vé­ge prog­ram­já­ba nem férne bele vagy nem eze­ket része­sí­te­ném előny­ben. Így pél­dá­ul jelen­le­gi ter­ve­im sze­rint az út részé­vé válik Évora, Coimb­ra, Avei­ro és a ten­ger­part is kihagy­ha­tat­lan. Mivel sze­re­tünk túráz­ni, ezért egy hosszabb ten­ger­par­ti séta­út­vo­na­lat is kita­lál­tam, mely­nek meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­ga még igen­csak kép­lé­keny. Mi min­de­nest­re bele­vá­gunk a kaland­ba és majd meg­lát­juk, az biztos.

Szó­val egy­elő­re szál­lás még nincs, “must see” lis­tán kirán­du­lás, túra útvo­nal annál több.

Aján­lott útikönyv:

Nyi­tott szem­mel: Por­tu­gá­lia (Kos­suth Kiadó 2016.)
Jane O’Callaghan: Lissza­bon és Por­tu­gá­lia (Book­lands 2000 Kiadó 2006.)

Tér­kép:

http://​maps​.goog​le​.com

Uta­zás vonat­tal / menet­ren­dek, árak:

http://​www​.cp​.pt
http://​rome2​rio​.com