Nya­ralj Por­to­roz­ban, kirán­dulj Piranba!

2019. augusztus 11.

A szlo­vén ten­ger­par­tot beba­ran­gol­va Por­to­roz­tól Kope­rig egy­ér­tel­mű­en meg­fo­gal­ma­zó­dott ben­nünk, hogy az igazi nya­ra­lás­ra Por­to­rozt aján­la­nánk, de egy kirán­du­lás­ra min­den­képp Pirant is fel kell venni a lis­tá­ra. Hogy miért fogott meg ben­nün­ket ez a két város, meg­kí­sér­lem össze­fog­lal­ni és meg­mu­tat­ni képe­in­ken keresztül.

A szlo­vén ten­ger­part déli része, Por­to­roz és Piran nagy­sze­rű kikap­cso­ló­dást ígér min­den kor­osz­tály szá­má­ra, és sze­rin­tem min­den­ki meg­ta­lál­hat­ja itt a szá­mí­tá­sa­it. Lás­suk, mit is rejt és milyen is ez a két nép­sze­rű nyaralóhely.

Por­to­roz

A város tulaj­don­kép­pen Piran tele­pü­lés­ré­sze, mind­össze egy útjel­ző tábla választ­ja el őket, és ha a ten­ger­par­ton sétálsz, szin­te észre sem veszed mikor léped át a határvonalat.

A turiz­mus a 19. szá­zad végén kezd­te itt fel­üt­ni a fejét, és 1890-ben épült fel az első szál­lo­da nyolc­van szo­bá­val, étte­rem­mel, kávé­zó­val és strand­dal, melyet több kisebb köve­tett az azt köve­tő évek­ben. 1897-ben kli­ma­ti­kus gyógy­hellyé nyil­vá­ní­tot­ták Por­to­rozt, és 1910-ben meg­nyílt a ma is üze­me­lő, pati­nás Palace Hotel (ma a Kem­pin­ski Palace Hotel Por­to­roz ötcsil­la­gos szál­lo­da). Egé­szen a dél­szláv hábo­rú kirob­ba­ná­sá­ig folya­ma­to­san fej­lő­dött, a hábo­rú azon­ban évek­re vissza­ve­tet­te a turisz­ti­kai fej­lesz­té­se­ket, és nem­zet­kö­zi hír­ne­ve is fele­dés­be merült. Az utób­bi idők­ben kezd­tük el mi magya­rok is újra fel­fe­dez­ni, és én azt mon­dom, érdemes.

Alap­já­ban véve a ten­ger­part, a leg­na­gyobb homo­kos strand a Szlo­vén Iszt­ri­án, ami Por­to­roz vonz­ere­je. Szám­ta­lan hotel és pan­zió közül választ­ha­tunk, iga­zán nyüzs­gő, élet­tel teli nya­ra­ló­hely, ahol min­den a ren­del­ke­zés­re áll. Aki kevés­bé a homo­kos part­sza­kasz híve, az se aggód­jon, Piran felé a hosszú ten­ger­par­ti út men­tén talá­lunk kavi­csos part­sza­kaszt is. Ide nya­ral­ni, pihen­ni érde­mes jönni, vagy bará­ti tár­sas­ság­gal szó­ra­koz­ni. A fő cél a stran­do­lás és napo­zás, a kikap­cso­ló­dás legyen itt.

#kaland­lis­ta tipp Portorozban

Haj­nal­ban a leg­szebb! Nap­köz­ben zsú­folt is lehet a nyári hóna­pok­ban, illet­ve egy tipi­kus ten­ger­par­ti üdü­lő­hely, de haj­nal­ban vala­mi varázs­la­tos. Nem vagyunk iga­zán korán kelős típu­sok, de rájöt­tem, hogy bizony érde­mes. Cso­dá­la­tos volt a par­ton sétál­ni, leül­ni, nézni a nyu­god­tan hul­lám­zó ten­gert és felet­te a nap első suga­ra­it. Aki rend­sze­re­sen fut, ide is hozza magá­val a futó­ci­pő­jét min­den­képp. Sőt, aki kutyá­val érke­zik, az pedig a reg­ge­li kutyás für­dőt is kiél­vez­he­ti. Nagy élmény volt a kora reg­ge­li élet apró örö­me­it figye­lem­mel kísér­ni, és úgy érez­tem, igen is jókor jó helyen vagyok.

A móló­ra kisé­tál­va vissza­te­kin­te­ni a még alvó város­ra, és meg­pil­lan­ta­ni a Palace Hotel ele­gáns épü­le­tét a parti étter­mek közt, kaland­ra csá­bí­tó volt. Min­den luxust mel­lőz­ve, inkább kóco­san és csí­pá­san, de izga­tot­tan lopóz­tunk bel­jebb és bel­jebb az iko­ni­kus Kem­pin­ski szál­lo­da cso­dás kert­jé­be elké­szí­te­ni fotóinkat.

Amit még ne hagy­ja­tok ki, akár itt fog­lal­tok szál­lást, akár csak kirán­dul­ni érkez­tek ide, az a part­men­ti sétány, amely össze­kö­ti Por­to­rozt Piran­nal. Bal olda­la­don a ten­ger lát­vá­nyá­val, illa­tá­val végig­kí­sér Piran köz­pont­já­ig mint­egy 3,5 km-es gya­log­lás alatt.

Piran

Egy kis ékszer­do­boz, nem vitás. A fél­szi­get csücs­ké­ben egy való­di tör­té­nel­mi kincs, egy kul­tu­rá­lis fel­üdü­lés, és egy töké­le­tes úti cél nem­csak nyá­ron, hanem ősszel és tavasszal is. Egy olyan hely, ame­lyet a szí­vé­be zár az ember, ha ellá­to­gat ide.

A 19. szá­zad végén Piran volt a leg­na­gyobb, leg­vi­rág­zóbb osztrák-magyar város a régi­ó­ban. A belső kikö­tőt ekkor töl­töt­ték fel, ami a mai Tar­ti­ni tér helyén helyez­ke­dett el. Itt adták át Auszt­ria első tro­li­busz vona­lát, amely Piran és Por­to­roz között köz­le­ke­dett egé­szen 1912-ig, ami­kor helyét a vil­la­mos vette át. Az utol­só vil­la­mos 1953. augusz­tus 31. gör­dült útjá­ra. Lát­ni­va­lók­ban gaz­dag, ismer­ke­dé­sün­ket a már emlí­tett főté­ren, a Tar­ti­ni téren érde­mes kez­de­ni. A tér név­adó­ja, a város híres szü­löt­te, Giu­sep­pe Tar­ti­ni zene­szer­ző, aki­nek szob­ra ma a város­há­za előtt lát­ha­tó. Az ola­szos han­gu­la­tú, velen­cei stí­lu­sú házak közt meg­éri egy kicsit elvesz­ve baran­gol­ni, majd kapasz­kod­junk fel a város fölé maga­so­dó Szent György temp­lom­hoz. A város védő­szent­jé­ről elne­ve­zett temp­lom kert­jé­ből vagy a tor­nyá­ból mesés kilá­tás nyí­lik a város­ra és az Adriai-tengerre. Kicsit tovább­ha­lad­va a macs­ka­kö­ves mere­dek utcán elér­jük az egy­ko­ri várat, és a vár­fal­ra fel­ka­pasz­kod­va a leg­gyö­nyö­rűbb kilá­tás­ban lehet részünk, és a pros­pek­tu­sok­ból már isme­rős pano­rá­ma­fo­tót is elké­szít­het­jük. A ten­ger­be itt nagyobb szik­lá­kon keresz­tül eresz­ked­he­tünk be, és azo­kon napoz­ha­tunk kiépí­tett stran­dok helyett. Piran­ban nem biz­tos, hogy fog­lal­nánk szál­lást, de egy kirán­du­lást vétek lenne kihagyni.

#kaland­lis­ta tipp Piranban

Kávé a Tar­ti­ni tér egy kávé­zó­já­nak, étter­mé­nek tera­szán. Hűsí­tő limo­ná­dé is lehet a nagy meleg­re való tekin­tet­tel, lényeg, hogy egy kicsit las­sulj le, nézz körül, merengj el egy kicsit milyen lehe­tett egy­kor és milyen most itt az élet.

A várost és a ten­gert, ha felül­ről akar­juk meg­szem­lél­ni, akkor válasszá­tok az egy­ko­ri vár­fa­lat, innen lehet a leg­jobb fotó­kat készí­te­ni Piran­ról. A belé­pő 2 EUR (2019.), ahogy a Szent György temp­lom tor­nyá­ba is ennyi­ért lehet fel­mász­ni, de sok­kal zsú­fol­tabb, és ha nincs ked­ve­tek vagy erő­tök mind­ket­tő­höz, akkor inkább a vár­fa­lat ajánl­juk. Nem mel­les­leg van a tövé­ben egy kis helyi étte­rem, ahol iste­ni­en meg­ebé­del­het­tek utána.

Mi több helyen, több város­ban alkal­maz­zuk a „vessz el és ismer­kedj“ irány­el­vet. Ezt tudom itt is taná­csol­ni, s felejt­sé­tek el a tér­ké­pet, csak men­je­tek a szí­ve­tek után Piran szűk kis utcá­in, lép­cső­in, zeg­zu­gos helyein.

Sok magyar utazó még min­dig Hor­vát­or­szág felé veszi az irányt, ha köze­li ten­ger­par­ti nya­ra­lást ter­vez, érde­mes azon­ban ezt az alter­na­tí­vát is figye­lem­be venni, és a szlo­vén ten­ger­par­tot fel­fe­dez­ni egy alka­lom­mal. Cso­dás napo­kat tölt­het el itt is az ember, tapasz­tal­já­tok meg egyszer!

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon, és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.

Hozzászólások

  1. Már több­ször jár­tam Por­to­roz­ba és vissza fogok térni. Töb­bek közt azért is, ami­ket leír­tál. Kiegé­szí­te­ném azzal, hogy a szlo­vé­nek sok­kal ven­dég­sze­re­tőb­bek, mint a hor­vá­tok. Én is aján­lom mindenkinek!

Leave a Reply

  • Goog­le Translate

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegyzések