Görög­or­szág: tör­té­ne­lem és kalan­dok 6 pontban

2017. július 14.

#Gye­rek­kén­tI­s­Utaz­tam – 5. rész 

Sze­ren­csés­nek mond­ha­tom magam, mivel egy nagyon bele­va­ló, vagány tör­té­ne­lem tanár­nőm volt, aki min­dent meg­tett azért, hogy ért­sük és sze­res­sük a tör­té­nel­met. Neki és ennek a tény­nek köszön­he­tő­en jutot­tam el Görög­or­szág min­den tör­té­nel­mi­leg és kul­tu­rá­li­san fon­tos részé­re az ország szá­raz­föl­di részén. 

Egy évek­kel ezelőt­ti tava­szi szü­net igazi tör­té­nel­mi uta­zás volt, s nem bán­tam, hogy egy kis mun­ká­val is járt. Az uta­zás alatt ugyan­is min­den egyes város, hely és lát­ni­va­ló kiosz­tás­ra került közöt­tünk és fel kel­lett készül­nünk a tör­té­ne­té­ből, a legen­dák­ból, mint egy ide­gen­ve­ze­tő kel­lett, hogy meg­old­juk a feladatokat. 

Én emlék­szem, rög­tön az uta­zás ele­jén Görög­or­szág tör­té­ne­tét, fon­to­sabb tud­ni­va­ló­kat, érde­kes­sé­ge­ket és Thes­sa­lo­ni­ki tör­té­ne­tét kap­tam. Ket­tős érzé­sem volt már akkor is ezzel kap­cso­lat­ban, mivel örül­tem, hogy az első nap letud­tam a köte­le­zőt és a továb­bi napok tény­leg fel­ér­tek egy nya­ra­lás­sal, viszont Thes­sa­lo­ni­ki nem lopta be magát a szí­vem­be. Nehéz volt olyan hely­ről mesél­ni, melyet nem érzek közel magam­hoz. Ami meg­ma­radt emlék­nek, az a zaj és a káosz, a ren­ge­teg robo­gó és dudá­lás, vala­mint a kosz és a kikö­tő­vá­ros volta miat­ti nem épp kel­le­mes illa­tok és eze­ken a neve­ze­tes­sé­gek sem vál­to­zat­tak. Per­sze, egy­szer min­dent látni kell, így ez teljesítve. 

Amit sze­rin­tem köte­le­ző fel­ke­res­ni, főleg egy kamasz gye­rek­kel, követ­kez­zen itt 6 pont­ban, úti terv­ként 6 nap programja:

1. Athén, ter­mé­sze­te­sen. Az ókor és a modern mai kor talál­ko­zá­sa szám­ta­lan lát­ni­va­ló­val, művé­sze­ti cso­dák­kal. Aki elő­ször jár itt nem hagy­hat­ja ki a par­la­ment előt­ti őrség­vál­tást vagy az Olim­pi­ai Sta­di­ont, az újko­ri olim­pi­ák első hely­szí­nét, amely tel­jes egé­szé­ben fehér már­vány­ból készült, mint a Part­he­non is. Emlék­szem gye­rek­ként ez fel­dob­ta a napun­kat és egy rög­tön­zött futó­ver­senyt ren­dez­tünk a sta­di­on­ban igazi szur­ko­lás­sal a han­gu­lat ked­vé­ért. Aztán jött az Akro­po­lisz a hőség­ben, amit nehe­zen visel sok­szor fel­nőtt is, nem­hogy gye­rek. Viszont lenyű­gö­ző volt és elgon­dol­kod­ta­tó, meg­érin­tett a tör­té­ne­lem, ahogy fel­ér­tünk a lép­csők tete­jén és elha­lad­tunk a Kari­a­ti­dák csar­no­ka mel­lett. Évek­re meg­ha­tá­roz­ta a művé­szet­ről, épí­té­szet­ről alko­tott elkép­ze­lé­se­i­met. Az UNESCO világ­örök­ség része egy­ben Athén jel­ké­pe, fő lát­ni­va­ló, ha csak pár óránk van a városban.
A nap végén elutaz­tunk Szunion-ba. Az Attika-félsziget leg­dé­leb­bi pont­ján talál­ha­tó ókori Poszeidon-templom fel­ke­re­sé­se mel­lett egy cso­dás, roman­ti­kus nap­le­men­té­vel zár­hat­juk a napot.

Képek: wiki​pe​dia​.org; kep​gu​ru​.hu

2. Mete­or­ák Athén mel­lett szin­tén az egyik leg­hí­re­sebb neve­ze­tes­sé­ge az ország­nak. Egy nagyon egye­di világ, tele 100 – 150 m magas szik­lák­ra épült bizán­ci kolos­to­rok­kal, melye­ket ma már hosszú lép­cső­so­ron és hatal­mas mély­sé­ge­ket áthi­da­ló kőhída­kon át lehet meg­kö­ze­lí­te­ni. Nem volt ez min­dig így, külö­nö­sen az I. világ­há­bo­rú előtt, csak lét­rá­kon lehe­tett fel­mász­ni a mint­egy 24 kolos­tor mind­egyi­ké­hez. Az UNESCO világ­örök­ség része ma már, melyek közül ötöt még szer­ze­te­sek hasz­nál­nak, és van, ame­lyik nyit­va áll a turis­ták előtt.
Görö­gör­szág leg­ma­ga­sabb hegy­sé­ge az Olümposz-hegység, mely­nek szik­lái közt élmény egy séta vagy egy jó kis túra. A mito­ló­gi­á­ból vissza­kö­szön ez a hegy­ség, hiszen az ókori görö­gök úgy tar­tot­ták ez az iste­nek lakhelye.

Képek: wiki​pe​dia​.org; erde​kes​vi​lag​.hu

3. Del­phoi még a nagy turis­ta­ára­dat elle­né­re is sok­kal nyu­god­tabb a meg­szo­kott­nál. Az ókori Görög­ország első számú jós­he­lye csodá­latos környe­zetben fek­szik a Parnasszosz-hegységben, közel 160 km-re Athén­tól. Ez a hely az ókori embe­rek szá­má­ra a világ köze­pét jelen­tette, mely­nek legen­dá­ja is van. Esze­rint Zeusz a világ két végé­ről egy-egy sast enge­dett fel és ahol e két sas talál­ko­zik, ott van a világ köze­pe. Ugye mon­da­nom se kell, hogy a talál­ko­zás itt Delphoi-ban tör­tént. A jósda igen érde­kes volt és a jós­la­ta­ik sem min­dig egy­ér­tel­mű­ek. Talán a leg­is­mer­tebb közü­lük mikor Lüd kirá­lya Kroi­szosz Apol­lon­tól kért taná­csot arra, hogy meg­tá­mad­ja e a per­zsá­kat. A válasz annyi volt, hogy ha a biro­da­lom határ­fo­lyó­ját átlé­pi egy biro­da­lom elbu­kik. Hát Lüd kirá­lya úgy gon­dol­ta nye­rő­hely­zet­ben van, átlép­te a folyót, de vere­sé­get szen­ve­dett és biro­dal­ma elbu­kott. A jós­lat tulaj­don­kép­pen beiga­zo­ló­dott. Ezért is áll Del­pho­i­ban a mon­dat misze­rint „Ismerd meg önma­gad“. Meg­annyi legen­da kap­cso­ló­dik még a hely­hez, így ha jól fel­ké­szül­tek vagyunk, igazi kaland lehet az itt töl­tött nap. Nem­csak jósda, hanem szín­ház és egy sport­pá­lya is talál­ha­tó itt, vala­mint ren­ge­teg babér­fa teszi idil­li­kus­sá a helyszínt. 

Képek: via​tor​.com; fan​ta​syt​ra​velg​ree​ce​.com

4. Olym­pia az ókori olim­pi­ai játé­kok hely­szí­ne. Sze­rin­tem még a kevés­bé sport­ra­jon­gó­kat is kíván­csi­vá tesz egy ilyen tör­té­nel­mi ese­mény ere­de­ti hely­szí­ne. Ez a sport­ese­mény volt az ókor leg­fon­to­sab­bi­ka és i.e. 776-tól folya­ma­to­san, négy éven­te ren­dez­ték meg. Egy mítosz sze­rint Zeusz paran­csol­ta meg, hogy a tisz­te­le­té­re sport­ver­se­nye­ket ren­dez­ze­nek itt meg Kro­nosz legyő­zé­sé­nek emlé­ké­re. Akko­ri­ban nem vol­tak csa­pat­ver­se­nyek, egyé­ni spor­to­lók csap­tak össze és nye­re­mé­nyük egy babér­le­vél­ből font koszo­rú volt, vala­mint elis­me­rést, pénzt és szo­bort kap­tak váro­suk­ban. Az ese­mény jelen­tő­sé­gét bizo­nyít­ja az is, hogy az olim­pi­ák ide­jé­re beszün­tet­ték a hábo­rú­kat is. Az ása­tá­si terü­le­ten végig­sé­tál­ha­tunk és elkép­zel­het­jük, milyen is volt a Güm­naszi­on (Tor­na­csar­nok), a Pala­iszt­ra (Küz­dő­tér), a Sta­di­on (Ver­seny­pá­lyák) és a többi hoz­zá­juk tar­to­zó épület.

Képek: wiki​me​dia​.org; timet​ra​vel​turt​le​.com

5. Tempi-völgyön fon­tos útvo­nal halad keresz­tül mint­egy 10 km hosszan, amely össze­kö­ti az észa­ki és déli ország­ré­sze­ket. A vad­re­gé­nyes Tempé-völgyhöz is tar­to­zik legen­da, misze­rint Daph­né Aph­ro­di­té sze­rel­me elől ide mene­kült és babér­fá­vá vál­to­zott. Itt talál­ha­tó fel­fris­sü­lés­ként Aph­ro­di­té for­rá­sa, amely a fia­tal­ság for­rá­sa. Állí­tó­lag, aki merít a vizé­ből meg­fi­a­ta­lo­dik. Egy füg­gő­hí­don átsé­tál­va jut­ha­tunk el a Agia Parasz­ke­vi bar­lang­ká­pol­ná­hoz és tesz­tel­het­jük köz­ben, mennyi­re tisz­ta a lel­ki­is­me­re­tünk. Állí­tó­lag, aki alatt meg­re­meg a híd, annak van vaj a füle mögött.
Az észak-déli irányt tart­va tör­té­nel­mi­leg fon­tos meg­ál­ló a Thermopülai-szoros. A néhány km hosszú átjá­ró stra­té­gi­a­i­lag fon­tos volt, így több csata hely­szí­né­ül is szol­gált az idők folya­mán. A leg­hí­re­sebb a ther­mo­pü­lai csata i.e. 480-ban a görög és óper­zsa sere­gek között. E hősi­es helyt­ál­lás tisz­te­le­té­re több emlé­ket is állí­tot­tak az ország­ban, itt Leon­idász király szob­ra szob­ra talál­ha­tó a “Gyere és vedd el” fel­irat­tal. Gye­rek­kel fel­tét­le­nül néz­zük meg és ele­ve­nít­sük fel a csata eseményeit.

Képek: pano​ra​mio​.com

6. Korintoszi-csatorna 6343 m hosszú és 21,3 m szé­les mes­ter­sé­ges vizi út az Égei-tenger és a Jón-tenger között. A csa­tor­na két olda­lán a szik­lák leg­ma­ga­sabb pont­ja 63 m. A szzű­köss­sé­ge miatt ma modern nagy hajók részé­re jár­ha­tat­lan, pedig épí­té­se­kor pont az volt a cég, hogy könnyít­se a hajó­zást, ne kell­jen hatal­mas kerü­lőt tenni. Érde­kes­sé­ge és ami­ért én kife­je­zet­ten aján­lom a fel­ke­re­sé­sét, hogy a ter­ve­ző­je magyar volt, s én val­lom, hogy egy gye­rek tud­jon csak min­den magyar vonat­ko­zás­ról, ami éri őt a világ­ban. Gers­ter Bélát bíz­ták meg a kivi­te­le­zé­si ter­vek elké­szí­té­sé­vel, majd főmér­nök­ként ő vezet­te a mun­ká­la­to­kat és még négy magyar mér­nök vett részt a kivi­te­le­zés­ben: Kauser Ist­ván, Nyári Lász­ló, Pulsz­ky Gari­bal­di és Stégh­mül­ler István.
Epid­au­rosz-ba láto­ga­tás alk­la­má­val keres­sük fel a hatal­mas szín­há­zat, mely az ókori Görög­or­szág leg­jobb álla­pot­ban meg­mardt szín­há­za. Érde­mes kipró­bál­ni, elját­sza­ni a szín­pa­don egy jele­ne­tet, míg a hall­ga­tó­ság a leg­fel­ső sor­ban ül, hisz az akut­szti­ká­ja kitű­nő, elva­rá­zsol­ja az embert. A szín­ház mel­lett aszk­lé­pi­osz gyó­gyí­tó helye is volt, mely­nek köszön­he­tő­en indult virág­zá­nak a város és volt lehe­tő­ség egy ekko­ra szín­ház fel­épí­té­sé­re is. Állí­tó­lag itt szü­le­tett Apol­lón fia, a gyó­gyí­tó Aszk­le­pi­osz, aki az ókor leg­ne­ve­ze­te­sebb gyó­gyí­tó helyé­vé tette Epidauroszt.

Az ókori cso­dá­kat, a tör­té­nel­mi hely­szí­ne­ket látva, sze­rin­tem egy gye­rek is könnyeb­ben tanul és jegy­zi meg a fon­tos dol­go­kat. Aki pedig még fel­nőtt­ként sem látta, annak pedig vissza­hoz­za a tör­té­ne­lem órák hangulatát. 

Tip­pek:

Aki a hosszú utat Görög­or­szá­gig nem sze­ret­né autó­val meg­ten­ni, az választ­hat az Aege­an Air­li­nes Buda­pest – Athén repü­lő jára­tai vagy a Wiz­zair Buda­pest – Thes­sa­lo­ni­ki köz­vet­len jára­tai közül. 

Aján­lom az autó­bér­lést, így nem kell sen­ki­hez, sem­mi­hez alkal­maz­kod­ni és min­den neve­ze­tes­ség könnyeb­ben elér­he­tő, amit látni sze­ret­nénk. Főleg gye­rek­kel ez kife­je­zet­ten elő­nyös is lehet. 

Muta­tok egy tér­ké­pet, elhe­lyez­ve rajta a fenti, meg­néz­ni köte­le­ző és fon­tos lát­ni­va­ló­kat, hogy a szál­lá­so­kat, napi prog­ra­mot ter­vez­ni tudjátok: 

Athén
Mete­or­ák
Del­phoi
Olym­pia
Tempi-völgy
Thermopülai-szoros
Korinthoszi-csatorna
Epid­au­rosz
Szunion-fok

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.

Leave a Reply

  • Goog­le Translate

  • Kövess min­ket:

  • Hír­le­vél

  • Booking.com Booking.com
  • Leg­nép­sze­rűbb bejegyzések