Ez a 2020-as év nem éppen úgy alakul, ahogy – gondolom velünk együtt sokan – év elején terveztük. Március elején épphogy csak hazaértünk Spanyolországból, a hosszú hétvégénkről Valenciából, és pár nap múlva már #KaranténNapló néven emlegettem posztjaimat, a #maradjotthon jegyében teltek napjaink és a virtuális utazásaink. Nyárra aztán jött a “nyitás”, júliustól az országok színenkénti (veszélyességi) besorolása, és ezzel együtt a remény, hogy ha lassan is, de visszatérhetünk a normális kerékvágásba. Azt azonban még ekkor sem hittem igazán, májusban az élő virtuális utazásunk alatt pedig álmodni sem mertem, hogy idén (ráadásul augusztusban) két hétre eljutunk az Azori-szigetekre.
Hogy mégis hogyan sikerült, és hogyan éltük meg ezt az utazást járvány idején? Olvassátok el a személyes beszámolómat!
Nem kifejezetten mondták rám sosem, hogy pozitív hozzáállású lennék. Ugyanakkor örök pesszimistának sem vallanám magam, sokkal inkább realistának érzem. Mindig és minden helyzetben próbáltam, próbálom a dolgok jó és rossz oldalát egyaránt nézni, majd mérlegelni. A karanténidőszakban azonban érdekes dolog történt velem; minden egyes ismerősöm, rokonom azzal zárta egy-egy beszélgetésünket: “Hogyan tudsz te ilyen pozitív lenni?”, és a májusi-júniusi élő bejelentkezéses virtuális utazások során ti, követőink is megjegyeztétek: “Hogyan tudsz ennyire kisugárzó és mosolygós maradni?”… Viccesen válaszoltam néhányszor, hogy “talán az elmúlt évek pesszimizmusa miatt felgyülemlett pozitív szemlélet most tör a felszínre”, mert hát semmi különöset nem csináltam, nem éreztem, csak amit világ életemben. Álljunk reálisan az előttünk álló helyzethez, mérlegeljünk és legyünk azon, hogy az aktuális szituációból a lehető legjobbat hozzuk ki.
A turizmusban dolgozó szakemberként (amióta az eszemet tudom, erre a pályára készültem) higgyétek el, voltak és sajnos vannak még mindig bizonytalanságok az életemben, nehezen emészthető helyzetek, és éppúgy lelkileg mint testileg a jelenleg is a mindennapjainkat meghatározó covid-19 világjárvány megvisel. Mivel hosszú távon jelenleg nem tudunk gondolkodni, rövid- és középtávon a legjobb gyógyír volt a számomra, hogy egy utazás mellett döntöttünk. Az utazás az én terápiám.
Miután júliusban a második körben Portugália “kizöldült”, és mivel Rita, az Azori Éden túravezetője és bloggere szuper együttműködésre kért fel minket, csak arra tudtam gondolni, hogy ezt a sors intézte így. Mennünk kell! Most, vagy soha vissza nem térő lehetőséget szalasztunk el. Hogy ezt miért gondoltam már akkor így? Később részletesen elmondom, mert beigazolódott. Amúgyis, vagy egy éve tervezgettük már Ritával, hogy egyszer meglátogatjuk.
Egyszóval, óriási köszönet Ritának! A közös projekt kapcsán figyeljétek a facebook oldalunkat, kövessétek az Azori Éden facebook oldalát (is), mert #valamikészül…
Utazás járvány idején
Mivel a járványmegelőzés, ‑terjedés és a 2. hullám visszaszorítása miatt folyamatosan változnak a szabályok, így nem fogom olyan részletesen kivesézni a helyzetet, inkább a mi történetünket írom le, kicsit – ha nem bánjátok – legyen nekünk is inkább ez egy #emlékmentés.
Rengeteget agyaltunk közösen Ritával, hogy hány napba fog minden elképzelés megvalósítása beleférni; hogy mikor milyen repülőjáratok vannak, és ezeknek ötvözése hogyan lehet a legoptimálisabb (és nyilván költséghatékony is). Végül a ryanair járatai mellett döntöttünk minden szakaszon (a legbiztonságosabbnak tűnő verzió lett a módosítások, törlések és átszállási idők tekintetében), azaz Budapest-Lisszabon, Lisszabon-Ponta Delgada (Sao Miguel) és vissza ugyanezen az útvonalon. Szerintem, összességében mondom, jó választás volt. Egyik szakaszon sem volt semmilyen fennakadás, törlés vagy késés; teljesen úgy éreztük, mintha “békeidőben” utaznánk. Persze, a kötelező maszkviselés a reptéren és a repülőn emlékeztetett a jelenlegi helyzetre, de a gépek telítettsége is feltűnően magas volt. Lisszabon és Ponta Delgada között mindkét irányban teljesen tele is voltak a gépek. A szokásos fedélzeti újságot most nem osztogatták, applikáción keresztül lehetett ételt, italt választani, illetve csak a kártyás fizetés működött. Sem a stewardess-ekkel, sem a géppel vagy az utastársakkal kapcsolatban nem tudok szaftos sztorit írni, mindenki korrekt hozzáállású volt, nem találkoztunk rendkívüli eljárással. Őszintén, a reptéren a biztonsági ellenőrzésnél vagy a becsekkolásnál sem. Hazafele a fapados terminálból kifelé tartva készítettük a személyi igazolványunkat, illetve akartam mutatni a beszállókártyánkat is, de a rendőr úr megelőzött kérdésével, hogy melyik országból érkeztünk (Portugália zöld, tesztelés és karantén nélkül lehet utazni jelenleg), s a válasszal megelégedve szép estét kívánt.
Érkezésünkre Sao Miguelre valamivel éjfél előtt került sor, ahol kissé fáradtan, de rögtön túlestünk egy regisztrációs procedúrán. A terminálból kilépve két sorba tereltek minket aszerint, hogy 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-tesztel érkeztünk vagy helyben a retéptéri mintavételi ponton, ingyenesen szeretnénk megcsináltatni. Nekünk kézben volt a papír, nem kockáztattunk, és mivel a reptéri teszt eredményéig karantént kellett volna vállalnunk, ez időkiesés lett volna számunkra. A sorunkból azokat, akik online végezték el a regisztrációs lap kitöltését előre engedték, nekünk ez nyomtatott formában volt meg, így nagyjából egy óra volt az ácsingózás, majd három perc a tényleges ügyintézés. Ellenőrizték a papírjainkat, megadták a 6. napunkon hol kell időpontot kérnünk a kötelező második tesztre, ami szintén ingyenes vizsgálat. Na ez stresszes volt. Na nem a félelem miatt, hogy mi lesz az eredménye, sokkal inkább az azori rendszer túlterheltsége és talán szervezetlensége miatt. Három e‑mailünkre nem kaptunk választ sem, telefonhívásainkkal nem mentünk sokra; majd végül a sokadik hívásra és félig-meddig portugálul és erőteljesebb hangnemet megütve megkaptuk a tesztelésre az időpontot. Persze, hogy “még egyszerűbb legyen” nem a közelebb eső mintavételi helyre (ami kiderült közben, hogy bezárt), de legalább késő estére, hogy az aznapi programunkat ne tegye teljesen tönkre. Maga ez a mintavétel várakozással együtt nem volt több 20 percnél; autóban ülve, gyorsan levették orrból és garatból egyaránt. Ezek után mit gondoltok, mikor kaptuk meg az eredményét? Magyar elérhetőségre azóta sem, szerencsénkre a portugál mobilra az SMS a negatív eredménnyel kb. 4 – 5 nap múlva megérkezett. Még jó, hogy nem kell karantén ezt a tesztelést követően!
Hogy milyen Sao Miguel 2020. nyarán?
A PCR-tesztelés és regisztrációs mizériát leszámítva több kellemetlenséget a járványhelyzetből adódóan nem éltünk át. Pontosabban a zárt térben való maszkviselés (boltok, taxi) és a folyamatos kézfertőtlenítés, amikor beléptünk valahova (boltok, éttermek, kávézók ajtajában kihelyzett flakonok, adagolók vannak) már megszokottá vált, fel sem tűnt igazán. Nagyon figyeltek a helyiek mindenütt, hogy betartsák és betartassák a szabályokat, viszont nem éreztük sehol zavarónak. Nagyon kedves emberekkel találkoztunk, turistával sok helyen egyáltalán nem. Ott tartózkodásunk alatt kezdtük el érezni, hogy napról napra többen vagyunk, de szerintem még jócskán elmarad a látogatók száma egy átlagos augusztushoz képest.
A beszámoló elején írtam, hogy már utazásunk előtt úgy éreztem, hogy ez egy soha vissza nem térő lehetőség, most pár mondatban megindokolom. Az egyik pont az előbbihez kapcsolódik, hiszen – bízunk benne, hogy hamarosan szépen rendbe jönnek a dolgok és újraindul a turizmus is – ilyen állapotában, emberek és embertömegek nélkül lehet felfedezni nem egy látnivalót, túraútvonalat, és persze fotózni, videózni belelógó kezek és fejek nélkül. Időjárás szempontjából az utazásra ez az egyik legjobb időszak, s mi ki is fogtuk az idei eddigi legmelegebb (és szerintem legpárásabb) heteket is. Jó tanács, ha egyszer ide készültök, akkor a tikkasztó párás melegre készüljetek fel, ami bármikor megkoronázható egy kiadó esővel. Gyönyörű egyébként ilyenkor a sziget, a zöld minden árnyalata látszódik, és számomra már-már megtiszteltetés volt, hogy a meseszép hortenziák, egész bokrok és hegyoldalak megvártak teljes szépségükben; bakancslistáról pipa a sok hortenziás fotó készítése az Azori-szigeteken! Nem utolsó sorban azért is gondoltam, hogy kihagyhatatlan lehetőség, mert reálisan gondolkodva és őszintén bevallva nektek, nem tudom, hogy mennyire lesz lehetőségünk a jövőben külföldre utazni, főleg egy ilyen egzotikusnak és – talán kijelenthetem – magas kategóriás úti célra, mint az Azori-szigetek. A járvány okozta gazdasági helyzetben a munkahelyem bizonytalan, a fizetésem hónapok óta szinte a nullával egyenlő; egy fizetésből pedig hosszabb távon nehéz megélni és mellette utazni is. Hiába az utazás a lételemünk, még gondolkodunk és kreatívan, előre nézve, új projektek megvalósításán fáradozunk. Mert lesz még utazás és lesznek még szép napok, csak át kell szerveznünk valószínűleg az életünket a következő hetekben (és nagyon remélem, hogy hetekben, nem hónapokban).
Visszatérve Sao Miguelre és a látnivalókra, nem mondom, hogy mindent láttunk, de rengeteg mindent igen. Mivel a közel két hét alatt munka is volt bőven, ezért inkább élményekkel lettünk most gazdagabbak. Azokkal a megélt pillanatokkal és azokkal a helyekkel, helyzetekkel, amiket közben átéltünk. A szokásos több ezer fotó helyett, amit egy két hetes utazás alkalmával készítettünk volna, most csak ezer körül számot értünk el, de videós nyersanyagunk terén – ha minden igaz – sokkal jobbak a mutatók. Két helyen laktunk, először Furnasban majd pár éjszakát Ponta Delgada-ban töltöttünk. Azért a szigetet keresztül-kasul bejártuk, vannak igazi, feltöltődést segítő élményeink, amelyeket egy külön blogbejegyzésben, amolyan TOP10 élményünk formában megmutatunk nektek hamarosan. Ami sajnos a járvány miatt elmaradt, az a bálnales. Amíg mi kint voltunk, ezek a túrák nem indultak. Ami a járvány és másodsorban az időjárás miatt kimaradt, az a Lagoa de Fogo. Azt hiszem, ezek azok elsősorban, amik miatt azt mondjuk, hogy egyszer még visszatérünk, és akkor nem feledkezünk meg más szigetet is, mint pl. Florest vagy Terceirat meghódítani.
Köszönünk mindent Azori Éden Ritának! A mindenbe beletartozik a szervezés, az alkalmazkodás, a túravezetések, a teszteléssel kapcsolatos segítség, mindent de mindent tényleg! Ismét bebizonyosodott még számunkra is, hogy igenis jó, ha van egy helyi idegenvezetőd, aki ott áll melletted és segít, figyel rád, no meg temérdek olyan információval halmoz el, amit sehol máshol nem találsz, egyetlen útikönyv sem említ. Ez pedig, itt az Azori-szigeteken kincset ér (itt végképp, mert én egyetlen magyar nyelvű útikönyvvel sem találkoztam).
Hiszek a sorsban. Hiszek abban, hogy mindig van előre, hogy minden lejtmenet után van felfelé is. Hiszem, hogy a “felhők felett mindig kék az ég”, és mindig lesz még napsütés. Augusztus 6‑án, napra pontosan öt hónappal az utolsó útnak indulásunk után újra repülőre szálltunk. Bízom benne, hogy a következőre nem kell ismét öt hónapot várnunk, de ha kell, akkor is hiszem, hogy egy nagyobb jóért történik.
Tartsatok velem továbbra is itt a blogon, kövessétek facebook oldalon a kalandlista bejegyzéseket az újabb érdekességekért, fotókért, videókért, illetve megtaláltok az instagramon is! Ha tetszik a bejegyzés vagy egy posztunk, akkor egy megosztással segítsetek, hogy még többekhez eljussanak! Köszönjük!
A legjobb élmény biztosítása érdekében, az eszközadatok tárolásához és/vagy eléréséhez olyan technológiákat használunk mint a sütik (cookie-k). Amennyiben beleegyezik ezen technológiák használatába, olyan adatokat dolgozhatunk fel mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A beleegyezés visszautasítása vagy visszavonása bizonyos szolgáltatásokat és funkciókat hátrányosan érinthet.
Funkcionális
Always active
A technikai tárolás vagy hozzáférés feltétlenül szükséges az előfizető vagy felhasználó által kifejezetten kért meghatározott szolgáltatás igénybevételének lehetővé tételéhez, vagy kizárólag a kommunikáció elektronikus hírközlő hálózaton történő továbbításának végrehajtásához.
Preferenciák
A technikai tárolás vagy hozzáférés az előfizető vagy felhasználó által nem kért preferenciák tárolásának legitim céljához szükséges.
Statisztikák
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.Az a technikai tárhely vagy hozzáférés, amelyet kizárólag anonim statisztikai célokra használnak. Idézés, az Ön Internet-szolgáltatójának önkéntes kötelezettségvállalása vagy harmadik féltől származó további nyilvántartások nélkül az erre a célra tárolt vagy visszakeresett információ általában nem használható fel az Ön azonosítására.
Marketing
A technikai tárhely vagy hozzáférés szükséges ahhoz, hogy felhasználói profilokat hozzanak létre reklámküldéshez, vagy hasonló marketing célból követhessék a felhasználót egy webhelyen vagy több webhelyen.