Dal­má­cia, nya­ra­lás a Spli­ti régióban

#Gye­rek­kén­tI­s­Utaz­tam – 10. rész 

Nem vélet­len, hogy viszony­lag a nyár végé­re hagy­tam a Közép-Dalmáciában töl­tött napok­ról szóló részt, hiszen ez a vidék még egy utó­sze­zo­ni kikap­cso­ló­dás­hoz, ten­ger­par­ti fel­töl­tő­dés­hez is ide­á­lis. Egé­szen késő őszig kel­le­mes a klíma, kitű­nő kirán­du­lá­so­kat lehet a régi­ó­ban szer­vez­ni és a ten­ger vize is még alkal­mas a fürdésre. 

Az egy hetes trogir‑i nya­ra­lás alatt mi min­dent csi­nál­tunk, lát­tunk és miket aján­lok egy akár kis­gyer­mek­kel utazó csa­lád szá­má­ra, meg­ta­lál­já­tok ebben a bejegyzésben. 

Szál­lá­sunk Tro­gir város mel­lett volt egy kisebb villa eme­le­tén, ahon­nan gyö­nyö­rű kilá­tás foga­dott ben­nün­ket min­den reg­gel, s a reg­ge­link mel­lől figyel­tük a ten­ger hul­lám­zá­sát, a hajók egyre sűrű­sö­dő for­gal­mát. A szál­lás­fog­la­lás­nál érde­mes tüze­te­sen kör­be­néz­ni, mivel a leg­több kiadó apart­man­nak ten­ger­re néző szo­bá­ja, erké­lye van az óvá­ros­tól kelet­re és nyu­gat­ra lévő része­ken, illet­ve a szem­köz­ti Ciovo szi­ge­ten. Nekem ez nagy élmény volt akkor gye­rek­ként, de most fel­nőtt­ként is amennyi­re csak a lehe­tő­sé­gek enge­dik, szí­ve­seb­ben válasz­tok ez alap­ján szál­lást, ha már itt­hon város­la­kó­ként a beton­fa­la­kat néz­zük egész évben.

Meg­kö­ze­lí­tés:

A Spli­ti régió Tro­gir­nál kez­dő­dik és egé­szen Plo­ce­ig tart, vala­mint magá­ban fog­lal­ja Brac és Hvar szi­ge­tét. Ide tar­to­zik a leg­nép­sze­rűbb és leg­szebb helyek közül Tro­gir, Split, Brac, Kor­cu­la, Hvar, Omis, Makar­ska, Tuc­epi, Baska voda, Pod­go­ra. A leg­na­gyobb város, ahogy az a régió elne­ve­zé­se is sej­te­ti Split, amely­nek nem­zet­kö­zi rep­te­re is van szá­mos nyugat-európai ország­ból biz­to­sít­va ezzel köz­vet­len elérést. Innen indul­nak a köze­li szi­ge­tek­re is a hajók, kom­pok úgy, mint Kor­cu­la, Brac vagy Hvar szi­ge­tek­re. Magyar­or­szág­ról leg­töb­ben autó­val indul­nak útnak, de lehe­tő­ség van busszal is elér­ni a tér­sé­get. A Flix­Bus köz­vet­len jára­to­kat indít mind Tro­gir, mind Split és Omis váro­sá­ba is éjsza­kai menetrend.

Lát­ni­va­lók és kikapcsolódás:

Mivel bázi­sunk Tro­gir volt, így ez a város a szí­vem­hez nőtt, ez volt az első igazi ten­ger­par­ti nya­ra­lá­sos élmé­nyem. Igaz kavi­csos és szik­lás ten­ger­par­tok húzód­nak végig, van ahol hir­te­len mélyül a ten­ger, mégis mese­szép, és való­ban ren­ge­teg lehe­tő­ség van a sza­bad­idő aktív eltöl­té­sé­re, kirán­du­lá­sok szer­ve­zé­sé­re, ami nekem már akkor is jól jött, hisz min­dig azt mond­ták szü­le­im, sajt­ku­kac van a fene­kem­ben, hogy nem tudok meg­ül­ni egy kicsit egy hely­ben. Hát igen, a kíván­csi­ság és a kaland­vágy az örök szerelem. 

Tro­gir

Kul­túrá­lis örök­sé­gek­ben az egyik leg­gaz­da­gabb város a régi­ó­ban, közép­ko­ri múze­um­vá­ros­nak is szok­ták nevez­ni. A mes­ter­sé­ges szi­get­re épí­tett óvá­ros a 12. szá­zad­ban épült, ele­in­te olasz tar­to­mány volt, majd az évszá­za­dok alatt a szláv népek fenn­ha­tó­sá­ga alá került. A Split-öböl nyu­ga­ti sar­ká­ban, a Ciovo szi­get és a szá­raz­föld közöt­ti ten­ger­át­já­ró­ban fek­szik és a szá­raz­föld­del egy 20 méter hosszú közép­ko­ri kőhíd, míg a Ciovo szi­get­tel egy 110 méter hosszú moz­gó­híd köti össze. Az idők során hoz­zá­épült újvá­ro­si rész a szi­get körül, a Ciovo szi­ge­ten és a kör­nye­ző domb­ol­da­la­kon terül el. Tro­gir a 11 – 12. szá­zad­ban a Magyar Király­ság része volt, sok­szor Trau-ként jegy­zik a magyar tör­té­nel­mi könyvek. 

Az óvá­rost a Szent Iván, avagy Szá­raz­föl­di kapun keresz­tül érjük el. Innen­től kezd­ve egy igazi idő­uta­zás veszi kez­de­tét. Közép­ko­ri, szűk, mész­kö­vek­ből épült utcá­kon sétál­gat­ha­tunk, betér­he­tünk egy-egy han­gu­la­tos étte­rem­be, kávé­zó­ba, majd az óvá­rost átszel­ve a min­dig nyüzs­gő kikö­tői sétá­nyon talál­juk magun­kat. Itt, a hatal­mas pál­ma­fák alatt éjjel-nappal nagy az élet. A sétány előtt szin­te min­dig luxus jach­to­kat sora­koz­nak, és emlék­szem mi majd’ min­den este itt sétál­tunk végig a kel­le­mes nyári nap­le­men­té­ben vagy már söté­te­dés után egy vacso­ra utáni fagy­lalt társaságában. 
Mielőtt, vagy éppen­ség­gel miu­tán elvesz­tünk az óvá­ro­si tör­té­ne­lem­ben, a Szá­raz­föl­di kapu előt­ti pia­con érde­mes a kis emlék­tár­gyak­ról, aján­dé­kok­ról gon­dos­kod­ni. Az első ten­ge­ri kagy­lót, szi­va­csot a gyűj­te­mé­nyünk­be, én itt sze­rez­tem be.
A kapun belép­ve kisebb sétát köve­tő­en a Főte­ret vegyük célba a leg­fon­to­sabb lát­ni­va­lók fel­ke­re­sé­se végett. Ez volt a város éle­té­nek min­dig is a köz­pont­ja, a hiva­ta­los ren­del­ke­zé­sek helye. Tro­gir lát­ni­va­lói, a Szent Lőrinc kated­rá­lis, a Log­gia és az Óra­to­rony itt tekint­he­tők meg. Érde­kes­ség­ként, és jó tudni, hogy a Szent Lőrinc kated­rá­lis alap­jai a magyar ura­lom alatt épül­tek. Az óvá­ros egé­szét az UNESCO a világ­örök­ség részé­vé nyilvánította. 
A ten­ger­par­ti sétány végén, az óvá­ros észak-nyugati részén talál­ha­tó a Kamer­len­go erőd, melyet a 13. szá­zad­ban kezd­tek épí­te­ni, majd a Velen­cei Köz­tár­sa­ság ide­jén tovább erő­sí­tet­tek és egy hadi­ten­ge­ré­sze­ti bázis­sá ala­kult át. 
A kör­nyék leg­job­ban fel­sze­relt strand­ja a déli sar­ká­nál, 3 km hosszan elte­rü­lő Seget Don­ji­nál van. Itt min­den meg­ta­lál­ha­tó, ami egy töké­le­tes nya­ra­lás­hoz szük­sé­ges, homo­kos, kavi­csos stran­dok, bérel­he­tő vízi jár­mű­vek, több éjjel is nyit­va tartó bár. 

Tro­gir és Split között helyi menet­rend sze­rin­ti busz­köz­le­ke­dés van, mely alig fél óra alatt meg­te­szi a távot, így aki nem autó­val érke­zik, annak is lehe­tő­sé­ge nyí­lik mind egy split‑i város­né­zés­re, mind pedig az innen indu­ló hajó­ki­rán­du­lá­sok egyi­kén részt venni. Mi kihasz­nál­tuk ezt az adott­sá­got és Hor­vát­or­szág máso­dik leg­fon­to­sabb ten­ger­par­ti váro­sát így fedez­tük fel, vala­mint két szi­get­re, Brac és Hvar szi­ge­tek­re is innen tet­tünk egy-egy napos kirándulást. 

Split

Az egyik leg­nép­sze­rűbb hor­vát ten­ger­par­ti város, köszön­he­tő­en ezt nem­zet­kö­zi repü­lő­te­ré­nek, illet­ve az évez­re­des tör­té­nel­mé­nek, tra­dí­ci­ó­i­nak. A római ura­lom ide­jén hatal­mas épít­ke­zé­sek foly­tak a város­ban, melyek közül a leg­hí­re­sebb lát­ni­va­ló a Diocletianus-palota. A palo­tát Dioc­le­ti­a­nus római csá­szár épí­tet­te, ahol vissza­vo­nu­lá­sa után utol­só éveit töl­töt­te. Tulaj­don­kép­pen a fél óvá­rost elfog­lal­ja, és e köré ala­kult ki Split váro­sa. 1979-ben az óvá­rost és a hatal­mas mére­tű Diocletianus-palotát az UNESCO is elis­mer­te és fel­vet­te a világ­örök­sé­gi hely­szí­nek közé. 
Riva, a ten­ger­par­ti sétá­nya pál­ma­fák­kal sze­gé­lye­zett és iga­zán magá­val­ra­ga­dó. Tekint­het­jük a város jel­ké­pé­nek is, szin­te min­den képes­la­pon, fotón vissza­kö­szön. Jól esik a tör­té­nel­mi fel­fe­de­zé­sek után itt egy padon meg­pi­hen­ni és gyö­nyö­rű kilá­tás nyí­lik a ten­ger­re, a hajó­for­ga­lom­ra és a köze­li szigetekre. 
Ha már tör­té­ne­lem, és ma hihe­tet­len­nek hang­zik, egy­ko­ron az Osztrák-Magyar Monar­chia része volt, s itt állo­má­so­zott 1914-ben a magyar 31. számú gya­log­sá­gi ezred har­ma­dik zászlóalja. 
Érde­kes­ség még a Split-öböl part­ját végig­kí­sé­rő kas­tel­lák. Ezek félig egy­há­zi, félig pri­vát erőd szerű épít­mé­nyek. A török hódolt­ság ide­jén épí­tet­ték, s ami­kor táma­dás érke­zett, ide mene­kült a helyi lakosság. 
Split igazi para­di­csom az aktív spor­to­kat ked­ve­lő turis­ták szá­má­ra is. A vizi spor­tok közül lehe­tő­ség nyí­lik a búvár­ko­dás­ra, ször­fö­zés­re, vitor­lá­zás­ra, a kirán­du­lást ked­ve­lők pedig részt vehet­nek kerék­pár­tú­rán vagy kva­doz­hat­nak is. 
A leg­hí­re­sebb és leg­nép­sze­rűbb strand­ja a Bac­vi­ce, amely rész­ben homo­kos, apró­ka­vi­csos ten­ger­part. A köz­pont­tól 15 perc gya­log­lás­sal érhet­jük el és éjsza­kán­ként a fia­ta­lok veszik bir­tok­ba, akik sze­re­tik a par­tykat, keres­sék fel. 

Mi két szi­get­re tet­tünk láto­ga­tást Split­ből, min­ket­tő strand­ját kipróbáltuk.
A tér­ség­ben lévő szi­ge­tek közül a leg­hí­re­sebb Brac, ahol az egyik leg­szebb stran­dot talál­juk. Bol‑t, Magyar­or­szá­gon Arany­szarv­nak is szok­ták hívni.
Hvar szi­get meg­őriz­te szép­sé­gét a hábo­rú ideje alatt is. Épség­ben meg­ma­radt óvá­ro­sa már a 16. szá­zad­tól így áll, épü­le­tei tel­jes ere­de­ti­ség­ben megcsodálhatóak.

A régió továb­bi kiemelt helyei:

Makar­ska, amely leg­in­kább a fia­ta­lok ked­velt nya­ra­ló­he­lye, a leg­ide­á­li­sabb a szó­ra­ko­zás­ra vágyók számára.

Omis a nyu­godt pihe­nés­ről szim­bó­lu­ma, a kis­gyer­me­kes csa­lá­dok köré­ben ked­velt a homo­kos ten­ger­part­ja miatt.

Makar­ska­tól délre gyö­nyö­rű kis­vá­ro­so­kat, halász­fal­va­kat talá­lunk, mint pél­dá­ul Brela, Baska Voda, Tuc­epi és Pod­go­ra. A tele­pü­lé­sek­re jel­lem­ző a tür­kiz­kék színű, las­san mélyü­lő, apró­ka­vi­csos ten­ger és a fenyveserdő.

Remé­lem sike­rült ked­vet csi­nál­nom egy dal­mát uta­zás­hoz. Bát­ran aján­lom ezt a régi­ót min­den­ki­nek, hiszen tény­leg min­den­ki meg­ta­lál­hat­ja a meg­fe­le­lő elfog­lalt­sá­got, és bár­hol is fog­lal szál­lást, nem kell csa­lód­nia, hiszen a távol­sá­gok nem nagyok, a köz­le­ke­dés pedig igen fejlett. 

Tart­sa­tok velem tovább­ra is itt a blo­gon és köves­sé­tek face­book olda­lon a kaland­lis­ta bejegy­zé­se­ket az újabb érde­kes­sé­ge­kért, fotó­kért, vide­ó­kért. Ha tet­szik, egy meg­osz­tás­sal segít­het­tek is, hogy még töb­bek­hez eljussanak.